Összes cikk és rovat

De miért legyen a fűtés okos? Nem elég csak, hogy gazdaságos és hatékony legyen? Nos, ezek a szempontok nem ellentétesek egymással, sőt az okosfűtés csak kisebb részben szolgálja a kényelmet, és sokkal nagyobb részben a gazdaságosságot. Az okosfűtés ugyanis komoly szerepet játszik energiatakarékossági szempontból is. Az intelligens rendszerekkel jelentősen javíthatunk a fűtési energia felhasználásán. Ezáltal pedig a rezsit is jelentős mértékben csökkenthetjük.

A téli időben bizony az autó nem mindig indul könnyen, különösen a hideg reggelen, amikor az autó és akkumulátora kint töltötte az éjszakát. Sokan úgy vannak viszont, hogy ha már – keservesen is – beindult a gép, akkor minden rendben van, a járó motor hamar feltölti az akkut. És a délutáni indítás igazolja is ezt, ha már reggel elindult, nap közben nem lesz gond vele. A következő reggelen viszont igen!

A napelemes szakmát hatalmas csapásként érte a kormány múlt év végi döntése az újonnan létesített napelemes rendszerek hálózati visszatáplálásának megszüntetéséről, pontosabban felfüggesztéséről. Hasonlóan kellemetlen meglepetés volt ez azoknak a háztartásoknak is, melyek pl. az egész fűtési rendszerüket napelemre tervezték meg, hiszen elektromos fűtés – a hőszivattyús-klímás megoldásoktól eltekintve – aligha képzelhető el gazdaságosan napelemes támogatás nélkül.

A videót és a leírást azért készítettem, hogy segítségére legyen azoknak, a klímatulajdonosoknak és kőműveseknek, akik nem találnak szakembert, ezért maguk akarnak nekiállni a kültéri egység leszerelésének.

„A split klíma alapú fűtés olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés. Persze mi is tudjuk, hogy ezt még be kell szerelni” – nyilatkozta Gulyás Gergely miniszter augusztus végén. A gáz helyettesítésére egy inverteres klíma beszerelése a lehet valóban a legjobb megoldás.

Klímaberendezések kapcsán gyakran hallhatjuk a split elnevezést, mely alatt azt értjük, hogy a készülék két részből áll, egy beltéri és egy kültéri egységből. Ez tehát egy osztott berendezés. A klímák másik változata a mobilklíma, melynél a kültéri és a beltéri egység lényegében egy házban van, össze van építve. Kis torzítással az ilyet monoblokkos klímának is nevezhetjük. Lényegében hasonló elrendezést rejt a hőszivattyúk kapcsán a Split, vagyis osztott rendszerű-, és a mono

Mathias Corvinus Collegiumban Palkovics László ősszel beszélt Magyarország tervezett energia stratégiájáról. Ennek egyik kulcskérdése, hogy mivel fogunk fűteni a jövőben, ha geopolitikai és környezetvédelmi szempontok is amellett szólnak, hogy a gázfűtést le kell csökkenteni. Közben a kormány szerkezetében és személyi összetételében is gyors változás következett be, de az új Energetikai minisztérium koncepciója valószínűleg hasonló marad.

Aki ma új bútort szeretne, nagy vonalakban két opció közül választhat. Az egyik lehetőség, hogy valamelyik nagykereskedésből vásárol tömeggyártott bútort, a másik, hogy felkeres egy prémium üzletet vagy asztalos mestert, és mélyen a zsebébe nyúl. Van azonban egy harmadik opció is: hogy mi magunk készítsünk el bútorokat a saját ízlésünk szerint. Mire lesz ehhez szükségünk?

Amikor a megtakarítási lehetőségeket számba vesszük, akkor mindig szóba jön a nyílászárók cseréje. Nem véletlenül, hiszen a szellős régi ablakokon keresztül valóban sok energia vész kárba. Azt már kevesebben mérlegelik, hogy csere vagy felújítás esetén milyen nyílászárókban és mekkora beavatkozásban gondolkozzanak. Még az is lehet, hogy egyelőre – mondjuk az idei télen – már azzal is sokat lehet nyerni, ha többet hagyjuk leengedve az amúgy is meglévő redőnyt, és vastag függön

Az idei télen a fűtési hatékonyság és a takarékosság nagyon felértékelődött, hiszen az energiaárak emelkedése miatt egy-egy család költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszi ki a fűtési költség.

A régebbi gázkazánoknál viszonylag egyszerűen lehet állítani a fűtővíz hőmérsékletét, és akinek ezt egyszer megmutatták, az gyakran bele is avatkozik a fűtésbe. A korszerűbb készülékeknél ez már nem mindig lehetséges, és talán nem is baj, az automatika jobban végzi a dolgát, mint mi – érzésre.

A korábbi energiaárak és az országosan kiépített gázellátás mellett a gázfűtéssel nehezen lehetett konkurálni. A gáz ára nagyjából a negyede volt az elektromos áraménak, az ellátás pedig tökéletesen biztonságosnak tűnt. Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy néhány éve a távfűtéses lakások sorra álltak át saját gázkazánra, mert azzal jóval olcsóbbá vált egy társasház fűtése. Mára a helyzet megváltozott.

A hőszivattyúk már a közeljövőben valószínűleg ki fogják szorítani a gáz és más hagyományos fűtési rendszereket. Az átlagember csak a szót ismeri, de nem nagyon tesz különbséget a különböző fajta hőszivattyúk között. Egy kis eligazításként most a geotermikus hőszivattyúkat mutatjuk be. A geotermikus hőszivattyúk, más néven föld hő üzemű hőszivattyúk a földben meglévő hőt használják a lakóterek fűtésére. Ezek is ugyanazon az elven működnek, mint minden hőszivattyús fűtési rend

A gázfűtéses lakások jelentős részébe építettek be a tulajdonosok hűtő-fűtő inverteres klímát is. Az energia árrobbanás után különösen felgyorsult ez a folyamat. A logika kristály tiszta volt – és az ma is -, legyen kétféle fűtési lehetőség, két különböző energiaforrásra támaszkodva. Így aztán a kedvezményes tarifákkal is számolgatva mindenkor eldönthető, hogy melyik fűtési módot válasszuk.

Az aktív és passzív hűtés fogalmával elsősorban a passzívházak kapcsán találkozhatunk. Definíciója szerint a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott levegő mennyiség utánfűtésével, vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

A hirtelen ránk szakadt valóságos energia árak sokakat megdöbbentettek, és még többeket fog akkor, amikor megkapják az első magasabb gáz- és áramszámlákat. De minden rosszban van valami jó! Valljuk be, hogy a világpiaci ártól már teljesen elszakadt támogatott energiaárak senkit nem ösztönöztek arra, hogy takarékoskodjon, vagy pláne korszerűsítsen. Mostantól valószínűleg felgyorsulnak ezek a folyamatok, és fokozott mértékben folytatódik az épületek energiakorszerűsítése is.

Egy villanybojler vagy vízmelegítő vásárlásánál alapvető szempontok a formája, űrtartalma, elhelyezhetősége. Jellemzően ma, ha bárkit megkérdezünk a bojler forma kapcsán, az esetek többségében a henger alakú bojler a leggyakoribb válasz. Mindamellett ma már egyre elterjedtebbek az ún. szögletes vízmelegítők, melyek nemcsak praktikusabbak, hanem sokkal modernebb technológiát képviselnek az osztott két tartályos megoldásukkal. A szögletes vízmelegítőket ezen felül jobban be tud

A nyári, őszi hőségben nincs olcsóbb megoldás a lakás forróságának enyhítésére, mint a mennyezeti ventilátor. Persze ez nem klíma, azt nem is szabad várni tőle, de 15-30 ezer forintért megvásárolható, saját kezűleg felszerelhető, és folyamatosan úgy mozgatja a levegőt, hogy gyakorlatilag nincs hangja, és nem keveri a port sem. A sajátkezű szereléshez azonban van néhány észrevételünk.

Bár a klímakészülékeink szükséges éves karbantartása rendszerint nem ősszel szokott eszünkbe jutni, de ez mostanában változóban van. A drasztikusan megemelkedett rezsiköltségek miatt egyre többen a klímára nem hűtő, hanem sokkal inkább fűtő készülékként kezdenek gondolni. És lehet, hogy a fűtési idény elején érdemes elvégezni az éves karbantartást is.

Lassan nem kérdés, hogy az új lakásokat mivel érdemes fűteni, de már az sem nagyon, hogy komolyabb felújításkor melyik technikához fordulunk. A hőszivattyú – vagy legalábbis egy hűtő/fűtő inverteres klíma – ma már korszerűbb és gazdaságosabb, mint a gázfűtés. Nem beszélve a környezet és klímavédelmi szempontokról. Inkább azon érdemes elgondolkozni, hogy melyik fajtát válasszuk.