Összes cikk és rovat

Az Invictus elnevezésű programhoz a brit központú Frazer-Nash vállalattal fogott össze az ESA. A cél egy olyan, teljes mértékben újrahasználható kísérleti jármű kifejlesztése, amely hiperszonikus sebességgel is tud repülni. A várt csúcssebesség a Mach 5, azaz körülbelül 6200 km/h. Az űrügynökség célja az elkövetkező egy évben, hogy elkészítsék a teljes repülési rendszer előzetes tervét. Az ESA szerint a hiperszonikus járművek tervezésénél a legfőbb kihívás az, hogy a repülő k

A kelet-szlovákiai Eperjesen csúcstechnológiájú fejlesztés zajlik uniós támogatással. Hidrogén meghajtású repülőgép megalkotása a cél, amely függőlegesen tud fel- és leszállni, a fejlesztőknek azonban igyekezniük kell, mert nem egyedül léptek erre az útra – számol be a Világgazdaság.

Most nem a bennünk duzzadó energiákról beszélünk, hanem arról a villamos energiáról, melyet az egyre gyarapodó nap- és kisebb mértékben szélerőműveink termelnek. Az persze jó, hogy már másfél paksnyi napelem teljesítmény működik országunkban, de az kevésbé jó, hogy a csúcsteljesítmény csak igen rövid ideig áll rendelkezésre – igaz ekkor olyan sok, hogy nem tudunk mit kezdeni vele –, aztán jön az árnyék időszak, amikor meg áramhiány van. Nézzük, mit lehetne kezdeni felesleges

Egy kísérleti projekt keretében hidrogénnel váltotta ki a téglagyártás során felhasznált tüzelőanyag negyedét a Wienerberger Zrt. Tiszavasváriban lévő üzemében – közölte a társaság az MTI-vel.

Bár a hidrogén mint alternatív energiaforrás még a jövő ígérete, a bükkábrányi zöldhidrogén üzem már a jelen, amely nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépés az ország energiafüggetlensége felé is.

Energiaügyi Minisztérium szerint a magyar gazdaság jövője a zöldenergia, a kormány ezért a hidrogéntechnológia népszerűsítését és elterjedését is ösztönözni kívánja. A hasznosításra rövidtávon leginkább alkalmas terep a közlekedés, amely a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felelős. A zöldenergia biztosítja az energiaszuverenitást és a versenyképességet.

Tavasszal átadták a kardoskúti Akvamarin projektet, amely egy 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszerrel állít elő hidrogént. A hidrogén tárolására szintén helyben folynak kísérletek. A projekt célja, hogy a villamosenergia-rendszerben a megújuló energiaforrások (napelemek) által keletkező fölösleges áramot nagy mennyiségben, akár több száz megawatt teljesítményben, hidrogén formájában hosszú távon, akár hónapokig tárolni tudják, és azt igény szerint akár újra v

Sok szakmát megoszt manapság a hidrogénhez való viszonyulás. Van egy fizikai alapelv, mely szerint a hidrogén a legtisztább energiaforrás, amit ha elégetünk, akkor víz keletkezik belőle. Létrejöhet a tökéletes körfolyamat, mert a vízből majd újra hidrogént csinálunk, és közben semmilyen szennyezés nincs, széndioxid sem kerül a levegőbe. Az elv jó, de a valóság – a jelenlegi technológiai szint mellett – sokkal összetettebb!

Egyre jobban igazolódni látszik annak a maroknyi tudósnak a feltevése, akik a tudományos konszenzussal szemben úgy gondolják, hogy nagy mennyiségű természetes hidrogén létezik a föld alatt. Ők ugyanis úgy vélik, hogy egyes kőzetek, illetve a felszín alatti vizek reakciója révén folyamatosan hidrogén keletkezik, melynek a legnagyobb része elszivárog a földkéregből, bizonyos helyeken azonban csapdába esik, és felhalmozódik. A tudóscsoport szerint több ezer évre elegendő készlet

Hidrogén meghajtású, üzemanyagcellás hajtómű fejlesztését jelentette be az Airbus – számol be a hvg. Az első földi és légi hajtóműteszteket az évtized közepén hajtják végre az első legyártott Airbus A380-as óriásgép segítségével, amelyet most alakítanak át ZEROe demonstrátorrá annak érdekében, hogy az képes legyen folyékony hidrogén szállítására és az új hajtómű fogadására.

Vannak már olyan házak, ahol azzal próbálkoztak, hogy minden villamos energiát hidrogénben tároljanak. A hidrogénüzemű ház annyit jelent, hogy telepítenek rá rengeteg napelemet, ami el tudja látni az egész napi villamosenergia-szükségletét. A klasszikus probléma ezzel az, hogy éjszaka és felhős időben nem süt a nap, és az energiát nemcsak megtermelni, hanem tárolni is kell.

A hidrogénmeghajtás a jövő zenéje, viszont új rendszerek kifejlesztése helyett olcsóbb lehet a jelenlegi motorok átalakítása – nagyjából erre a felismerésre épül az Új-dél-walesi Egyetem (UNSW Sydney) mérnökeinek a kutatása, amelynek a gyümölcse hamarosan kereskedelmi forgalomban is elérhető termékké érik.

A környezetvédelmi szempontból tisztának minősülő hidrogén előállítás és felhasználás régóta ismert módszere, hogy szélerőművekkel először elektromos áramot állítanak elő, ezzel megbontják, azaz elektrolizálják a vizet, és a vízből így kinyert hidrogént vagy közvetlenül elégetik - ekkor hőt nyernek, azaz fűteni lehet vele -, vagy üzemanyagcellában alakítják vissza vízzé - ekkor elektromos áramot lehet kinyerni a rendszerből.

Németország és Norvégia a két országot összekötő hidrogénvezeték építését fontolgatja, hogy csökkentsék Európa egyoldalú energiafüggőségét.

Megalakult a Magyar Hidrogénszövetség, mely a hidrogén későbbi felhasználási lehetőségeit és tárolási módjait kutatja majd. A szövetség létrehozása egybevág a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célokkal, illetve a gazdaság egyidejű fellendítésével. Ebben a folyamatban fontos szerep hárul egy széleskörű ipari és szakmai támogatással és részvétellel bíró szakmai szövetségre, mely számos formában járulhat hozzá a hidrogénstratégia megvalósításához.

A magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. Egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon.

Sok szó esik manapság a fosszilis energiák leváltásáról. Ennek egyik változata lehet a jövőben a hidrogén. A Remeha most kijött egy új, hidrogén alapú kazánnal, mely világszerte egyedülálló újdonság.

A jövő kihívásai között szerepel, hogy előbb-utóbb meg kell találnunk a földgáz alternatíváját is. A probléma nemcsak az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok készlete véges, hanem az is, hogy ezek folyamatos használata üvegházhatású gázokat, például széndioxidot bocsát ki a légkörbe.

A fosszilis energiahordozók egyik, ritkábban szóba kerülő fenntartható alternatívája a környezetben, konkrétan a vízben hatalmas tömegben rendelkezésre álló hidrogén. A kutatók mintegy kétszáz éve törik a fejüket, hogyan lehetne a hidrogént az energiatermelés szolgálatába állítani.

A fosszilis energiahordozók egyik, ritkábban szóba kerülő fenntartható alternatívája a környezetben, konkrétan a vízben hatalmas tömegben rendelkezésre álló hidrogén. A kutatók mintegy kétszáz éve törik a fejüket, hogyan lehetne a hidrogént az energiatermelés szolgálatába állítani.