Összes cikk és rovat

Aki napelemet használ vagy tervez, az tisztában van azzal, hogy korszerű energiatermelőjétől nem azt a teljesítményt lehet várni télen, mint nyáron, este vagy délben. Azt már kevesebben tudják, hogy valójában mennyi villamos energiával számolhatunk átlagosan és időszakonként. A szaldós elszámolásban működő rendszereknél ennek kisebb a jelentősége, de tételes elszámolásnál már annál nagyobb.

A hordozható elektromos erőművek az elszabaduló energiaárak mellett kiváló kiegészítést jelenthetnek otthonunk energiaellátásában, hiszen a hozzájuk csatlakoztatható napelemekkel a villamoshálózattól független energiát használhatunk. Az eszközökkel bárhol, bármikor biztosíthatjuk az áramellátást: túrázás és kempingezés, vadászat és horgászat közben, áramszünet alatt, de akár áramellátás nélküli nyaralók, hétvégi kertek és lakóautók esetében is.

Az infrafűtés ma már a fő fűtési lehetőségek között is versenyképes alternatívát jelent, de átmeneti fűtésként – különösen nyaralókban, alkalmanként használt helyiségekben – szinte verhetetlen. Bár az „egy az egyben” működő elektromos fűtésekre korábban gyakran rásütötték, hogy nem lehetnek gazdaságosak, mert az áram ára négyszer annyi, mint a gázé, de közben változnak az idők.

Elektromos- és fűtőberendezéseink, valamint a vízfogyasztásunk együtt adja ki a – sajnos egyre növekvő – rezsiköltségünket. Minél pontosabban tudjuk mérni ezeket a fogyasztásokat, annál tisztábban látjuk, hol, mennyi energia megy el, és ennek mekkora a költsége. Ha ezeket a számokat látjuk, akkor világossá válik az is, hol van pazarlás, hol lehet beavatkozni a rezsiszámlák csökkentése érdekébe anélkül, hogy a komfortszintünkből lejjebb kéne adni.

A globális klímaváltozás okait és hatását Európában példásan komolyan veszik. Néha azonban kapkodjuk a fejünket, hogy milyen irányelveket fogad el az Európai Bizottság, és ettől függetlenül a legfejlettebb európai országok milyen követelményeket fogalmaznak meg saját magukkal szemben.

Sok szakmát megoszt manapság a hidrogénhez való viszonyulás. Van egy fizikai alapelv, mely szerint a hidrogén a legtisztább energiaforrás, amit ha elégetünk, akkor víz keletkezik belőle. Létrejöhet a tökéletes körfolyamat, mert a vízből majd újra hidrogént csinálunk, és közben semmilyen szennyezés nincs, széndioxid sem kerül a levegőbe. Az elv jó, de a valóság – a jelenlegi technológiai szint mellett – sokkal összetettebb!

Nyomkövetőkről, illetve nyomkövetési lehetőségekről korábban is írtunk már. Ne titkos-ügynöki feladatokra tessék gondolni, hanem olyan megoldásokra, aminek segítségével meghatározhatjuk elkalandozott kutyánk helyzetét, biztonságban érezhetjük gyermekünket, vagy éppen a gépkocsinkat követhetjük, ha ellopnák.

Régen is tudtunk erről a gáznyerési lehetőségről, de mivel kinyerése sokkal drágább, mint a hagyományos gázkutak esetében, és sokkal bonyolultabb technológiát igényel, nem nagyon jött szóba a hasznosítása. Magyarországon is meglehetősen nagy palagáz készletek vannak, de még a jelen pillanatban is egyszerűbb a csövön jövő orosz gáz beszerzése. Napjainkban azonban egy újabb szempont erősödött fel, az ún. diverzifikáció; vagyis az hogy energiaellátásunk minél több forrásra támas

Egyszerű, mégis logikus megoldást jelent a fennálló energiaválságra a hatékonyabb villamosenergia-gazdálkodás. A megoldás egyik kulcsa az elektromos járművek akkumulátoraiban tárolt energia és az épületek villamosenergia-igényének összekapcsolása lehet. Erre már jó ideje létezik megfelelő technológia, mégis kevéssé elterjedt a módszer. A megoldásban rejlő lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője nyújt betekintést.

Egy társasház néhány fős csoportjának is lehet közös napeleme, csak a tagoknak tudniuk kell együttműködni és egymás között elszámolni – erre dolgoztak ki koncepciót az energiahivatalnál. A jelenlegi szabályozási környezetben csak arra van lehetőség, hogy egy társasházi felhasználó telepít napelemet a saját villamosenergia-igényének kielégítésére, vagy arra, hogy az egész társasház telepít a közös fogyasztásának fedezésére.

Bár az elektromos autók számaránya hazánkban még mérsékelt, a tendencia nyilvánvaló, ezek száma gyors ütemben növekedni fog. Remélhetőleg a növekedéssel párhuzamosan az áruk pedig csökken, így egyre többen foglalkozhatnak az ilyen autók töltési lehetőségeivel.

Nem először és bizonyára nem utoljára írunk penészes lakásokról, gombás falakról, rossz levegőjű otthonokról. Az érdekes az, hogy ez a probléma nem szűnőben van, hanem inkább egyre növekszik, és a lakosság nagy része nem tudja miért. Azt sem, hogy a tényleges magyarázat az elmúlt években elvégzett lakáskorszerűsítésekben keresendő.

Tavaly októberben sokan kapkodva igyekeztek befejezni napelemes beruházásaikat, illetve a hó végi határidőig beadni a kérelmeiket, hogy még bele tudjanak férni a hálózati visszatáplálás és a szaldós elszámolás határidejébe. Született is sok engedély, melyek megépítése valószínűleg leköti a napelemes cégek idei kapacitását. A lehetőségről lemaradtak pedig azon kezdték törni a fejüket, hogy visszatáplálási lehetőség híján miként lehet megtérülő a napelemes beruházásuk. Úgy tűni

De miért legyen a fűtés okos? Nem elég csak, hogy gazdaságos és hatékony legyen? Nos, ezek a szempontok nem ellentétesek egymással, sőt az okosfűtés csak kisebb részben szolgálja a kényelmet, és sokkal nagyobb részben a gazdaságosságot. Az okosfűtés ugyanis komoly szerepet játszik energiatakarékossági szempontból is. Az intelligens rendszerekkel jelentősen javíthatunk a fűtési energia felhasználásán. Ezáltal pedig a rezsit is jelentős mértékben csökkenthetjük.

A téli időben bizony az autó nem mindig indul könnyen, különösen a hideg reggelen, amikor az autó és akkumulátora kint töltötte az éjszakát. Sokan úgy vannak viszont, hogy ha már – keservesen is – beindult a gép, akkor minden rendben van, a járó motor hamar feltölti az akkut. És a délutáni indítás igazolja is ezt, ha már reggel elindult, nap közben nem lesz gond vele. A következő reggelen viszont igen!

A napelemes szakmát hatalmas csapásként érte a kormány múlt év végi döntése az újonnan létesített napelemes rendszerek hálózati visszatáplálásának megszüntetéséről, pontosabban felfüggesztéséről. Hasonlóan kellemetlen meglepetés volt ez azoknak a háztartásoknak is, melyek pl. az egész fűtési rendszerüket napelemre tervezték meg, hiszen elektromos fűtés – a hőszivattyús-klímás megoldásoktól eltekintve – aligha képzelhető el gazdaságosan napelemes támogatás nélkül.

„A split klíma alapú fűtés olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés. Persze mi is tudjuk, hogy ezt még be kell szerelni” – nyilatkozta Gulyás Gergely miniszter augusztus végén. A gáz helyettesítésére egy inverteres klíma beszerelése a lehet valóban a legjobb megoldás.

Klímaberendezések kapcsán gyakran hallhatjuk a split elnevezést, mely alatt azt értjük, hogy a készülék két részből áll, egy beltéri és egy kültéri egységből. Ez tehát egy osztott berendezés. A klímák másik változata a mobilklíma, melynél a kültéri és a beltéri egység lényegében egy házban van, össze van építve. Kis torzítással az ilyet monoblokkos klímának is nevezhetjük. Lényegében hasonló elrendezést rejt a hőszivattyúk kapcsán a Split, vagyis osztott rendszerű-, és a mono

Mathias Corvinus Collegiumban Palkovics László ősszel beszélt Magyarország tervezett energia stratégiájáról. Ennek egyik kulcskérdése, hogy mivel fogunk fűteni a jövőben, ha geopolitikai és környezetvédelmi szempontok is amellett szólnak, hogy a gázfűtést le kell csökkenteni. Közben a kormány szerkezetében és személyi összetételében is gyors változás következett be, de az új Energetikai minisztérium koncepciója valószínűleg hasonló marad.

Aki ma új bútort szeretne, nagy vonalakban két opció közül választhat. Az egyik lehetőség, hogy valamelyik nagykereskedésből vásárol tömeggyártott bútort, a másik, hogy felkeres egy prémium üzletet vagy asztalos mestert, és mélyen a zsebébe nyúl. Van azonban egy harmadik opció is: hogy mi magunk készítsünk el bútorokat a saját ízlésünk szerint. Mire lesz ehhez szükségünk?