Összes cikk és rovat

A levéltetvek gyakori kártevői a kerteknek, és nagyon könnyen elszaporodnak. Tömegesen megjelenve nagy károkat okoznak, visszavetik a növények fejlődését, emellett egyik növényről a másikra átköltözve a kórokozók (baktériumok, vírusok) terjesztésében is szerepük van. Minket, embereket is megvisel, akár még meg is betegíthet, ha valaki vagy valami folyamatosan megcsapolja az energiánkat. A növényekkel sincs ez másképpen. Az olyan apró, de rettentően falánk, és elképesztően sza

Az új építésű, modern lakóépületek fő fűtését leggyakrabban a hőszivattyú vagy más, elektromos áramot igénylő berendezés látja el. Egy ilyen berendezés hatékony, környezetbarát és könnyen kezelhető rendszerben gondoskodik a házban a fűtésről. A kandalló azonban jó kiegészítő fűtés az ilyen házakban is, mert otthonos és hangulatos lesz tőle a lakótér, illetve áramszünet esetén is működtethető, így e két eltérő elven működő fűtési megoldás tökéletes párost alkothat.

A biotermesztők gyakran használnak „egyszerű anyagokat”, ezek könnyen beszerethető olyan anyagok, melyek növényvédőszerként funkcionálnak. Sőt akár illóolajokkal is küzdhetünk a növényeink betegségei ellen. Sokféle egyszerű anyag létezik, amelyeket a biotermesztésben sikeresen lehet használni a növények egészségének megőrzésére, megelőzésként és a kártevők elleni védekezésre. Ezek többnyire olcsók, könnyen beszerezhetők, és kevésbé terhelik a környezetet, mint a szintetikus v

A növények fagytűrése érdekes kérdés, hiszen nem mindegy, hogy melyik faj mit bír, ez függ az eredeti élőhelyétől és az ottani, téli hőmérsékleti viszonyoktól. Lényeges az is, hogy milyen körülmények között, és mennyire készült fel a télre, a fagyhatás mekkora, és mennyi ideig éri a fagy, illetve a fagy száraz, vagy nedves talajállapot mellett érkezik. A növények fagytűrése rendkívül soktényezős. Számos dolog befolyásolja egy növény fagytűrő képességét, ennek megfejtésére zón

A gyomoktól legjobb minél fiatalabb korukban megszabadulni, hiszen ekkor még nem sok vizet és tápanyagot vettek el konyhakertünk növényeitől. Az végképp nem jó, ha hagyjuk felmagzani őket, mert ezzel újratermeljük a problémát. De jobb később, mint soha alapon, még a télen letakarított gyomok sem szórták el az összes magot.

Egy lengyel cég tesztelte, hogy a mágneses levitációval működő vonatok hagyományos pályán is tudnak-e közlekedni, persze az ehhez szükséges berendezések integrálása után.

Ha a valaki egyszer használni kezdi, azonnal rájön, hogy a kert körüli munkák szinte elképzelhetetlenek lesznek a STIHL GTA 26 akkumulátoros ágvágó fűrész nélkül. Sokoldalúan használható, kényelmes, rugalmas és méretéhez képest rendkívül erős, mindezek mellett pedig könnyen karbantartható és rendkívül megbízható.

A kertészetekben és a kiskertekben is a gyomok sok problémát, közvetve pedig pénzben mérhető károkat okoznak, hiszen amit a gyom vesz fel tápanyagot, és fejlődik belőle vígan, azt nem tudja felvenni a kultúrnövény, tehát ez csökkenti biológiai produktumát. A gyomok teljes kiirtása szinte lehetetlen, helyette a cél a gyomszabályozás.

A sárga ragacslapos csapdákat a kertészetekben üzemi méretekben, de kisebb hobbikertekben is használják. A sárga szín sok kártevőt vonz, így nagyobb területeken az ilyen lapok kihelyezése növényvédelmi előrejelzésnek jó, kiskertekben azonban a kártevő gyérítő hatása sem elhanyagolandó.

Hamarosan beköszönt a csigaszezon. Az éticsiga nem alapvető élelmiszer-alapanyag, inkább kulináris különlegesség, melynek fogyasztása Franciaországban is a tél végi ünnepekhez, és a tavaszi-nyári turistaszezonhoz kapcsolódik. Hazánkban is voltak kísérletek a tenyésztésére, de végül a gyűjtés az, ami megmaradt, az is egyre csökken. Ám a mondás megmaradt a csigákról: a szegény szedi, a gazdag eszi. Érdekes dolog, amikor valaki olyan dologba fog jövedelemszerzési céllal, amit ne

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű egyedekkel szemben, de ennek ára van, hiszen megnövekszik a költség, mert két növényből „készítünk” egyet. Azt, hogy a gyümölcsfák nagy többsége oltvány, már megszoktuk, és a kertészeti üzemi termesztésben is sok oltott zöldségpalántát használnak, ám az utóbbi években a hobbikertészek is megtalálhatják a kínálatban az oltott zöldségpalántákat.

A pollenszezon februártól októberig tart. Októberben még rendszeresen találkozhatunk a parlagfű pollenjével, ami a legtöbb szenvedést okozza az arra érzékenyeknek. Bár már kevesebbet tartózkodunk a szabadban, és az ablakok is ritkábban vannak nyitva, azért a lakásba is bőven bejut a csendes méreg. Az előző lapszámunkban adott jó tanácsokat még továbbiakkal egészítjük ki az alábbiakban, hogy könnyítsük a pollenallergiások szenvedéseit.

A pollen szezon ugyan már a nyár elején kezdődik, de sajnos ősszel sem ér véget. Július végétől – augusztus elejétől kezdődően már számítani lehet arra, hogy a parlagfű pollenek is megjelennek a levegőben. Ezzel egy időben pedig fokozatosan erősödnek a parlagfű allergia tünetei. Kedvencünk még ilyenkor – szeptemberben – is ontja virágporát, ami már szinte népbetegséget okoz.

Gyümölcsfákon, díszfákon, bokrokon gyakran tapasztalható, hogy egyes részeikről lehullnak a levelek, elszáradnak az ágak. Természetesen nem a lombhullatók őszi lombhullására gondolunk. Mikor természetes ez, és mikor jelezhet bajt?

Ma már olyan hatásos biológiai növényvédelmi megoldások léteznek, amelyekkel természetes úton, vegyszermentesen tudjuk megvédeni a növényeinket. A Biocont Magyarország Kft. ennek az irányvonalnak úttörője, és több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a biológiai növényvédelem területén.

Ez a kellemetlen kártevő gyakran jelenik meg a téli időszakban is, főleg ha nincs túl hideg. Ekkor behurcolással szobanövényeinken is megtelepedhet, de a hűvösben telelő dézsásokat is előszeretettel károsítja, sőt a kertekben is jelen van. Polifág kártevő, nincs kifejezetten preferált gazdanövénye, szinte minden növényt kedvel.

A szőlőoltványok elterjedése az 1800-as évek végi filoxéravész óta ugrott meg, hiszen rezisztens alannyal kivédhető a kártevő, ami annak idején a magyar szőlőültetvények több mint felét pusztította el. Bizonyos esetekben lehet azonban létjogosultsága a szőlők dugvánnyal történő szaporításának, még napjainkban is.

A parlagfű Magyarországon nem őshonos, az 1920-a években hazánk déli területén jelent meg, majd 1945 után kezdett el robbanásszerűen terjedni. Mára az egész ország területén megtalálható, kiemelten a mezőgazdasági területeken, illetve nem művelt területeken. Allergén virágpora miatt hazánkban mára már számottevően megnőtt azok száma, akiknél a növény allergiás illetve asztmás tüneteket vált ki; a pollenallergia minden korosztályt érinthet.

A gyökérnyaki alvórügyek védelmének fontossága. Télen egyes növényeinkre fagyveszély leselkedik. Ennek több oka lehet, ám tehetünk is annak érdekében, hogy minél kisebb fagykár érje kertünk lakóit.

A modern szellőztető rendszerek, hőcserélős szellőzések mellett ma is fontos szerepe van a különböző szellőzőkürtőknek. Ezeken keresztül történik a lakások jelentős részének légellátása a „zártablakos” időszakokban, illetve a nyílt égésterű fűtőberendezések légutánpótlása is biztosítható szellőzőkürtőkből. Ezzel párhuzamosan a lakás elhasznált, megromlott levegőjének a szabad térbe történő kivezetését is szolgálhatják a különböző légcsatornák.