Összes cikk és rovat

A zöldtető javítja az épület hőszigetelését, visszatartja a csapadékvizet és élőhelyet teremt. Ismerje meg az extenzív és intenzív zöldtetők előnyeit, rétegrendjét és gondozási igényeit! A zöldtető legegyszerűbben egy részben vagy teljes egészében növényzettel borított tetőfelületként definiálható. A zöldtetők (extenzív és intenzív változatban) modern és környezetbarát megoldást jelentenek az építészetben. Legfőbb előnyük a kiemelkedő hőszigetelés és a csapadékvíz-megtartás,

Az aszály elleni küzdelemben országszerte vízvisszatartási és vízpótlási intézkedésekkel védik a vízkészleteket, a mezőgazdaságot és a vizes élőhelyeket. A rendkívüli szárazság miatt elrendelt mezőgazdasági vis maior helyzet azonnali és határozott lépéseket követelt meg az új kormánytól és a hazai vízgazdálkodási szakemberektől. Azt ugyan még cikkünk megírásakor nem tudjuk, hogy hogyan alakul a nyár csapadék szempontjából, de az elmúlt évek tapasztalatai nem jók, és nagyon gy

A program célja egy közösségi alapú mérőhálózat létrehozása, amelyben magánszemélyek, oktatási intézmények, önkormányzatok és civil szervezetek is részt vehetnek saját mérési helyszíneik bevonásával. A kezdeményezés a DIMOP Plusz program keretében megvalósuló telepített adatgyűjtő rendszereket alkalmazó környezeti monitoring rendszer. A projekt egyik fontos célja, hogy a meteorológiai megfigyelések térbeli lefedettsége növekedjen, és minél több helyről álljanak rendelkezésre

Az esővíz elvezetése és későbbi felhasználásig való tárolása egy pénztárcabarát és hasznos lehetőséget jelent a lakossági vízellátás szempontjából. Fontos tudatosítani az emberekben, főként azokban, akik családi házban laknak vagy építkezés előtt állnak, hogy a közművektől eltérően a jó minőségű csapadékvíz alternatív forrásként való felhasználása milyen előnyöket jelent számukra, mivel ezáltal nem kell kizárólag a vízművekre támaszkodni vagy költséges fúrásokba, kútépítésekb

A klímaváltozás legjobban megfogható jelei az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 1-1,5 %-os emelkedése elsőre nem is tűnik olyan nagy gondnak (bár az!), de ha – amint látjuk – ez úgy mutatkozik meg, hogy július, augusztus hónapokban a hőségnapok száma drasztikusan megnövekszik, akkor már jobban érzékeljük ennek a veszélyeit. Hasonló probléma jelentkezik a csapadék terén is.

A víz alapvetően szükséges a növény életéhez. Öntözésen többnyire azt értjük, hogy vízzel látjuk el a növényt fejlődése érdekében akkor, ha a természetes csapadék nem elegendő ehhez az adott időben. Emellett azonban sok más célja és oka is lehet az öntözésnek, bár kétségtelen ezek közül a vízpótlás a leggyakoribb. Sokszor már tavasszal is van vízdeficitje a talajnak, azaz az öntözést nem naptárhoz, hanem a környezeti körülményekhez igazodva kell elkezdeni. Akár már most is…

Az első tíz hónap hőmérsékleti rekordjait is figyelembe véve 2024 a legmelegebb év lett a világon a mérések kezdete óta. Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus szerint a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

Világszerte tanulmányozzák a tudósok, hogy a kánikulai hőmérséklet hogyan hat a testre, hogyan fokozza az éghajlatváltozás az egészségügyi problémákat. Bár a nyári extra hőhullámokon már túl vagyunk, de jövőre is lesz nyár, jobb, ha előre felkészülünk.

A növények számára alapvető fontosságú a víz, hiszen számos életfunkciójukhoz elengedhetetlen. A víz szerepe a növények életében rendkívül sokrétű: fontos a testük feszességének, azaz a turgoruknak fenntartásához, a tápanyagok szállításához és az anyagcsere folyamatokhoz is.

Bár már vásárolhatunk szárazságtűrő fűmag keverékeket, azt érdemes tudni, hogy egyik növény sem szereti a szárazságot, maximum elviseli, tűri. Nem véletlen, hogy Ausztriában vagy a szlovén hegyeken kirándulva – ahol több a csapadék, és párásabb a klíma – sokkal zöldebbek a gyepek, mint nálunk a nyári aszályok idején.

A 2022-es extra szárazság után tavaly kifejezetten csapadékos évünk volt, amire az elmúlt tél is alaposan rátett. Két éve még az okozott problémát, hogy a talajvíz szintje túlságosan lecsökkent, a termő réteg kiszáradt, ami alaposan megviselte a mezőgazdaságot. Mostanában viszont fordított a helyzet; a sok eső miatt nagyon is magas a talajvízszint, aminek a mezőgazdaság örül, de lakóépületeink kevésbé.

A világ legnagyobb széndioxid szivattyúját állították üzembe Islandon – számol be az eseményről a telex. Ráadásul még messze nem érte el a végleges méretét: most 12 modul üzemel, amit év végére 72-re bővítenek. Ekkor a teljes kapacitása évi 36 ezer tonna szén-dioxid kiszűrését teszi majd lehetővé a levegőből, ami 8000 autó áltagos éves kibocsátásának felel meg.

Az éghajlatváltozás és a városi népesség növekedése okozta egyre növekvő kihívások miatt a fenntartható várostervezési megoldások keresése nem annyira prioritássá, mint inkább szükségszerűséggé válik. Az építőipar fejlődése és a környezetvédelem közötti összhang megteremtését célzó számos megközelítés közül a bioanyagokra különös figyelem irányul. Új perspektívát kínálnak a városi terek tervezésében, amelyben az ökológia és a fenntarthatóság kulcsfontosságú szerepet töltenek

A tél a tervezés ideje. Ilyekor van időnk beszerezni olyan magokat, melyeket szeretnénk kipróbálni tavasszal a kertben. Amióta világ a világ a zöldség-gyümölcs divat mindig is változott, most sincs ez másképp, aminek a klímaváltozás is az oka. Érdemes termelni és megkóstolni a kiwano-t, amivel csak egy baj van, a sivatagi népek egyik vízpótló gyümölcse. Hazánkban is kiválóan termeszthető, és ez nem túl jó jel…

Víznek mindig jókor, jó helyen és jó formában kell lenni a kertben is annak érdekében, hogy növényeink zavartalanul fejlődhessenek. Mivel a kertben némi emberi beavatkozással segítünk a természetnek annak érdekében, hogy kultúrnövényeink jól érezzék magukat, emiatt a vízpótlásról is megfelelően kell gondoskodni, amikor ez szükséges. Nyáron pedig elég gyakran szükséges…

Az utóbbi években már mindenki tapasztalhatja a klímaváltozás jeleit, ezek már sajnos nem csak tudományos előrejelzések. Teleinken alig van hó, az időjárás nagyon enyhe, gyakorlatilag az ősz és a tavasz összemosódik, a telet néhány hidegebb nap jelenti.

A globális klímaváltozás okait és hatását Európában példásan komolyan veszik. Néha azonban kapkodjuk a fejünket, hogy milyen irányelveket fogad el az Európai Bizottság, és ettől függetlenül a legfejlettebb európai országok milyen követelményeket fogalmaznak meg saját magukkal szemben.

Gomba ízű növény, sajt ízű növény, és még sorolhatnánk azokat a furcsaságokat, melyekhez ma már nem is olyan nehéz hozzájutni. Ezek a népi növényhasználatban a világ egyes helyein kedvelt fajok tömegtermesztésbe soha nem kerültek, ám több közülük, akár télen lakásban tartva a mini szobai konyhakert ékei lehetnek.

A tavaszi aszályos időszak ellenére idén is előfordulhatnak extrém esőzések, ami részben természetes folyamat, részben pedig a klímaváltozás hozadéka. A globális felmelegedés fokozódásával a szimulációk szerint az elkövetkező években egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre, így heves esőzésekre, villámárvizekre és extrém szárazságra is. Az önálló csapadékvíz-gazdálkodás azonban ma már akár családi házak esetében is megoldható.

A növénytermesztésben az utóbbi évtizedekben jelentősen nőttek a termésátlagok, főleg a nemesítői munka és a technológiák fejlődésének köszönhetően. A termésátlagok azonban nem növelhetők a végtelenségig, valamint a nyakunkon levő klímaváltozás is nehezíti e növekedési pálya tartását. Azaz mostantól lehet, hogy csökken majd a termés. Makay Attila a Csapody Vera Növénybarát Körben a közelmúltban előadást tartott a klímaváltozásnak a növényekre, közvetve pedig a kertészeti term