Nyáron is kell szellőztetni

Nyáron is fontos a rendszeres szellőztetés. Mutatjuk, mikor és hogyan érdemes szellőztetni, hogy friss maradjon a levegő, de a lakás ne melegedjen fel. A meleg időszakokban elsősorban azért felejtkezünk meg a lakás szellőztetéséről, mert a hűtött belső teret szeretnénk megőrizni a kinti hőséggel szemben. Márpedig a friss levegőre, a rendszeres légcserére nyáron is szükség van, sőt a klíma légszárító hatása miatt talán még inkább, mint télen. Azt tudjuk, hogy mindennapi tevékenységeinkkel, még a lélegzetünkkel is folyamatosan elhasználjuk a levegőt. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy berendezési tárgyaink (különösen az új bútorok), lakás-felújítási munkáink, sőt még az egyszerű sütés-főzés is szennyezi otthonunk levegőjét.

Mikor és hogyan szellőztessünk nyáron?

A nyári szellőztetésnek fontos szerepe van, de nem mindegy, hogyan csináljuk. Semmiképp sem jó, ha egész nap nyitva van az ablak, mert akkor túlzottan felmelegszik a levegő. De szellőztetni ettől függetlenül kell, a legjobb, ha akkor szellőztetünk, amikor érezzük, hogy elhasználódott a levegő. Ilyenkor célszerű olyan ablakokat, ajtót választani, amit épp nem tűz a nap és egy intenzív kereszthuzattal ki tudjuk cserélni a levegőt. A nyári szellőztetés teljesen más megközelítést igényel, mint a téli. Míg a hidegebb hónapokban a gyors, intenzív szellőztetés a célravezető, nyáron hosszabb, de tudatosan időzített szellőztetésre van szükség, különben csak még több meleg kerül be a lakásba. A legideálisabb időpont a nyári szellőztetésre az, amikor a külső levegő hűvösebb, mint a beltéri, ez általában napkelte környékén és napnyugta után van.

A jól záródó ablakokkal megszűnt a természetes légcsere

Mindenképpen meg kell különböztetnünk a természetes szellőzést használó és a hővisszanyeréses szellőztetővel rendelkező házakat, lakásokat. A régi lakásainkban a szellőztetést megoldották a rosszul tömített nyílászárók. A rosszul záródó, tömítés nélküli ablakok résein megfelelő mértékű volt a légáramlás, így sokszor nem is kellett ablakot nyitnunk – a réseken beáramló levegő elegendő volt a szükséges légcseréhez. Ez régen, 20–30 éve jól működött az alacsony energiaárak mellett. Mára azonban szerencsére egyre inkább figyelünk az energiatakarékosságra, amit az emelkedő energiaárak is kikényszerítenek.

Annak érdekében, hogy házaink kevesebb energiából kifűthetők legyenek, nemcsak a homlokzatot és a tetőt kell hőszigetelnünk, hanem a rosszul záródó ablakokat is jobban szigetelő, jól záródó nyílászárókra kell cserélni. Rengeteg helyen beépültek az új, műanyag ablakok, és ezzel egy csapásra a töredékére csökkentettük az ablakrések mentén történő szellőzést. Az új, jó minőségű nyílászárók ugyanis nagyon jól zárnak, és csak minimális levegő jut át rajtuk. Az eredmény pedig egy alig szellőztetett, dohos, büdös, és akár penészes lakás lehet. Ha keveset szellőztetünk, azaz ritkán cseréljük ki a lakás levegőjét, a lakók által kibocsátott pára miatt jelentősen megnő a levegő páratartalma. Ezt tovább fokozzák a növények, a főzés, a zuhanyzás, valamint a száradó ruhák. Folyamatosan párásítjuk tehát a levegőt, akár 70–80%-os relatív páratartalmat is elérve.

A rendszeres szellőztetés a párát és a szén-dioxidot is csökkenti

Ilyenkor rossz lesz bent a levegő: párás, dohos szag alakul ki. Ha pedig nem távolítjuk el a felesleges párát, a falakon vagy a mennyezeten könnyen megjelenhet a penész – ami rendkívül káros az egészségünkre. A penész ott jelenik meg, ahol a fal vagy a mennyezet felületi hőmérséklete annyira alacsony, hogy a pára kicsapódik rajta. Minél alacsonyabb a felületi hőmérséklet, annál kisebb páratartalom is elegendő a kondenzációhoz, azaz hogy kicsapódjon a falon a pára.

Két dolgot tehetünk: megemeljük a felület hőmérsékletét – ehhez külső hőszigetelést kell készítenünk, ami a fűtésszámlánknak is jót tesz, vagy csökkentjük a levegő páratartalmát – ezt rendszeres szellőztetéssel érhetjük el, sokkal gyorsabban és olcsóbban. A rendszeres szellőztetéssel nemcsak a párát és a rossz szagokat űzhetjük ki a házunk levegőjéből, hanem a feldúsult szén-dioxidot (CO2) is. Igazából nem is az oxigénszintet kell növelnünk, hanem a CO2 mennyiségét kell csökkentenünk. A CO2-t folyamatosan kilélegezzük, és ezzel egyre nő a koncentrációja a levegőben. A magas széndioxid-koncentráció fáradtságot okoz, fejfájást, kialvatlanságot eredményez.

Kereszthuzat vagy bukóra nyitott ablak?

Nem mindegy viszont, hogy hogyan szellőztetünk. A résre vagy bukóra nyitott ablak kényelmes, de nyáron hosszú idő alatt jelentősen felmelegíti az ablak körüli falakat. Ezek visszahűtése sok energiát igényel, mert ablakcsukás után a felmelegedett falakat vissza kell majd hűteni, ami növeli a villanyszámlát. Teljesen kitárt ablakokkal 1–3 perc kereszthuzattal teljesen kicserélhetjük a levegőt a házunkban, anélkül, hogy a falak vagy a bútorok átmelegednének. A rövid szellőztetés alatt a falak nem melegszenek fel, és a hirtelen beáramló forró levegőt a hűvös falak gyorsan újra lehűtik. Ez sokkal energiahatékonyabb megoldás, mint a folyamatosan bukóra megnyitott ablak.

Az ablakon történő szellőztetésnek egy-két hátránya azonban mindig meg fog maradni. Egyrészt kidobjuk a nyáron hűtött levegőt – szó szerint – az ablakon, másrészt rendszeresen nyitni, csukni kell az ablakokat, ha kicsit energiahatékonyabban szeretnénk a szellőztetést megoldani.

Hővisszanyerős szellőztetéssel folyamatosan friss lehet a levegő

A mai korszerűbb házak (pl. a passzívházak) kötelező eleme a hővisszanyeréses szellőztetés. A rendszer zsenialitása abban rejlik, hogy állandóan, a nap 24 órájában szellőztet, és mindezt helyettünk teszi. Ami azonban még fontosabb, hogy működés közben a levegő hőenergiájának a 90%-át visszanyeri. A lakásból elszívott – télen meleg, nyáron hűvös – levegő hőenergiáját adja át a rendszer a kültérről beszívott levegőnek, lehűtve-felmelegítve azt. A folyamat passzívan történik, a levegő csak áthalad egy kereszt-ellenáramú lamellás hőcserélőn, és levegő keveredése nélkül megvalósul a hőátadás. Így egy állandó, kis intenzitású szellőztetésünk lesz, melynek során töredéke lesz a szellőztetésből fakadó energia veszteség az ablakon történő szellőztetéshez képest.

Ha a rendszer jól meg van tervezve és helyesen van kivitelezve, akkor nem látjuk, nem halljuk a szellőztetést, miközben a nap 24 órájában friss és alacsony relatív páratartalmú levegőt élvezhetünk a lakásunkban, házunkban. A rendszer fontos része több szűrő is, amelyek megszűrik a házba érkező levegőt.

A szellőztetés önmagában nem elég, ha a lakás folyamatosan ki van téve a közvetlen napsugárzásnak. Ebben segítenek az árnyékolási megoldások, melyek legalább annyira fontosak, mint a szellőzés, ha hűvös otthont szeretnénk.

A cikk az Ezermester nyomtatott lapszámában érhető el: 2026/NYÁR