Összes cikk és rovat

A korrózió a vasbeton szerkezeteknél azért különösen káros, mert az acél meggyengülése a beton repedéséhez, szerkezeti károsodásához és élettartamának jelentős csökkenéséhez vezethet. A leghatékonyabb vasbeton korrózióvédelem folyamán megakadályozzák, hogy a beton pórusaiba olyan anyagok jussanak be, amelyek károsítanák az acél körül kialakult védőréteget. Ez a galvanikus katódos védelem alkalmazható mind agresszív környezetnek kitett vasbeton szerkezetek, mind pedig fémszerk

A beton készítése szempontjából azt az időjárást tekintjük hidegnek, amikor a levegő hőmérsékletének átlaga tartósan (legalább 3 napon át) legfeljebb +15 °C. Az október közepétől április közepéig tartó időszakban végzett betonozási munkák esetén nagy valószínűséggel számíthatunk hideg időjárásra, és erre fel kell készülnünk. Mielőtt betonoznánk, a meteorológiai előrejelzés alapján határozzuk meg a várható környezeti hőmérsékletet a beton keverésének, bedolgozásának és szilárd

A Cyment Austria egy környezetbarát cementhelyettesítő anyagot fejlesztett ki, mellyel jelentősen csökkenthető a beton előállításából származó szén-dioxid-kibocsátás – írja a Világgazdaság. Ez az új anyag úgynevezett pozzolán alapú, ami vulkáni eredetű és ipari hulladékból származó anyagok keveréke.

A beton sokáig bírja, de nem örökké. Az időjárás, a fagy, a nedvesség és a mechanikai hatások előbb-utóbb kikezdik, és repedések, kopások vagy akár szerkezeti sérülések is kialakulhatnak. De szerencsére a legtöbb hiba idejében még nagyon jól, kisebb költségekkel is javítható! Megmutatjuk, hogyan lehet újjávarázsolni a sérült betonfelületeket egyszerűen és gyorsan.

Bár a hibátlan vasbeton szerkezetben a betonacél védve van a korrózió ellen, a kisebb nagyobb mértékben sérült betonelemeknél ez már nem igaz. Ahol a beton sérült, és a betonacél levegővel érintkezik, ott bizony a korrózió is elindul Az ilyen hibák javításával nem érdemes várni, mert az acél rozsdásodása nem fog megállni.

Talán mindenki, aki dolgozott a homok-cement keverékkel, ismeri a cement-tej fogalmát. Elég gyakran ez a vizes massza a cementréteg elhelyezésének és megkötésének nemkívánatos következménye. A cement-tejet ilyen esetekben az esztrich felületéről el kell távolítani. De sok esetben a cement víz keveréket felhasználhatjuk az építés folyamán.

A cement az átlagember számára legtöbbször csak egy szürke port jelent. Az építkezőknek már fontosabb a cement, ezért pontosabb ismeretük van róla. Számukra a cement az elkészülő beton, a falazó- vagy a vakolóhabarcs kötőanyaga.

Az épületek felújításánál, homlokzati hőszigetelésénél az esztétikus megjelenésen túl az építtető legfontosabb elvárása a tartósság és a hosszú élettartam. Ám ezen kritériumokat nem csak az új, hanem a meglévő, illetve a kívülről nem látható, eltakart szerkezeti elemekkel szemben is teljesíteni kell. A beton és vasbeton szerkezetek esetében a hibák javításához a Cemix ReCon termékcsaládja nyújt ideális megoldást.

Az építőanyagok kiválasztása meghatározó szerepet játszik bármilyen építkezési projekt során. Az egyik leggyakoribb döntés, amellyel az építők szembesülnek, a pórusbeton és a mészhomok közötti választás. Mindkét anyagnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek az építkezés típusától és az elvárt paraméterektől függően befolyásolhatják a döntést. Ebben a cikkben nem csak e két anyagot hasonlítjuk össze, hanem egy harmadikat is bemutatunk, a gipszbetont.

A mikrocement egy dekoratív bevonat, amely cementből, vízbázisú gyantákból, adalékanyagokból és ásványi pigmentekből áll, és számos függőleges és vízszintes felületen alkalmazható nagy tapadóképességének köszönhetően. Ahogyan az alkalmazása, az elnevezése is sokszínű: mikrocement, glettbeton, betonglett, dekorbeton, mikrobeton, dekorglett, designbeton.

A pórusbeton falazóelemek és a pórusbeton falazatokhoz tartozó kiegészítő elemek (áthidalók, kéreg- és hőszigetelő elemek) az Ytong márkanév alatt váltak közismerté, amit a Xella nevű német cég gyárt. Az üreges téglával ellentétben az Ytong téglánál egy teljesen homogén szerkezetű tégláról beszélünk, anyagát tekintve mész, víz és kvarchomok alkotja, a szerkezetében levő, pórusokba zárt levegő pedig biztosítja a hőszigetelést. Emiatt az esetek többségében nem ...

A beton repedése nem csak esztétikai probléma, hiszen főleg kültéren a repedésbe beszivárgó víz télen azzal, hogy megfagy, ezáltal térfogata tágul, tovább rontja az anyag szerkezetét. Akár házilag szükséges egy kisebb rész betonozása, akár szakembert hívunk, nem hátrány, ha a folyamat alapjaival mi is tisztában vagyunk. Ráadásul most egy új kutatás eredménye arra jutott, hogy a textilhulladékok nagy része – a betonba keverve – alkalmas a beton repedésének a megakadályozására.

Úgy tűnik, hogy ma már olyan könnyű jó minőségű betont építkezésünk helyszínére szállíttatni, hogy kevesebb érv marad a helyszíni keverés mellett. De ez a kép sem fekete-fehér, minden esetben gondosan kell mérlegelnünk, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb és műszakilag legmegfelelőbb számunkra. A kérdés nem válaszolható meg egyértelműen. Bár a transzportbeton mellet több érv szól, a helyszíni keverésnek is lehet létjogosultsága.

Egyesek úgy is nevezik, hogy ez az új beton. A CLT valóban szinte a beton szilárdságával rendelkezi, így egyes országokban már egyenesen toronyházakat terveznek és építenek ebből az anyagból. A rövidítés, CLT a rétegragasztott fapanel elnevezés angol nevéből – Cross Lamibated Timber – származik, és használata sok előnyt kínál a hagyományos építőanyagokkal szemben.

Az építészet egyik legfontosabb alapanyaga a beton; kavics, víz és cement. Ebben az összetételben a kötőanyag a cement, amely önmagában is képes megszilárdulni. A klasszikus betonnak azonban van néhány hátrányos tulajdonsága is. A betonszerkezeteket az agresszív talajvizek, a levegő savtartalma károsítja. Azokban komoly korróziót okozva a teherbírásukat, szilárdságukat lecsökkenti. Különösen hamar károsodik a kész beton levegővel érintkező felülete. Repedések, fészkesedések k

Bár a magyar közgondolkozásban még mindig tartja magát az az elmélet, hogy az „igazi ház kőből készül”, külföldi országok sokasága bizonyítja az ellenkezőjét. Könnyű persze azoknak – jellemzően az északi országokban –, akiknél rengeteg a fa, ők kézenfekvően nyúlnak ehhez az építőanyaghoz a házépítéskor. De nálunk is változik a helyzet, előtérbe kerül a környezetvédelem, a megújuló fogalma, és ez a fa építőanyagok, illetve a könnyűszerkezetes házak felé fordítja a figyelmet.

Öngyógyító” biobetonból épülnek ökovillák a belga tengerparton. A hullámzó homokdűnék ihlették a belga ökoépítész Vincent Collabout által tervezett innovatív ökovillákat, melyek tengeri biohulladékból előállított „öngyógyító” biobetonból épülnek.

A stabilitás és a tartósság az egyik legfontosabb szempont egy otthon kialakításánál. Minden alkalommal, amikor házat építünk, az alapokkal kezdjük, amelyek az egész épület alappilléreként szolgálnak. Sokáig az úgynevezett teherbíró és fagymentes szintre történő alapozás elvét tartották az alapozás egyetlen helyes módjának, ezért az épületeket szinte kivétel nélkül ún. sávalapokra helyezték. Ezt az elvet körülbelül ötven évvel ezelőtt értékelték át először. Azóta már bővültek

Ezt a technikát az építőiparban már több évtizede használják a beton megerősítésére. A betonacél háló kiváltására alkalmas szálerősítésű betonnal a munka egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, a végeredmény pedig sokkal tartósabb.

A beton az egy ilyen szürke, unalmas, csúnya felületű anyag, amit igyekszünk minél hamarább beburkolni valamivel, hogy ne is nagyon látszódjon. Vagy még sem? Ma már nem csak a szürkeséggel leírható betonszerkezetekben lehet gondolkodni, mert nagyon is élő, látványos, akár a lakberendezésben is alkalmazható betonfelületeket lehet létrehozni a modern beton-megmunkálási technológiákkal.