Összes cikk és rovat

Hidrogén meghajtású, üzemanyagcellás hajtómű fejlesztését jelentette be az Airbus – számol be a hvg. Az első földi és légi hajtóműteszteket az évtized közepén hajtják végre az első legyártott Airbus A380-as óriásgép segítségével, amelyet most alakítanak át ZEROe demonstrátorrá annak érdekében, hogy az képes legyen folyékony hidrogén szállítására és az új hajtómű fogadására.

November 1-ével a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) vonatkozó szabályozás jelentős változáson ment keresztül: ideiglenesen felfüggesztették a hálózati betáplálás lehetőségét, az elektromos hálózat védelme érdekében. A témában Házi Ádámmal, a Wagner Solar Hungária Kft. kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk, aki megosztotta velünk véleményét a napelemes piac jelenlegi helyzetéről.

Az Inforádió népszerű Aréna című műsorában Palkovics László technológiai és ipari miniszter egyebek mellett a jövő gépkocsijairól, az azokban működő motorok energiaforrásairól is beszélt. Azt hinnénk, hogy ez a kérdés gyakorlatilag már eldőlt az elektromos autók irányába, de a helyzet közel sem ilyen egyértelmű. A belsőégésű motorok valószínűleg még hosszú ideig kísérőink lesznek.

Vannak már olyan házak, ahol azzal próbálkoztak, hogy minden villamos energiát hidrogénben tároljanak. A hidrogénüzemű ház annyit jelent, hogy telepítenek rá rengeteg napelemet, ami el tudja látni az egész napi villamosenergia-szükségletét. A klasszikus probléma ezzel az, hogy éjszaka és felhős időben nem süt a nap, és az energiát nemcsak megtermelni, hanem tárolni is kell.

2022. júliustól léptek hatályba az új lakóépületek használatbavételére vonatkozó energetikai előírások, melyek szerint a 300 m2-nél nem nagyobb lakóingatlanok esetében az épületek energiaszükségletét legalább 25%-os arányban megújuló energiaforrásból kell biztosítani.

A megújulók egyik jelentős hátránya, hogy a napszakoktól és az időjárástól függ, hogy termelnek-e, illetve, hogy milyen hatékonysággal. Ebből kifolyólag nehezebb is építeni rájuk, részben azért is, mert nem feltétlenül akkor termelnek sokat, amikor magas a fogyasztás: néha akkor járnak csúcsra, amikor a fogyasztás alacsony. Ezeket a kilengéseket az energiatárolási megoldások orvosolhatják. Ezek legígéretesebbje pedig a gravitációs akkumulátor.

Az igénybejelentők csak saját használatra fordíthatják az áramot, amíg nem valósul meg a szükséges hálózatfejlesztés – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM), miután szerdán késő este megjelent a Magyar Közlönyben a háztartási kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának feltételeiről szóló kormányrendelet. A rendelet értelmében az igénybejelentés történhet személyesen az ügyfélszolgálatokon és az interneten elérhető űrlapon keresztül is.

A hidrogénmeghajtás a jövő zenéje, viszont új rendszerek kifejlesztése helyett olcsóbb lehet a jelenlegi motorok átalakítása – nagyjából erre a felismerésre épül az Új-dél-walesi Egyetem (UNSW Sydney) mérnökeinek a kutatása, amelynek a gyümölcse hamarosan kereskedelmi forgalomban is elérhető termékké érik.

Az átlátszó napelem egy olyan mai csúcstechnológia, amely az ablakokon vagy bármilyen üvegfelületen keresztül gyűjti össze és használja fel a fényenergiát, függetlenül a napfény beesési szögétől. A kutatók már több ilyen eszközzel is kísérleteznek, de ezek többsége egyelőre inkább átlátszó szoláris-koncentrátorként működik, ami azt jelenti, hogy meghatározott, szabad szemmel nem látható UV- és infravörös fényhullámhosszakat nyelnek el, és alakítanak át villamos energiává.

A jelenleg is zajló kísérletek, fejlesztések azt mutatják, hogy ha napenergiáról van szó, a határ szó szerint a csillagos ég. Kétségtelen, hogy ha környezetünket óvva szeretnénk biztosítani folyamatosan növekvő energiaszükségletünket, akkor minél nagyobb mértékben megújuló energiaforrásokra kell támaszkodnunk.

A környezetvédelmi szempontból tisztának minősülő hidrogén előállítás és felhasználás régóta ismert módszere, hogy szélerőművekkel először elektromos áramot állítanak elő, ezzel megbontják, azaz elektrolizálják a vizet, és a vízből így kinyert hidrogént vagy közvetlenül elégetik - ekkor hőt nyernek, azaz fűteni lehet vele -, vagy üzemanyagcellában alakítják vissza vízzé - ekkor elektromos áramot lehet kinyerni a rendszerből.

A tragikus nemzetközi események valószínűleg még inkább a napelemek felé fordítják a lakosság figyelmét. Sokan, sok forrásból igyekeznek tájékozódni, és sajnos megbízhatatlan, rossz hírforrások is vannak, ahonnan álszakértők haszontalan okoskodása olvasható. Az e.on összegyűjtött néhány terjedő rémhírt, és közzé tette azok cáfolatát is.

Egy napelemes rendszer kiépítése nem kis költség, de otthonunk villanyáram fogyasztásának ismeretében elég pontosan kiszámolható, mennyi idő alatt térül meg. A számításkor persze azt feltételezzük, hogy az éghajlati viszonyoknak megfelelő hatékonysággal a rendszer a várható élettartamáig működni fog. Kivéve, ha „beüt a menykő” és a háztetőre szerelt napelemek a villámcsapástól tönkre megy. Ennek elkerülésére érdemes a napelemek villámvédelméről külön – az épület villámvédelmé

Németország és Norvégia a két országot összekötő hidrogénvezeték építését fontolgatja, hogy csökkentsék Európa egyoldalú energiafüggőségét.

A napelem cellák elrendezésével javulhat a napelemek árnyéktűrő képessége. A Németországban működő Fraunhofer Intézet kutatói szerint a füzérek eltolt elrendezésének alkalmazása akár 6%-os relatív hatékonyságbeli növekedést is ígér a hagyományos osztott cellás modulokhoz képest.

Egy napelemmel ellátott autóbeálló építése több szempontból is előnyös lehet az elektromosautó-tulajdonosok és a normál gépkocsi tulajdonosai számára is a hétköznapokban.

A múlt év végén üzembe helyezték a világ legnagyobb tengeri szélerőmű parkját. A Nagy-Britannia keleti partjai mentén telepített Hornsea 2 szélturbina-mezőn összesen 165, egyenként 8 Megawattnyi villamos energiát termelő szélturbina lesz majd. Bár a Hornsea 2 tervezett turbináinak egyelőre csak egy része működik, a beüzemelés első napján a brit háztartások felének energiafelhasználását nyújtó szélenergia felét biztosította.

A megújuló forrásokból származó energia tárolása napjaink egyik legnagyobb megoldandó problémája. E források termelése ugyanis napszak- és időjárásfüggő, így gyakran nincs összhangban a fogyasztással. A megtermelt energiát ezért el kellene tárolni, olyan módszerrel, hogy könnyen visszanyerhető legyen, amikor szükség van rá.

2022. július 1-től lépnek életbe az új épületenergetikai követelmények. Mit jelent ez? Az idei év nyara után igényelt használatbavételi engedélyek esetén már az új rendszer szerinti feltételek a mérvadóak. A jogszabály szerint a 7/2006 TNM rendelet 6. mellékletében szereplő legalább „közel nulla energiaigényű” tanúsítással kell rendelkeznie az épületnek, vagyis az energiafelhasználása 81-100 kWh/m2 évente, amiben a megújuló energia részaránya minimum 25 százalék. A Zöld Ottho

Novemberi lapszámunkban „bebizonyítottuk”, hogy a fatüzelés megfelelhet a „megújuló energia” kritériumainak. Ezt támasztja alá az is, hogy a legújabb építési rendeletek előírják; egy újonnan átadott ház fűtési rendszerében hány százalékban kell szerepelnie megújuló energiának. Ilyenkor persze napra, szélre, geotermiára gondolunk, de a törvény szerint a fatüzelés is megfelelhet ennek a követelménynek.