Összes cikk és rovat

Miközben a napelemes rendszerek töretlenül növekszenek és fejlődnek, napjainkban a meleg vizet előállító napkollektorok visszaszorulóban vannak. Korábban elsősorban használati meleg víz előállítására, de az átmeneti évszakokban fűtésre, fűtés rásegítésre is tömegesen telepítették ezeket a rendszereket a háztetőkre és a kert szabad területeire, ma már ez közel sincs így.

Nézzük meg, milyen feltételekkel lehet a házunkon lévő energiatermelőt az országos hálózatba bekapcsolni. Természetesen alapfeltétel, hogy legyen csatlakozási pont, és előírás, hogy csak a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb napelemes termelői kapacitás építhető be.

Nem először foglalkozunk ezzel a témával, és gyanítjuk, nem is utoljára. Legutóbb nyári lapszámunkban volt átfogó anyagunk, de újabb és újabb megközelítések, kérdések merülnek fel, így úgy éreztük, hogy a hosszú téli esték időt biztosítanak olvasóinknak a további tájékozódásra.

Szinte korlátlan napkollektor felületet kapnánk, ha házaink ablaka szolgálhatna napkollektorként. Nos, ez sem elképzelhetetlen már. A jövő ablakait Szófiában tesztelik már, ahol a kísérleti épületen az ablakok gyakorlatilag napkollektorként funkcionálnak.

A jövőben a fúziós erőművek válthatják a jelenleg a maghasadás elvén működő atomerőműveket, melyek már sokkal biztonságosabbak lehetnek, meghibásodás esetén is nagyságrendekkel kisebb radioaktív anyag juthat a környezetbe. Franciaországban eddig még sosem látott méretekben zajlik a fúziós technológia kísérleti tesztje, melyben az összes nagyhatalom részt vesz. 2010-ben kezdődött meg az építkezés, terv szerint 2025-ben kezdheti meg a fúziót az új reaktor.

Huszonkét milliárd forintos beruházással, uniós támogatással geotermikus fűtési rendszert alakítanak ki több szegedi városrészben. A fejlesztésnek köszönhetően felére csökken a távfűtéshez felhasznált gáz mennyisége és a szén-dioxid-kibocsátás.

A napkollektoros piacon található legmagasabb hozamú napkollektor jelenleg az Aqua Plasma vákuumcsöves napkollektor. A szabadalmaztatott plazma technológia újszerű tükröződésmentes bevonatot képez, amely jelentősen megnöveli a készülék teljesítményét.

A napenergia hasznosításának jelenleg legelterjedtebb módja a közvetlen villamos áram termelése fotovoltaikus napelem technológiával. Ennek a technikának a gyenge pontja a hatásfok, ami nem jelent nagy problémát, ha megfelelő alapterület áll rendelkezésre a napcellák elhelyezéséhez. De egy zsúfolt nagyvárosban, ahol magas épületeknek viszonylag kevés tetőfelülete van, ott már jelentkezhet a helyhiány A másik megoldandó feladat a fotovoltaikus rendszerek számára az időzítés, i

Napjainkban, ha hosszú távra szeretnénk megtervezni egy ingatlan (lakások, családi házak, illetve üzleti célú épületek) energiaellátását, akkor ajánlott olyan energiaforrást választani, ami stabilan tervezhető kiadásokkal működik. Az E.ON SolarHome napelemrendszer megoldásaira már ingatlanunk tervezésénél kérhetünk ingyenes felmérést.

Egy német cég olyan napelemet fejlesztett ki, ami a jelenleginél kétszer több energiát termel. A piacokon nagyjából 2022-ben debütál majd az újdonság, mely a lakossági felhasználók számára is elérhető lesz.

A napelemek tájolása és azok dőlésszögének megválasztása a napelemes rendszerek egyik legkritikusabb, ha nem a legkritikusabb pontja. A helytelenül megválasztott tájolás és/vagy dőlésszög eredményeként a napelemes rendszer jelentősen kevesebb villamosenergiát fog előállítani, mint amennyit optimális tájolás esetén.

Amikor napelem telepítésén gondolkozunk, hamar felmerül a kérdés, vajon mennyi napsugárzást kap Magyarország, hiszen tudjuk, hogy leendő áramtermelőink hatásfoka és beruházásunk megtérülése nagyban függ ettől. Ha már az országos átlagot tudjuk, még tovább kell analizálnunk, hogy konkrét lakóhelyünk elhelyezkedése, és házunk tájolása vajon megfelel-e a Nap energiájának hasznosítására. Nyári lapszámunkban kiemelten fogunk foglalkozni a napelemekkel, most csak „elindítjuk” a tém

Az új építésű társasházaknál és családi házaknál jól megfigyelhető a hőszivattyús fűtési rendszerek előretörése. Az ok nyilvánvaló, ezek az eszközök egyre korszerűbbek, ennél fogva egyre gazdaságosabbak is, és bekerülési költségük is mérséklődik. Eközben az eddig egyeduralkodó gázfűtés – az egyre szigorodó tüzeléstechnikai és kéménytechnikai előírások miatt – láthatóan visszaszorul. Sokan az „energia-függetlenség” érvét is felvetik a korszerű fűtési rendszerek mellett.

A fosszilis energiahordozók egyik, ritkábban szóba kerülő fenntartható alternatívája a környezetben, konkrétan a vízben hatalmas tömegben rendelkezésre álló hidrogén. A kutatók mintegy kétszáz éve törik a fejüket, hogyan lehetne a hidrogént az energiatermelés szolgálatába állítani.

Az elmúlt másfél évtizedben fatüzelésű berendezéseink fejlődésének legfőbb mozgatóereje környezetünk terhelésének csökkentése volt. Minél tökéletesebb az égés, annál kevesebb tüzelőanyagot kell használnunk és annál kevesebb lesz a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége is. Csökkenteni kellett az el nem égett fagázok, a korom és a szén-monoxid mennyiségét, amiket a tűztér hőmérsékletének növelésével lehetett elérni. Ehhez a tűztér jobb hőszigetelése és az előmelegített ég

A mostani szélerőművekkel kapcsolatban egyre gyakrabban merülnek fel olyan igények, hogy olcsó telepíthetőségük mellett a környezetükre gyakorolt hatásuk kisebb legyen, és a közelükben lakókat sem zavarják a hangjukkal. A hozzáértő szakemberek szerint a spanyol Vortex rendszerű és lapátok nélküli széltornyok jelenthetik a megoldást.

A fosszilis energiahordozók egyik, ritkábban szóba kerülő fenntartható alternatívája a környezetben, konkrétan a vízben hatalmas tömegben rendelkezésre álló hidrogén. A kutatók mintegy kétszáz éve törik a fejüket, hogyan lehetne a hidrogént az energiatermelés szolgálatába állítani.

Elkezdődött a fűtési idény, és ezzel párhuzamosan újra előtérbe kerülnek a viták: melyik fűtőanyag a legkevésbé ártalmas. Melyik terheli legkevésbé a környezetet. Újabban a megújuló energiaforrásnak tekintett fával kapcsolatban merültek fel kételyek.

Nagy áttörést értek el az energiaforrásként szolgáló hidrogén szállításában az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) kutatói – írja az MTI. A kutatók membrántechnológia használatával képesek voltak a hidrogént ammóniává, majd azt ismét hidrogénné alakítani, ami azt jelenti, hogy világszerte könnyen szállíthatóvá válhat a környezetbarát, hidrogénhajtású autók üzemanyaga.

Az Izraelben megépült Ashalim-erőmű egy olyan tükrös rendszerű naperőmű, ami naponta 310 megawatt áramot termel. A világ legmagasabb naptornya 250 méterre emelkedik a föld fölé, és 50 ezer darabból álló tükörrendszere gyűjti az értékes napenergiát.