Összes cikk és rovat

Kompresszoros hőszivattyúkkal több ízben foglalkoztunk már, de régóta léteznek elektromos energiát nem igénylő, gázüzemű típusok is. Ezeket mutatjuk most be.

A hőszivattyúk alkalmasak az úszó­medencék vizének gazdaságos felfűtésére és hőntartására. Amelyik típus a téli helyiségfűtésre a legkevésbé megfelelő, medencefűtésnél befutó lehet!

Az elektromos energia ára az elmúlt tíz évben közel a négyszeresére emelkedett hazánkban. Jelenleg a nappali áram ára 51 Ft/kWh, de a vezérelt áramé (anno: éjszakai áram) is ár 30 Ft fölött van. Magyarországon jelenleg közel 800 ezer 80-200 liter űrtartalmú villanybojler működik, ennek ugyan 75%-a vezérelt áramon, de ez is azt jelenti, hogy egy át...

A hőszivattyús fűtés tervezgetésekor találkozhatunk egy szakmai kérdéssel. Eszerint a hőszivattyús fűtésnél beszélhetünk monovalens és bivalens rendszerekről. Monovalens fűtési rendszer esetén a hőszivattyú az egyedüli hőtermelő, amely biztosítja az épület teljes fűtési energia szükségletét. Bivalens rendszer esetében&nbs...

A családi házakhoz alkalmas hőszivattyúk elterjedése után egyre nagyobb az érdeklődés a hotelek, társasházak, irodák részéről, hogy létezik-e megoldás az ő számukra is? Léteznek-e nagyobb teljesítményű alternatív fűtőberendezések?

Hagyományos fűtésről hőszivattyúra áttérni teljes koncepcióváltást igényel, a felületfűtés kialakítása viszont jelentős költségekkel jár. A megoldást a magas kilépő hőmérséklettel működő hőszivattyúk jelenthetik, ezeknek köszönhetően megmaradhat a radiátoros rendszer.

Az alábbiakban összegyűjtöttük az ELMŰ, ÉMÁSZ szolgáltatási területén a GEO kedvezményes hőszivattyús tarifa igénylésének feltételeit.

Közép-Európában példátlan beruházás készült el kb. két évvel ezelőtt, amelynek következtében a XIII. kerületi Hun utcában egy tízemeletes társasház levált a távhőszolgáltatásról, és önálló hőszivattyús berendezésre állt át. Az azóta eltelt idő már elegendő az eredmények értékeléséhez. Arra, hogy a talajvíz teljesen környezetbarát hasznosításával mennyire csö...

A hőszivattyús rendszerek alacsony előremenő vízhőmérsékletnél működnek jó hatásfokkal, ezért klasszikusan felületfűtéshez igazíthatóak legjobban. Radiátoros rendszer esetében magasabb előremenő vízhőmérséklet vagy más fűtési móddal történő kombináció jöhet szóba.

A levegő-víz rendszerű hőszivattyúknál komoly problémát jelent, hogy a teljesítményük a külső hőmérséklet csökkenésével folyamatosan csökken, alacsonyabb külső hőmérséklet mellett egyre kisebb fűtőteljesítményt szolgáltatnak. Erre a problémára ad bizonyos szintű megoldást az úgynevezett gázbefecskendezéses kompresszor-technika.

Néhány éve, ha a hőszivattyú lehetséges fűtőeszközként szóba került, alig néhány tucat ember tudta csak, miről is van szó. Beépítését pedig csak néhány - kivételes helyzetben levő - család engedhette meg magának. Olcsó volt a fosszilis tüzelőanyag, drága volt a készülék és a kiegészítő földmunka, így semmi nem indokolta a hőszivattyúk elterjedését.

A hőszivattyúk energiaadó közege lehet a külső levegő, a talaj, a talajvíz, legszerencsésebb esetben pedig a talajvíznél magasabb hőmérsékletű termálvíz is. A hőszivattyúk telepítési költségei majdnem fordított arányban állnak a működésük során remélhető hatékonysággal.

A megújuló energiaforrások hasznosításának korszerű eszközei a legújabb generációs hőszivattyús rendszerek, melyekkel a környezetünk hőjét "csapolhatjuk meg". A mára már jól ismert kompresszoros rendszerek mellett létezik alternatív, földgáz üzemű hőszivattyú is.

Nicolas Carnot a 19. század első felében írta le a korszerű hőerőgépek alapját képező körfolyamatát. Ez a körfolyamat játszódik le a mai hűtőszekrényekben, klímákban és a hőszivattyúkban is.

Az ember természeténél fogva kíváncsi, vágyik az ismeretlenre, s ez mozgatja a fejlődést. Mégis néha tétovázunk, hogy befogadjuk az újdonságot. Gyanakodva fogadtuk az elektromosságot, az autót és a számítógépet is. A kezdet kezdetén az ember félt a tűztől is, amíg meg nem tanulta jelentőségét, felhasználni céljaira. Ugyanez történt a hagyományos tüzelőanyagokkal, a szénnel, az olajjal, a fával vagy a gázzal is. Előbb nem akartuk beengedni otthonunkba őket, majd miután elf...

Ha hőszivattyúról beszélünk, általában a talajkollektoros vagy talajszondás típusok kerülnek előtérbe, amelyek telepítési költségét a földmunka borsos ára is növeli. A levegő hőszivattyú elpárologtatója ezzel szemben a szabadban található, a hőt a levegőből nyeri.

Az ipari forradalom mentesítette az emberiség egyre nagyobb részét a nehéz testi munkától és megsokszorozta a civilizáció és kultúra lehetőségeit. Több teret adott a tudás kibontakozására. Az egyre növekvő energiaigényt a fosszilis energiahordozók kitermelése biztosította. Azonban ezek tartalékai nem kimeríthetetlenek, egyre költségesebb a kiterm...

A napjainkban épülő családi házak bekerülési költségeinek 30-40%-át az épületgépészeti rendszerek teszik ki. Ezek közül érdemes kiemelni a fűtési-hűtési rendszereket, amelyek gazdaságos vagy gazdaságtalan üzemeltetése az évek során folyamatosan jelentkező költség.