Összes cikk és rovat

Egy régi ház, lakás folyamatos légcseréje – rosszul záródó ablakaival – lényegében magától adott volt. Egy korszerű, új építésű vagy felújított otthon automatikus frisslevegő ellátása viszont nem megfelelő. Nyitogathatjuk persze az ablakokat rendszeresen, és az elhasznált levegővel a fűtési energiát is kiengedhetjük, vagy ezt elhanyagolva bágyadtan szenvedünk a felgyülemlett széndioxidban és nézhetjük, hogy alakul ki a penész a falakon. Egyik sem jó! Az igazi megoldás a szabá

A konyhai és a fürdőszobai szag- és páraelszívóknak tömkelegét lehet kapni a kereskedelemben. A konyhai elszívók a zsírszűréstől a belső keringtetésig minden feladatot megoldanak, „csak” fel kell őket szerelni és megoldani a kivezetésüket. A páraelszívóknál még kevesebb gond van, ha a 100-120 mm átmérőjű kivezetés megvan, hiszen a csőventilátorokat csak el kell helyezni a fal furatában, és áramot kell vinni hozzá. Mindezek ellenére gyakran felmerül, hogy miért ne lehetne az e

Egy mai modern tetőszerkezet elképzelhetetlen megfelelő szigetelés és tetőfólia nélkül. Ezek biztosítják a tökéletes vízhatlanságot és a hőállóságot. Egy ilyen tető sem lehet azonban hermetikusan zárt, mert valamennyi nedvesség mindenképpen be fog jutni a hőszigetelésbe, és ha ennek a tudatos kiszellőztetéséről nem gondoskodunk megfelelően, akkor a szerkezet be fog rohadni, a hőszigetelése és az élettartama is alaposan lecsökken. A tökéletes vízzárás tehát nem jelenti azt, ho

A modern építészet és a szorosabb épületszerkezetek révén a szellőztetés kérdése egyre nagyobb szerepet kap. A hagyományos nyitott ablakokkal való szellőztetés már nem mindig megfelelő, különösen a téli hónapokban, amikor a fűtés is folyamatosan működik. A lakásszellőztető rendszerek fontos szerepet játszanak a levegő minőségének fenntartásában, az energiahatékonyság javításában és a komfortérzet növelésében.

Az egészséges épületeknek tudományosan meghatározható ismérvei vannak, amelyekhez az egészséges levegő, az igényekhez igazodó szellőztetés mindenképpen hozzátartozik.

Nem először és bizonyára nem utoljára írunk penészes lakásokról, gombás falakról, rossz levegőjű otthonokról. Az érdekes az, hogy ez a probléma nem szűnőben van, hanem inkább egyre növekszik, és a lakosság nagy része nem tudja miért. Azt sem, hogy a tényleges magyarázat az elmúlt években elvégzett lakáskorszerűsítésekben keresendő.

A lakásszellőztetés trendje – a többi épületgépészeti rendszerrel azonosan – az energiatakarékos megoldások felé orientálódik. Viszont a legfejlettebb berendezés is csak akkor igazán takarékos, ha azt jól is üzemeltetjük.

A legtöbb városunkban és településünkön jelenleg az iskolaépületek energiatakarékossága van célkeresztben. A meglévő támogatási jogcím Nemzeti Környezetvédelmi Program 12/2021. számú felhívása őket célozza: Energiatakarékosság a középületekben.

Az elmúlt évben nem csak a cseh piacon, az épületek belseje számára különböző, vírusok és baktériumok elpusztítására szolgáló rendszereket kínáltak. A legelterjedtebbek közé tartoznak a HEPA-szűrővel, ionizációs vagy UV-C fertőtlenítéssel ellátott légtisztítók különböző típusai.

A nyári, őszi hőségben nincs olcsóbb megoldás a lakás forróságának enyhítésére, mint a mennyezeti ventilátor. Persze ez nem klíma, azt nem is szabad várni tőle, de 15-30 ezer forintért megvásárolható, saját kezűleg felszerelhető, és folyamatosan úgy mozgatja a levegőt, hogy gyakorlatilag nincs hangja, és nem keveri a port sem. A sajátkezű szereléshez azonban van néhány észrevételünk.

A szünidő és a nyaralási szezon lezárultával időnk 70-90 százalékát ismét zárt, rosszul szellőző terekben töltjük. A Wavin kutatása szerint a magyarok 80 százaléka a koronavírus megjelenése óta fontosabbnak tartja a beltéri levegőminőséget, kétharmaduk azonban nem használ semmilyen beépített légszűrő vagy szellőztető megoldást. Pedig a beltéri levegő minőségét és páratartalmát nem csak az irodákban és bevásárlóközpontokban, hanem otthon is energiahatékonyan szabályozhatjuk gé

Tavasszal sok gyep nem a legszebb formáját mutatja, de ezen javíthatunk. A mohásodás, a nemezesedés, mind a kedvezőtlen körülmények jelei, melyeken javíthatunk annak érdekében, hogy nyárra ne a szomszéd füve legyen a zöldebb…

A nyári, őszi hőségben nincs olcsóbb megoldás a lakás forróságának enyhítésére, mint a mennyezeti ventilátor. Persze nem klíma, azt nem is szabad várni tőle, de 15-30 ezer forintért megvásárolható, saját kezűleg felszerelhető, és folyamatosan úgy mozgatja a levegőt, hogy gyakorlatilag nincs hangja, és nem keveri a port sem. A sajátkezű szereléshez azonban van néhány észrevételünk.

Az Atrea-nál, amely a hővisszanyerős szellőztetés egyik piacvezető képviselője, összegyűjtöttek egy kérdés-válasz csokrot, amely segíthet eldönteni, hogy miért fontos napjainkban a hővisszanyerős szellőztetés, amely egy szintén megújuló energiaforrásnak számít a hőszivattyúk mellett.

A lakásszellőztetés, lakásszellőzés fontosságáról már sokszor írtunk, elemezve, hogy egészségünkre és magatartásunkra (oxigénhiány, fáradtság, koncentrációhiány) ugyanúgy hatással van, mint lakásunk állapotára (dohos, nedves levegő, penészesedés stb.). Természetesen így van ez a társasházaknál, régi panelházaknál is, melyek modern szellőztető rendszereiről éppen előző lapszámunkban számoltunk be. Az alábbiakban pedig egy más megközelítéssel térünk vissza a témához, milyen hat

Meglévő épület felújításakor gyakran tapasztalni, hogy az egyes lépések nem helyes sorrendben, nem helyes mértékben történnek meg – írja Keszthelyi István a „Hővisszanyerős szellőztetési rendszerek gyakorlati tapasztalatai” kapcsán. Ez sajnos a szellőztető rendszerekre is igaz. Tény, hogy mindig kialakítható utólagosan akár egy bonyolultabb hővisszanyerős szellőztető rendszer is, hiszen a gyártók a helytakarékos, esztétikus és tartós megoldások széles skáláját dolgozták ki, d

Miközben az új építésű lakóházak, társasházak jelentős részében már a legkorszerűbb hővisszanyerős szellőző-berendezések kerülnek beépítésre, a régi társasházak és a klasszikus panelházak szellőzése még rendszerint az eredetei állapotában van. Sőt, inkább még ott sem, mert az egykoron elfogadhatóan működő berendezés sokszor már nem működik, a csővezetékek elkoszolódtak, és a lakók egyedi beavatkozásai tovább rontották magának a rendszernek a működését. Ehhez jött még a sziget

A pollen szezon ugyan már a nyár elején kezdődik, de sajnos ősszel sem ér véget. Július végétől – augusztus elejétől kezdődően már számítani lehet arra, hogy a parlagfű pollenek is megjelennek a levegőben. Ezzel egy időben pedig fokozatosan erősödnek a parlagfű allergia tünetei. Kedvencünk még ilyenkor – szeptemberben – is ontja virágporát, ami már szinte népbetegséget okoz.

MESTER+ Az épületgépész szakmában az év elején elterjedt, hogy az előírt friss levegő mennyiség idén már csak gépi szellőztetéssel biztosítható az új építésű lakóépületek esetén, ablaknyitással nem. A félreérthető megfogalmazások szakmai vihart kavartak, amit aztán a rendelet márciusi pontosításában csillapítottak. E szerint a sarkos fenti megállapítás nem igaz, mint ahogy az sem, hogy az új építésű otthonokban tilos lenne az ablaknyitás.

Az otthonunk energiatakarékosságára tett lépések közül a legelső szinte mindig a határoló szerkezetek (falak, ajtók, ablakok) szigetelésével kapcsolatos – legyen, az új építés vagy felújítás. A jó szigetelés szükségképpen jó légzárást is jelent, melynek következtében lecsökken a filtráció, azaz bezártuk a lakásba a levegőt. Ez előbb utóbb problémákhoz vezethet, mert felgyülemlik a pára, megnő a káros anyagok koncentrációja, és ettől elszaporodnak a betegséget okozó penészgomb