Összes cikk és rovat

A 87 éves Kaldeneker József kertészmérnök igen érdekes és óriási méretű citromokat termeszt. A termés nagy, de benne a gyümölcshús méretéhez képest kisebb, ám nagyon ízletes. Nem véletlen, hiszen ezt a fajtát nem a hűsítő levéért, hanem valószínűleg az albedója (a belső, fehér rétege) miatt nemesítették.

A trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, hiszen nincsenek külön évszakok. Nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket, és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra leállítják életfolyamataikat.

A néhány centiméteres „bambuszgyeptől” a több mint 10 méter magas példányokig jól megférnek egymás mellett, az eredeti hazájuktól messzire került gyulai bambuszkert lakói. Nagy László 30 éve tart bambuszokat Gyulán, azóta sokakkal megkedveltette már e fa termetű fűféléket, melyek némelyikének a rügyei zöldségként fogyaszthatók.

A tél nem a kertbarátok kedvenc hónapja, de arra jó, hogy ötleteket gyűjtsünk, mit szeretnénk majd megvalósítani tavasszal. Visszahozva kicsit a nyarat a télbe egy igen érdekes tematikus kertet szeretnénk bemutatni Olvasóinknak. Ebben a főszereplők a gyógy-, fűszer- és festőnövények, de ha tüzetesebben megnézzük ezeket, rájövünk, hogy itt egy igen dekoratív díszkertről van szó, ami abban különbözik a többitől, hogy az ide összeválogatott növények mindegyike – amellett hogy sz

Előző lapszámunkban írtunk Nagy Zoltán isaszegi kertjéről, amely a fűszer- és gyógynövények igazi tárháza lett, az alábbiakban pedig bemutatunk néhányat a legérdekesebbek közül. A kertet végigjárva látható, hogy szinte minden talpalatnyi helyet kihasznált művelője ahhoz, hogy minél több növény…

Virágboltokban, barkács áruházakban találkozhatunk már „survivor” felirattal egyes növényeken. Ez jelzi, hogy ezek igazi túlélők, azaz ha valaki nem jeleskedik szobanövényei gondozásában, ezeket akkor is sikerrel tarthatja, jó eséllyel hosszabb távon megmaradnak majd ezek mostohább körülmények között is.

Olvasónk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy a küldött képeken látható diófa megmenthető-e. A cél mindenképpen az lenne, mert a régi fa szívükhöz nőt már.

A téli időszakban több időt töltünk a lakásban, de nem mindegy, milyen körülmények között. A hőmérséklet, a fény és a páratartalom optimális értékeken tartása nem csak szobanövényeink, de saját egészségünk szempontjából is lényeges szempont. A késő ősztől tavaszig tartó időszakban betegeskedik a legtöbbet az emberek többsége, aminek számos oka van. A benti és kinti hőmérséklet közötti nagyobb különbségek miatt könnyebben megfázhatunk. Emellett a kevesebb fény is rányomja a bé

Van Dabason egy rendhagyó ültetvény, melyet egy nálunk kuriózumnak számító fajjal, mini kivivel telepítettek be. E növény annak ellenére nem terjedt el a Kárpát-medencében, hogy az itteni klimatikus viszonyok alkalmasak a termesztésére.

A Syngoniumpodophyllum, azaz nyíllevél régóta kedvelt szobanövény, de most nagyon felkapták, megnyerte magának az „officeplant” nevet is, ami nem véletlen: egy átlagos hőmérsékletű, enyhén benapozott helyiségben is kiválóan érzi magát, tehát irodáknak is ideális növénye.

Sok olyan virág van, amelyet kifejezetten ősszel érdemes elültetni.A krizantém különösen népszerű, hiszen sokféle formában, színben és méretben megtalálható. Bár csak novemberig nyílik, de a virágok még decemberben is a növényen maradnak, így akár karácsonykor is gyönyörködhetünk bennük. Ugyancsak…

Az antivirális hatású gyógynövények közül újabban a bodorrózsa került a figyelem fókuszába, mert remélik, hogy sikerrel bevethető az új típusú koronavírussal szemben is. Ameddig a kutatások folynak, addig is érdemes megismerni ezt a dísznövénynek is látványos fajt, mely hazánkban is tartható. Ez egy „gyógy bokor”, ami azért érdekes, mert gyógynövényként többnyire lágyszárúakat tartunk számon, fás szárúak közül, főleg cserjékből ritka az, ami gyógynövény.

Itt a lombhullási szezon: a színes levelek látványosak, ám az ezzel együtt járó takarítás már kevéssé kedvenc feladat. Az avarégetést elvileg betiltották, ám a járványhelyzet miatt most elég vegyes a kép. Minden önkormányzat maga dönti el, engedi-e, vagy nem, és ha igen, mikor az avarégetést…

Egy évvel ezelőtt is foglalkoztunk ezzel a dilemmával, és az idő múltával újabb és újabb érvek, ellenérvek merülnek fel. Pár évtizeddel ezelőtt még alap volt az őszi ásás minden kertben. Azóta sokat változott a szemlélet, és a kutatások is bebizonyították, hogy ez a munkafolyamat nem mindig van a kertünk és a talajélet hasznára.

A növényeknek is kihívást jelentenek a klimatikus változással összefüggő szélsőséges időjárási jelenségek, amelyeknek főleg a kiszámíthatatlansága okoz gondot. Az ilyenekre egyik élő szervezet sem tud rendesen felkészülni, ezért mindegyik számára megterhelő. A kisebb mértékű stresszhelyzeteket jól kezelik a növények, de van, amikor már segítségre van szükségük.

A nagyobb kertek tulajdonosainak mindig adnak munkát a telepített növények, bokrok vagy a régebben ültetett fák. Az ágak növekedését ugyanis többnyire csak ezek visszanyesésével lehet formában tartani. Ám a nyesedék további tárolása gondot okoz, ha nincs komposztáló, ahol ledarálva újra hasznosíthatóvá lehet változtatni a levágott ágakat és egyéb kerti hulladékot. Az ágak és nyesedék felaprításához azonban szükség van egy gépre is, amelynek kiválasztásához íme néhány szempont

A tóba hulló növényi maradványokat, főként faleveleket ne csak felülről, alulról is szedjük ki, hiszen egy részük lesüllyed. Az aljzatra süllyedő levelek kiszedése egy nagyobb mélységű tó esetén nem egyszerű feladat. Érdemes lehet megelőzni a bajt, és ha mód van rá, vagy egy hálóval takarjuk le a vízfelületet a lombhullás idejére, vagy ha ez nem megoldható a tó nagy felülete miatt, akkor a környékén rendszeresen gyűjtsük össze a lombot, hogy azt ne fújja a vízre a szél.

A talaj folyamatosan tömörödik, főleg egy hosszú évekig fenntartott gyümölcsültetvényben –, ami a talaj vízgazdálkodását befolyásolja, rontja a fák kondícióját, és a talajéletre is káros hatással van. Ezeken a területeken az évelő kultúra miatt a szántás nem megoldás, de 3-4 évente végzett talajlevegőztetéssel látványos eredményeket lehet elérni.

Bár nem minden országban és kultúrában fontos a házunkat, kertünket határoló kerítés, hazánkban azért igen. Nekünk, magyaroknak fontos behatárolni, meddig is miénk a birodalom, és biztonságérzetünket is fokozza egy jó kerítés. De nem csak érzésekről és biztonságról szól ez a történet, fontos szerepe van itt az esztétikának is, hiszen ugyanúgy, mint házunk teteje, otthonunk kerítése is meghatározza az összképet, az összbenyomást, ráadásul ez az, ami legelőször szembetűnik a kí

A biodinamikus gazdálkodás figyelembe veszi a holdfázisokat, sokan úgy kategorizálják ezt be, mint homeopátiát a zöldségtermesztésben. A művelői is gyakran úgy szólnak róla, hogy sok része tudományosan nem megmagyarázható, de működik…