Napkollektor ablak
- 2020. jan. 24.
- 2 perc olvasás
Szinte korlátlan napkollektor felületet kapnánk, ha házaink ablaka szolgálhatna napkollektorként. Nos, ez sem elképzelhetetlen már. A jövő ablakait Szófiában tesztelik már, ahol a kísérleti épületen az ablakok gyakorlatilag napkollektorként funkcionálnak.
Az üvegfelületek között desztillált víz és glikol keveréke áramlik, megállás nélkül; a projekt minden ablakában 70 liter desztillált víz, és a fagyállóság érdekében 30 liter etilénglikol van. Elnyelik a nap sugarait, és átalakítják hőenergiává, amivel aztán a belső teret fűtik. Azért érdemes levegő helyett vizet használni az ablakokban, mert a víz sűrűbb, ezért az infravörös fény nagyobb spektrumát nyeli el.
Az európai kutatási projekt tudósai a rendszer hatékonyságát tesztelik jelenleg. A hőmérsékletet és a páratartalmat folyamatosan ellenőrzik, hogy kiderüljön, a módszer hosszú távon és különböző időjárási körülmények között is működőképes-e.
A technológiát Madridban fejlesztették ki. A kutatók azt szeretnék, hogy a rendszer hatékonyan működjön, és több legyen egy egyszerű átlátszó szigetelőrétegnél. Képesnek kell lennie maximálni a fűtőértéket télen, és elkerülni a túlmelegítést nyáron. Ha kint hideg van, meg lehet állítani a víz áramlását. A nap felmelegíti az üveglapok közötti kamrában lévő vizet, és az ablakok felmelegednek. Ha viszont meleg van odakint, vagy bent megfelelő a hőmérséklet, akkor beindul a folyadékáramlást, hogy az energiát az épület más részeire vezesse. Az ablakok olyanok, mint a bőr, szabályozzák az épület hőháztartását.
Az Európai Unió drámai fejlődést szeretne látni az új épületek energiahatékonyságában, és a tudósok bíznak benne, hogy a technológia segítségével majdnem nulla energiafelhasználású épületek jöhetnek létre a jövőben. A projekten dolgozó tudósok szerint a rendszer technikai értelemben készen áll arra, hogy sokszorosítsák. Most már piacra lehet dobni a terméket, és természetesen be kell bizonyítani, hogy nagyobb épületeken is működik, és nem csak a prototípusokon tud hatékony lenni.
A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2020/február.
