Mitől mállik és porlik a beton felülete? Így előzhetjük meg a problémát
Minden bizonnyal mindenki látott már „végtelenségig seperhető”, takaríthatatlanul porló, málló betonfelületet, aljzatbetont. A fáradtsággal járó sepregetésnek általában az az eredménye, hogy a felület megkopik, a később már ki is pergő kavicsszemcsék között növekvő mélyedések keletkeznek. Kétségtelen, hogy egy betonaljzat bontására van az előbbinél hatékonyabb eljárás is, mielőtt viszont a bontásig jutunk, nézzük meg, mi okozza a betonfelület előbbiekben leírt hibáját, hogyan előzhetjük meg ezt a problémát.
Olvasói kalauz: betonfelület porlása → mi okozza? → hibák a betonkeverésnél és a bedolgozásnál → az utókezelés jelentősége → külső károsító hatások → mit tehetünk a már málló, porló betonnal?
Mi okozza a beton mállását és porlását?
Az okokat négy témakörön belül kereshetjük, úgy mint betonkeverés, frissbeton bedolgozás, bedolgozott beton utókezelése, megszilárdult betont érő hatások.
1. A betonkeverésnél is eldőlhet, mennyire lesz tartós a beton
A betonkeverésnél először is az alapanyagokkal – adalékanyag, cement, víz – kell foglalkoznunk. Ha a homokoskavics pl. termőfölddel, olajjal, vagy más szerves anyaggal szennyezett, a beton nem fog rendesen megkötni, szilárdsága el fog maradni az elvárttól. Az adagolt cement mennyisége és fajtája sem mindegy. A ház körüli munkákhoz a „CEM II” jelű összetett portlandcementek vagy a „CEM III” jelű kohósalakcementek is alkalmasak beton- és vasbeton szerkezetek, alaptestek és aljzatbetonok készítéséhez. A zsákokon az adagolásra vonatkozó útmutató is található. A ház körüli munkákhoz megfelelő minőségű és az adott feladathoz alkalmas cementet válasszunk, és mindig tartsuk be a gyártó adagolási útmutatóját.
Ha a keverésnél nem adagolunk elég cementet, azt a betonszilárdságunk fogja bánni, túladagoláskor pedig a frissbeton megnövekedett cementpép tartalmából adódnak gondok. A felszínre felúszó vastag cementpépből létrejövő cementkő könnyen összerepedezik, szétmállik és elporlik. Fontos megjegyezni, hogy a 3-4 hónapnál régebben tárolt cement kötőereje a levegőből felvett páratartalom miatt akkor is jelentősen alacsonyabb lehet, ha ez a por állagán nem látszik. Az ennek ellensúlyozására alkalmazott „túladagolás” az előbbiekben leírt következmények miatt sem praktikus!
A harmadikként már említett beton összetevő a víz kapcsán, a bedolgozás könnyítése céljából alkalmazott túlvizezéstől szeretném óvni a kedves olvasót. A cement hidratációjához (kötéséhez) kevés víz szükséges, a könnyebb keverhetőség céljából hozzáadott többlet később távozik (beton száradás), helyén pedig a szilárdságot csökkentő pórusok maradnak, melyek a felület közelében a már többször említett jelenséget, a mállást és porlást segítik. Kerüljük a túlvizezést, ami akár még a frissbeton durva szemcsés és pépes rétegekre történő szétosztályozódásához is vezethet. A szétosztályozódás után megszilárdult beton szilárdságával komoly bajok lesznek, töredezni és mállani fog.
2. A frissbeton szakszerű bedolgozása is fontos
A frissbeton bedolgozása nem egyenlő a zsaluzatba való beöntéssel. A frissbetont beöntés után tömöríteni kell, majd pedig a meghatározott szinten el kell simítani. A tömörítéshez gyakran ún. tűvibrátort használnak. Vigyázat! A tűvibrátor helytelen használatával kárt is lehet okozni, mivel a beton a már említett módon szétosztályozódhat.
3. Az utókezelés a beton tartósságának kulcsa
A bedolgozott beton utókezelés módja, vagy annak teljes hiánya a legtöbb probléma forrása. Az utókezelés hiánya, főleg szeles és/vagy meleg időben a bedolgozott beton teljes és javíthatatlan tönkremeneteléhez vezet. A felület és a felső rétegek kiszáradnak, a cement hidratációjához szükséges víz hiányában a kötés és a szilárdulás nem, vagy csak kis mértékben jön létre. A beton felülete akár egy homokozóhoz is hasonlíthat ezek után. A beton szabad felületét folyamatosan nedvesen kell tartani, óvni kell a kiszáradástól! A nedvesen tartás jelenthet vízzel történő permetezést, elárasztást, vagy a nedvességet áttételesen átadó és tovább megtartó takarást. A vízsugárral történő locsolás viszont főleg az első napokban okozhat kárt, mivel a betonhoz erővel csapódó víz a még meg nem szilárdult felületet megrongálja, a finom cementes részt kimossa, a megmaradó felület mállani, porlani fog.
4. Külső hatások is károsíthatják a betont
A megszilárdult betont érő hatások némelyike is okozhatja a felület tönkremenetelét. Egyes agresszív vegyianyagok (pl. savak), fagyhatás, erős- vagy ismétlődő mechanikai hatások is a beton felületének mállásával és porlásával járó felületi károsodást okozhatnak. A talajban egyes területeken jelen lévő, nedvességgel a betonba felszívódó szulfátok a látszattal ellentétben nem csak a felületet, hanem a beton teljes keresztmetszetét károsítják. Ez az időben lassabban jelentkező, de teljes tönkremenetelhez vezető jelenség szulfátálló cementek alkalmazásával elkerülhető. Szulfátos környezetben olyan cement alkalmazása lehet indokolt, amely ellenáll a szulfátok károsító hatásának.
Mit tehetünk a málló, porló betonfelülettel?
Az okok megismerésével együtt az is nyilvánvaló már, hogy a beton mállása és porlása nem csak egy kellemetlenségekkel járó esztétikai hiba, hanem egy olyan tünet, ami többnyire a beton károsodását, minimum a felületi réteg szilárdságcsökkenését, de akár a beton teljes keresztmetszetének tönkremenetelét is jelzi. Ha az adott betonszerkezet teljes keresztmetszetében, vagy jelentős mélységben károsodott, a visszabontás nem kerülhető el. A többi esetben a javítás tartóssága és gazdaságossága a fő szempontok. A mállásra hajlamos betonfelületre helyezett burkolat hamar leválik és mozogni kezd, így a hidegburkolatok önmagukban nem jelentenek megoldást. Burkolat nélküli betonfelületek, aljzatok (garázsok, tárolók) esetén a tisztán, illetve pormentesen tartás még gondos kivitelezés mellett is lehetetlennek tűnik.
Az enyhén málló, porló betonfelületek padlófestékekkel, vagy műgyanta bevonatokkal „javíthatók”. Csiszolás és megfelelő alapozó felvitele után a padlófestékek házilag is kivitelezhető megoldást jelentenek, viszont kopásállóságuk és tartósságuk nem lesz nagy, néhány évente felújítást igényelnek. Persze a kereskedelmi forgalomban kapható festékek összetételben, minőségben és árban is erősen különböznek. Tartósabb, nagy kopásállóságot jelentő, viszont szakembert is igénylő és költségesebb megoldás a műgyanta bevonatok készíttetése. A beton felső rétegeibe is beszívódó műgyanta jelentősen meghosszabbítja a beton élettartamát. Fontos, hogy a műgyantákat és a festékeket erősen porózus, aljzatkiegyenlítővel bevont, vagy pl. olajjal szennyezett betonfelületekre nem érdemes felhordani, mert azokról hamar leválnak.
A málló, porló betonfelületekre hidegburkolat csak úgy készíthető, ha egy tisztítást követően előbb szilárdító-megerősítő anyaggal kezelik a betonfelületet. Az aljzatszilárdítók mélyen beszívódnak a betonba, száradást követően biztosítják a ragasztók tapadásához szükséges megfelelő felület.
A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2016/11.
