Összes cikk és rovat

Az ősz kedvelt növénye a sütőtök, hiszen akár édes, akár sós ételek sokasága készülhet belőle. Miután az év jelentős részében elérhető, nem véletlen, hogy már az elmúlt évben is foglalkoztunk ezzel a hasznos zöldségfélével. De vannak bőven kérdőjelek is: mikor kell betakarítani, hogy lehet tárolni, igaz-e, hogy csak akkor lesz édes, ha a dér megcsípi?

A káposztafélék egyszerűen termelhető és sokoldalúan felhasználható zöldségek. Köztük a vörös káposzta egyik érdekessége, hogy nagyon sokféleképp változtathatja a színét az elkészítése során. Ám ez a „kaméleonság” nem csak rajta múlik, sokkal inkább függ a környezetétől, mint az igazi kaméleonnál, de egy kicsit másképpen.

Rengeteg zöldség- és dísznövény található a kertekben, amelyeket bár főként esztétikai célból termesztünk, de a virágaik is ehetőek. Érdemes ezeket is megkóstolni, még akár kedvencekké is válhatnak.

Gyermekkorunkban egyes ételeket megutálhatunk csak azért, mert aki készítette, egyes alapanyagok íz hibáit meghagyta a feldolgozás során. Aki nem szereti a céklát, legtöbbször ezt azzal magyarázza, hogy földes íze van. Idővel természetesen az ízlésünk is változik és felnőve már magunk ismerkedhetünk és kísérletezhetünk velük. Vitathatatlan, hogy a cékla egy szupertáplálék, azonban jellegzetes, földes íze miatt sokaknak nem jön be. Ezt a kissé taszító tulajdonságát azonban ki

A sütőtök gazdag tápanyagokban. Béta-karotin tartalma erős antioxidáns, amely segít megőrizni a jó látást. A benne található kálium fontos a szív egészségéhez. A C-vitamin erősíti az immunrendszert, bár ez hőérzékeny, de a sütőtök nyersen lereszelve és fűszerezve is jó köret. Magas a rosttartalma, ami segít a megfelelő emésztésben. A-, B- vitamin tartalma jótékonyan hat bőrünk, hajunk, körmünk, idegrendszerünk és immunrendszerünk állapotára, gazdag kalciumban, magnéziumban és

Sokak kedvence a sütőtökből készült krémleves. Ehhez kevés vajon üvegesre párolunk egy nagy fej vöröshagymát, majd rádobjuk a kockára vágott tököt, néhány percig együtt pirítjuk a hagymával. Ételízesítő, bors, szerecsendió kerül rá, majd felöntjük zöldségalap-lével, puhára főzzük. Botmixerrel pépesítjük, behabarjuk tejföl és tej keverékével (vagy tejszínnel), és bőven meghintjük friss, apróra vágott petrezselyemmel, esetleg zsályával. Tálaláskor pirított kenyérkockákat kínálu

A sütőtök egy régóta nagyra becsült növény, hiszen egyszerű a termesztése, termései sokáig eltarthatóak és sokféleképp felhasználhatók. Nem csak tökfaragásra jó Halloween-kor, hanem a konyhában is sok jó étel alapanyaga. És a magja is ízletes, egészséges csemege.

A „hagyma” szó egy növénycsoportot és egy növényi szervet is jelöl. A vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma a magyar konyhában is nélkülözhetetlenek, fűszerek és zöldségek egyben. De itt van még a snidling vagy a póréhagyma, melyek szintén kedvelt zöldségféléink. Vannak azonban olyan fajok is melyek jellegzetes hagymaízűek, ám mégsem a hagyma, azaz az Allium nemzetségbe tartoznak.

Az amaránt a disznóparéj nevű gyom nemesített változata, annak közeli rokona. Leginkább gabonaként ismert, ám ennek ellenére lenne helye a kiskertekben is. Rengeteg levél- és virágszín-változatának köszönhetően látványos, ezért dísznövényként is helyet kaphat a kertekben - emellett levelei zöldségként fogyaszthatók. Tehát igazi multifunkciós faj: gabona, dísznövény és zöldség is egyben.

Az algákkal hazánkban leggyakrabban táplálékkiegészítőként találkozhatunk. Pedig ennél sokkal többféle hasznuk van, egyes országukban közkedvelt zöldségek, a napi étkezés részei. A termesztésük elég rendhagyó, de ennek ellenéra már házi algatermesztő szettek is beszerezhetők.

A paradicsom az egyik legkedveltebb kiskerti haszonnövényünk, és ez nem véletlen: viszonylag könnyen termeszthető, ízletes, és ha jól gondoskodunk róla, akkor sokat terem ősz végéig. A kiültetés után is van pár dolog, amire érdemes odafigyelni a paradicsom jóléte érdekében, és ha így teszünk, azt bőségesen meghálálja.

A gyümölcsfákkal sok évre tervezünk a kertben, azonban a zöldségeket általában egynyáriként tartjuk számon. Többségüket máshogy nem is lehet, hiszen a trópusi eredetűeket „elviszi” az első fagy. Vannak azonban olyan zöldségfajok, melyek hosszabb ideig a helyükön maradhatnak, mert kétévesek vagy évelők, sőt egy rendhagyó csoportjuk az egynyári, de az „átévelők” közé tartozik.

A burgonya a legkedveltebb és legnagyobb mennyiségben termelt gumós növény, az egyik legváltozatosabban felhasználható zöldség. Beltartalmi értékeivel nem fog csúcsokat dönteni, mégis remek alapanyag.

Linda Ly-nek a „The No-Waste Vegetable Cookbook” című könyve a hagyományostól teljesen más megközelítésben mutatja be a konyhai zöldségfelhasználás t. Bár a könyvet az Egyesült Államokban adták ki, hazánkban is érdemes követni az útmutatásait. A zöldségek többségének – amiket nap, mint nap fogyasztunk – bizonyos részeit megesszük, a többit kidobjuk. Pedig nem kellene!

A burgonyának e termesztési módja eltér a hagyományos tavaszi ültetéstől, hiszen itt a vetőgumó nyáron kerül a talajba, másodnövényként, és ősszel lesz belőle újburgonya, ami egy speciális megoldással még tárolható is, és nagyon ízletes, hiszen később is „újkrumplinak” számít.

Ma már egyre többféle gombát termeszthetünk otthon is, több, kevesebb sikerrel. Míg a laska és a csiperke esetén a régóta kidolgozott módszer, és a létrehozott fajták szinte biztos sikert eredményeznek (hiszen már vannak nyári termesztésre is alkalmas fajták, ami alapból nem a gombák kedvenc időszaka), egyre több új gombafaj termesztés technológiája válik elérhetővé a hobbiból termesztőknek is.

A csírák után már mikrozöldekkel is egyre több helyen találkozhatnak a vásárlók. E zsenge növények prémium termékek, ez árukon is látszik, ennek ellenére megállíthatatlanul terjednek a gasztronómiában, mivel tálaláskor jól lehet díszíteni velük, emellett az egészségtudatos táplálkozás egyik alappillérei is.

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű egyedekkel szemben, de ennek ára van, hiszen megnövekszik a költség, mert két növényből „készítünk” egyet. Azt, hogy a gyümölcsfák nagy többsége oltvány, már megszoktuk, és a kertészeti üzemi termesztésben is sok oltott zöldségpalántát használnak, ám az utóbbi években a hobbikertészek is megtalálhatják a kínálatban az oltott zöldségpalántákat.

Terjed a zöldségpárlatok gasztronómiai felhasználása. A gyümölcsökből készült pálinkák szinte mindenki számára ismertek, ám egy új irányvonal is erősödik az utóbbi években, hiszen zöldségekből is lehet párlatot készíteni, csak azok nem nevezhetők pálinkának. A zöldségpárlatok nagy jövő előtt állhatnak a gasztronómia területén, és bizonyos esetekben – túltermeléskor – egy új alternatívát adnak a felhasználásra.

Az új zöldségfajták nemesítése, és a máshol nemesítettek adaptálása jelentősen felgyorsult az utóbbi időben. Egy zöldségfajta régen 15-20 évig is termesztésben volt, most 3-5 év múlva lecserélődik egy újabbra. A nemesítőknek egyáltalán nincs könnyű dolguk, mert mást vár el egy jó fajtától a termelő, a feldolgozó, a kereskedő és a fogyasztó, és ezek az elvárások nem ritkán ellentétesek egymással.