Összes cikk és rovat

„A split klíma alapú fűtés olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés. Persze mi is tudjuk, hogy ezt még be kell szerelni” – nyilatkozta Gulyás Gergely miniszter augusztus végén. A gáz helyettesítésére egy inverteres klíma beszerelése a lehet valóban a legjobb megoldás.

Klímaberendezések kapcsán gyakran hallhatjuk a split elnevezést, mely alatt azt értjük, hogy a készülék két részből áll, egy beltéri és egy kültéri egységből. Ez tehát egy osztott berendezés. A klímák másik változata a mobilklíma, melynél a kültéri és a beltéri egység lényegében egy házban van, össze van építve. Kis torzítással az ilyet monoblokkos klímának is nevezhetjük. Lényegében hasonló elrendezést rejt a hőszivattyúk kapcsán a Split, vagyis osztott rendszerű-, és a mono

Mathias Corvinus Collegiumban Palkovics László ősszel beszélt Magyarország tervezett energia stratégiájáról. Ennek egyik kulcskérdése, hogy mivel fogunk fűteni a jövőben, ha geopolitikai és környezetvédelmi szempontok is amellett szólnak, hogy a gázfűtést le kell csökkenteni. Közben a kormány szerkezetében és személyi összetételében is gyors változás következett be, de az új Energetikai minisztérium koncepciója valószínűleg hasonló marad.

A legtöbb városunkban és településünkön jelenleg az iskolaépületek energiatakarékossága van célkeresztben. A meglévő támogatási jogcím Nemzeti Környezetvédelmi Program 12/2021. számú felhívása őket célozza: Energiatakarékosság a középületekben.

Aki ma új bútort szeretne, nagy vonalakban két opció közül választhat. Az egyik lehetőség, hogy valamelyik nagykereskedésből vásárol tömeggyártott bútort, a másik, hogy felkeres egy prémium üzletet vagy asztalos mestert, és mélyen a zsebébe nyúl. Van azonban egy harmadik opció is: hogy mi magunk készítsünk el bútorokat a saját ízlésünk szerint. Mire lesz ehhez szükségünk?

Az idei télen a fűtési hatékonyság és a takarékosság nagyon felértékelődött, hiszen az energiaárak emelkedése miatt egy-egy család költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszi ki a fűtési költség.

A gázfűtéses lakások jelentős részébe építettek be a tulajdonosok hűtő-fűtő inverteres klímát is. Az energia árrobbanás után különösen felgyorsult ez a folyamat. A logika kristály tiszta volt – és az ma is -, legyen kétféle fűtési lehetőség, két különböző energiaforrásra támaszkodva. Így aztán a kedvezményes tarifákkal is számolgatva mindenkor eldönthető, hogy melyik fűtési módot válasszuk.

Az aktív és passzív hűtés fogalmával elsősorban a passzívházak kapcsán találkozhatunk. Definíciója szerint a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott levegő mennyiség utánfűtésével, vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

A hirtelen ránk szakadt valóságos energia árak sokakat megdöbbentettek, és még többeket fog akkor, amikor megkapják az első magasabb gáz- és áramszámlákat. De minden rosszban van valami jó! Valljuk be, hogy a világpiaci ártól már teljesen elszakadt támogatott energiaárak senkit nem ösztönöztek arra, hogy takarékoskodjon, vagy pláne korszerűsítsen. Mostantól valószínűleg felgyorsulnak ezek a folyamatok, és fokozott mértékben folytatódik az épületek energiakorszerűsítése is.

A nyári, őszi hőségben nincs olcsóbb megoldás a lakás forróságának enyhítésére, mint a mennyezeti ventilátor. Persze ez nem klíma, azt nem is szabad várni tőle, de 15-30 ezer forintért megvásárolható, saját kezűleg felszerelhető, és folyamatosan úgy mozgatja a levegőt, hogy gyakorlatilag nincs hangja, és nem keveri a port sem. A sajátkezű szereléshez azonban van néhány észrevételünk.

Kávéfőzőnk leginkább akkor mondja be az unalmast, amikor leginkább kívánunk egy frissítő vagy éppen felébresztő kávét. Olyankor – látszólag minden előzetes figyelmeztetés nélkül – csak zubog, duruzsol, és legfeljebb néhány csepp égett, keserű folyadékot enged ki magából. Jobb is ha ilyenkor nem gyötörjük tovább, mert még szét is robbanhat. Kávéfőzőnk leginkább akkor mondja be az unalmast, amikor leginkább kívánunk egy frissítő vagy éppen felébresztő kávét. Olyankor – látszóla

A szerencsések, akiknek mostanában új autó vásárlására nyílik lehetősége, de ők is csak rövid ideig élvezhetik gépkocsijuk szalonautó állapotát. Ha a garázsból ki sem mozdul, akkor talán tovább (akkor meg minek az autó!), de az utcán állva hamar eltűnik a csillogó-villogó állapot. Szeretnénk persze ezt minél tovább megőrizni, és vannak is lehetőségek, melyek némi energia-befektetést és/vagy viszonylag sok pénzt igényelnek.

Ha a motoros kapu vagy a garázskapu hirtelen, minden előzmény nélkül nem nyílik, vagy nem csukódik be, általában nagyon egyszerű a megoldás, rendszerint nem hibásodott meg, így szakember segítségére sincsen szükség. Nézzük, mi lehet a „hiba” oka.

Nem tudjuk, hogy az elszabadult energiaárak végül is stabilizálódnak-e, illetve reménykedhetünk-e abban, hogy visszatérnek a korábbi évek árszintjére. Tény, hogy egyre többen gondolkoznak abban, hogy maguk termelik meg a villamos áram szükségletüket a házuk tetejére szerelt napelemek segítségével, és saját energiatároló kiépítésével igyekeznek függetleníteni magukat a villamosenergia hálózattól. Míg pár évvel ezelőtt ez inkább még csak elméleti lehetőség volt, ma már itt van

Korábban szinte minden elektromos fűtés az elvetendő kategóriába tartozott, merthogy a villanyáram tarifája jóval magasabb, mint a gázé. A helyzet azonban változik, mostanában különösen sok bizonytalanság övezi a gázfűtést. Tudjuk, hogy előbb-utóbb el fog tűnni az energia piacáról (azért nem mostanában!). Ezzel párhuzamosan jönnek föl az elektromos fűtési megoldások, többek között az infrafűtés.

A jelenlegi urbanizáció világszerte nagy trendnek számít, ezért nagy szükség van a maximális rugalmasságra az új egészségügyi elvárásokmiatt. Ennek az egyik fő oka a városokban a korlátozott élettér, valamint az, hogy a már meglévő épületeket innovatív felújítással és korszerűsítéssel új körülményekhez kell igazítani.

A tavalyi esztendőben több portálon is szembejött velünk az a kijelentés, hogy az Európai Unióban betiltanák a gázkazánokat. Vizsgáljuk meg ezt a kérdés nemzetközi és hazai relációban is.

A szintetikus kaucsuk, másképpen mesterséges gumi, szemben a természetes gumival, ami Dél-Amerikából vált ismerté Európában, és a Hevea fa nedvéből készítették az indiánok. Később a természetes anyagra olyan nagy szüksége lett a piacnak, hogy azt a fafajta termesztésével már nem lehetett fedezni, így kénytelenek voltak laboratóriumi majd ipari körülmények között mesterségesen előállítani a gumihoz teljesen hasonló anyagot, a kaucsukot.

A jelenség tavasztól őszig a legáltalánosabb, de nyáron a legerősebb. Nevezetesen a gépkocsi szélvédőjére és a karosszéria elejére felkenődött bogártetemek. Önző módon mi most nem a bogarak szemszögéből, hanem az autósok oldaláról nézzük ezt a dolgot. A bogármaradványokat még frissen is sokszor nehéz eltávolítani, ha pedig hetekig nem foglalkozunk a problémával, akkor a tetemek szinte belesülnek a fényezésbe, és hosszú távon csak drága pénzen javítható elváltozást okoznak.

A tavaszi, nyári időszakban jóval gyakoribbak a villámcsapások, amely könnyen tönkre teheti a gázkazánokat is. Felvetődik a kérdés, hogyan védhetjük meg a készülékeket a túlfeszültség okozta káros hatások ellen. Illetve mit tehet a szerelő, hogyan hívhatja fel a felhasználók figyelmét erre a veszélyre?