Összes cikk és rovat

Korábban funkcionális és főként szerkezeti igények hatására osztották meg a nagyméretű ablakok üvegfelületét. Az üveg súlya miatt az ablakszárnyak szerkezetét osztólécekkel kellett megerősíteni, ami jellegében még illett is az épület stílusához. Ezzel a technológiával nem csak a korabeli ablakok tagoltságát lehet visszaadni a műemléki épületek ablakainak felújításakor, hanem a hétköznapi családi házak, lakások ablakait is látványosabbá lehet tenni. Ezt az új gyártási technol.

Vannak, akik ellenzik, míg más szakemberek szerint korrektül megoldható a lakások belső tere felőli hőszigetelés. Az tagadhatatlan, hogy a legjobb megoldás az épületek külső hőszigetelése, ám pl. műemlék- vagy társasházak esetén ez komoly problémákat okozna. Így a lakások belső klímájának javítását bizonyos körülmények között csak belső hőszigeteléssel lehet javítani. Erre pedig számos korszerű anyag és megoldás kínálkozik.

A téli hidegben egyre fontosabbá válik a fűtési költségeken történő spórolás, aminek lehetőségét nagyban meghatározza az épület hőszigetelése. A falak, a homlokzat, és a tető szigeteléséről sokat lehet hallani, de mi a helyzet a talpunk alatt? Márpedig a garázzsal vagy pincével rendelkező épületeknél külön figyelmet igényel a pince/garázsfödémek jó hőszigetelése is.

Egyszerűen elkészíthető kedves kerti- vagy szobai dísz, és ajándéknak is kiváló a kezet mintázó betonból készülő virágtartó. Az elkészítéséhez a betonon kívül egy „halálra ítélt” gumikesztyű kell még, ami a formát adja.

A laminált padlók sajátkezű lerakása viszonylag egyszerű feladat. Ám vannak olyan előfeltételei ennek a munkának, amit sokan nem vesznek elég komolyan. Ennek azután meg is lesz az eredménye, pl. a padló felpúposodása, vetemedése. A hibát azonban némi szerencsével még korrigálni lehet.

A laminált padló másként „viselkedik” a sérülésekkel szemben, mintavalódi fából készült parketták. Ezt a szerkezeti kialakításuk ésafőként a felületük kopásállósági fokozatuk jelentősen befolyásolja. A különféle sérülésekkel szemben érzékenyebbek, és a hibák nehezen tüntethetők el. A fapadlókon egy…

Szűkebb lakó környezetünkben számos tárgy fémből készült és ezek az eszközök nem nélkülözhetik a felületi védelmüket szolgáló festékbevonatokat. A régebbi tárgyaink bevonata pedig időnként – állaguk megóvása miatt – felújításra szorul. A szabadban lévő korlátok, kerítéselemek stb. különösen ki vannak téve a szélsőséges időjárási hatásoknak. A belső térben inkább a felületi kopások jellemzőek, amik a fedőfesték-réteg megújítását igénylik.

A magfúró (koronafúró) egy lezárt acél cső, aminek palástjának az egyik végére (élére) az esetek túlnyomó többségében kemény ezüstforrasztásos technikával, átmérőtől függő számú gyémánt darabkát rögzítenek. A cső másik végére befogásra alkalmas tengelyt rögzítenek.

A HARZO termékekkel könnyen és egyszerűen, akár saját kezűleg végezhetők el a fürdőszoba-felújítások, csempefelújítások, falfelújítások. Mind szín, mind struktúra tekintetében egyedülálló lehetőséget nyújtanak a lakásfelújításhoz.

A nyomdatechnika és a valósághű felületképzés olyan élethű formatervek kialakítását teszi lehetővé, melyek rendkívül inspirálóak. A tökéletes lakókörnyezet megvalósulása a részleteken múlik. Az ún. dekorációs burkolatok abban a méretben kaphatók, melyben maradéktalanul érvényesülni engedi annak erényeit. Sok formaterv a legmodernebb nyomdatechnikai eljárás által kerül a dekorációs rétegre.

Bár az építészetben is tapasztalhatjuk a műanyagok előretörését, a természetes fa varázsa ma sem csökken. Sokan azt hiszik, hogy a fából készült építőanyagok, pl. nyílászárók nem olyan tartósak, mint a műanyag, de ez nem feltétlenül van így. Gondoljunk csak Velence több száz éves cölöpjeire, és beláthatjuk; megfelelő favédelem mellett a fa élettartama messze meghaladja az emberi életkort.

Impregnáló anyagokkal – pl. szilikon gyanta szerves oldószeres oldatával – megakadályozhatjuk a szabadtéri kőszerkezetek téli elfagyását, és az élettartamukat jelentősen meghosszabbíthatjuk.

Bizonyos időnként a betonnak is szüksége van karbantartása, illetve az elhasználódás mértékétől függően javításra, cserére. Bár a megfelelően kivitelezett betonanyagok élettartama hosszú, 10-15 évente helyreállításra, javításra szorulnak, 30-40 évente pedig nagyobb felújítást igényelnek.

A jó minőségű beton köztudottan teljes vastagságában szilárd és kopásálló. Ezt azonban sok tényező befolyásolja, és nem árt e cél érdekében különféle adalékok alkalmazása. A gyakorlatban számos tényező befolyásolja az igazán kemény és időtálló beton készítését, pl. a nem megfelelő keverési és bedolgozási körülmények stb. A főként a felületen jelentkező hibák ellen – ideig-óráig – a különféle betonkeményítő szerek alkalmazásával lehet védekezni. Egyes szakértők szerint ez azon

A hűvösebb idő beálltával előtérbe kerül az ablakok, ajtók résmentesítése. Nem véletlenül, mert a réseken folyamatosan elillan a meleg. A fűtés pedig sokba kerül, és ha nincs kellemes meleg a szobákban, akkor ezen valahogy változtatni kell, hiszen senki nem szeret kabátban üldögélni esténként a tv előtt. A régi faablakok és ajtók gyakran nem záródnak jól, cseréjük pedig elég sokba kerül. Sok régi ajtó és ablak huzatosságán viszont lehet javítani, az illesztéseket jól záróvá l

Minden bizonnyal mindenki látott már „végtelenségig seperhető”, takaríthatatlanul porló, málló betonfelületet, aljzatbetont. A fáradtsággal járó sepregetésnek általában az az eredménye, hogy a felület megkopik, a később már ki is pergő kavicsszemcsék között növekvő mélyedések keletkeznek. Kétségtelen, hogy egy betonaljzat bontására van az előbbinél hatékonyabb eljárás is, mielőtt viszont a bontásig jutunk, nézzük meg, mi okozza a betonfelület előbbiekben leírt hibáját, hogyan

Otthonunk állandó használatban van, emiatt szinte állandó karbantartást is igényel. Mindemellett folyton meg is hibásodik valami, mert ami elromolhat, az el is romlik. Ha ezeket időben nem vesszük komolyan, akkor később esetleg nagyobb problémákat és jelentősebb kiadásokat okozhatnak. Nem érdemes tehát az apróbb javítgatásokkal várni, jobb a bajoknak mielőbb elejét venni.

Családi- és társasházaknál többnyire az igénytelenebb helyiségek, pl. pincék, tárolók és garázsok padlója csak simított beton. Ez vonatkozik a betonból készített kerti utakra is. Az ilyen kezeletlen betonfelületek sajátossága, hogy nehezen tisztíthatók, könnyen szennyeződnek, erodálódnak, és egyáltalán nem nyújtanak szép látványt. Ezen az állapoton azonban viszonylag könnyű változtatni a különféle felületimpregnáló anyagokkal vagy betonfestékekkel, esetleg műgyanta bevonatok.

A lakás elektromos szerelvényei – azaz a kapcsolók és dugaszoló aljzatok – nem mindig kerülnek a bentlakó számára ideális helyekre. Szinte elkerülhetetlen, hogy az egyre gyarapodó elektromos készülékek táplálásához újabb vezetékszakaszok, és a hozzájuk csatlakozó aljzatok, kapcsolók kerüljenek kiépítésre. A meglevő csatlakozóhelyeken ugyan több készülék csatlakozására alkalmas elosztókkal ez a helyzet javítható, ám ezek csak korlátozott eredményt adnak, és a vezetékek káosza

A különféle anyagok, testek a külső körülmények változására, többnyire a térfogatukban történő változását szokás általános értelembe véve dilatációnak nevezni. A hőmérséklet változása miatt a nagyobb betonfelületek kialakításakor alapvetően számolni kell ezzel. Ellenkező esetben a térfogatváltozások különféle károsodásokat okoznak, amiket jobb elkerülni. Gyakori példa a padlók vagy a sínek felpúposodása is, amit ugyancsak a nem kellő mértékű dilatációs hézag okoz. A nagyobb .