Összes cikk és rovat

Az építőanyagok kiválasztása meghatározó szerepet játszik bármilyen építkezési projekt során. Az egyik leggyakoribb döntés, amellyel az építők szembesülnek, a pórusbeton és a mészhomok közötti választás. Mindkét anyagnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek az építkezés típusától és az elvárt paraméterektől függően befolyásolhatják a döntést. Ebben a cikkben nem csak e két anyagot hasonlítjuk össze, hanem egy harmadikat is bemutatunk, a gipszbetont.

Cseh fejlesztésű falazórobotot mutatott be a Wienerberger, mely speciális téglával működik, és egyszerre akár egy méter hosszú téglasort is felrak. WLTR – ejtsd: Valter – névre keresztelt falazórobot a Wienerberger és a cseh GreenBuild újdonsága. Óránként akár 10, nagyobb téglával akár 20 m2 falazat kivitelezésére képes tökéletes pontossággal, akár 3,5 méteres magasságig.

A pórusbeton falazóelemek és a pórusbeton falazatokhoz tartozó kiegészítő elemek (áthidalók, kéreg- és hőszigetelő elemek) az Ytong márkanév alatt váltak közismerté, amit a Xella nevű német cég gyárt. Az üreges téglával ellentétben az Ytong téglánál egy teljesen homogén szerkezetű tégláról beszélünk, anyagát tekintve mész, víz és kvarchomok alkotja, a szerkezetében levő, pórusokba zárt levegő pedig biztosítja a hőszigetelést. Emiatt az esetek többségében nem ...

2007-ben vezette be az egyik legnagyobb téglagyártó Magyarországon is a csiszolt téglarendszerét, amit akkor már Németországban 21 éve, Ausztriában 13 éve alkalmazott. A technológia jobb, gyorsabb és gazdaságosabb építést ígért. A termékcsalád a tégla égetését követő csiszolásnak köszönhetően milliméterpontos, hasonlóképpen az ebből épülő falazat is.

Egy kísérleti projekt keretében hidrogénnel váltotta ki a téglagyártás során felhasznált tüzelőanyag negyedét a Wienerberger Zrt. Tiszavasváriban lévő üzemében – közölte a társaság az MTI-vel.

Bár a magyar közgondolkozásban még mindig tartja magát az az elmélet, hogy az „igazi ház kőből készül”, külföldi országok sokasága bizonyítja az ellenkezőjét. Könnyű persze azoknak – jellemzően az északi országokban –, akiknél rengeteg a fa, ők kézenfekvően nyúlnak ehhez az építőanyaghoz a házépítéskor. De nálunk is változik a helyzet, előtérbe kerül a környezetvédelem, a megújuló fogalma, és ez a fa építőanyagok, illetve a könnyűszerkezetes házak felé fordítja a figyelmet.

A fát, mint építőanyagot nagyon régóta használja az emberiség. A képeken látható kissé rendhagyó felhasználási móddal viszonylag könnyen és költséghatékonyan építhetünk kisebb kerti épületeket, térelválasztókat, korlátokat, hiszen itt a farönkök kiváltják a téglát, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez, amellett, hogy dekoratív.

Az építőiparban is törekvés, hogy minél több építőanyag természetes eredetű legyen. A szigetelő-anyagokra ez nem nagyon jellemző, de azért vannak ilyenek, pl. a kender alapú szigetelőanyagok. A kendert már szinte az ősidőktől kezdve nem csupán élelmezés céljából termesztették, hanem sokoldalúsága miatt az iparban szintén hasznos alapanyag volt, és ma is az.

A házépítés kevesek hobbija, mert alapos szakmai és pénzügyi tervezés előzi meg az alapanyagok és a munkálatok megkezdését, melyek az eredeti tervekhez képest gyakorta elhúzódnak. Megfelelő szakértelem nélkül pedig nem könnyű jó döntéseket hozni ezekben a kérdésekben.

Amikor elhatározzuk, hogy építkezni fogunk, számtalan kérdésben kell döntenünk. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy miből épüljön fel a házunk. A falazóelemek később nem cserélhetőek, így gyakorlatilag egy életre hozunk döntést.

A mészhomoktégla egy nagy hagyománnyal rendelkező, mesterséges falazóanyag. Olcsó és statikailag kiváló építőanyag, nyomásállósága az agyagtéglánál nagyobb, ugyanakkor hőszigetelési képessége pl. az agyagtéglánál rosszabb. Alapanyaga homok és mész, melyekből a falazóelemeket hő, nyomás, vízgőz vagy különböző vegyi anyagok hozzáadásával állítják elő.

A házépítés kevesek hobbija, mert alapos szakmai és pénzügyi tervezés előzi meg az alapanyagok és a munkálatok megkezdését, melyek az eredeti tervekhez képest gyakorta elhúzódnak. Megfelelő szakértelem nélkül pedig nem könnyű jó döntéseket hozni ezekben a kérdésekben.

Az építőipari árak folyamatos növekedésével szemben az alapanyag árak tekintetében újabban jó hírek is érkeznek. Csökkenni kezdtek az árak az építőanyag gyártók nyersanyagai területén, ami a fogyasztókat is el fogja érni.

Az építőanyagok kiugró drágulása miatt tarthatatlanokká válnak az építésre vagy felújításra kötött korábbi megállapodások. Az utóbbi hónapokban erősödött az építkezésekhez szükséges alapanyagok iránti kereslet. A kivitelezők egyre kevésbé tudják tartani vállalási áraikat.

A családi házak felújítása napjainkban talán még nagyobb jelentőséggel bír, mint korábban, a szigorodó energetikai előírá­sokból adódóan. Ma már nem elég, és nem is gazdaságos egy „vékony hőszigetelés” a homlokzati falra, pusztán azért, hogy a ház megújulhasson, egyéb, az épületenergetikai követelményeket kielégítő beavatkozásokra is szükség van. Ez azt eredményezi, hogy a felújítás folyamatát gondosan elő kell készíteni a tervezéstől egészen a megfelelő épületszerkezet...

A mészhomoktégla széleskörű elterjedése az 1700-as évektől kezdődött a németalföldi területeken, ahol a lakóházak 80%-a napjainkban is ebből az anyagból készül. Ekkor még a hagyományos „nagyméretű tégla” formájú elemek kerültek gyártásra. Magyarországon már a század elején ismert építőanyag volt, de a második világháború után, az iparosított építés korszakában itthon feledésbe merült.

A modern építőanyagok már nemcsak egyetlen feladat ellátására alkalmasak, hanem általában többféle feldolgozási és alkalmazási lehetőségük van. Gondoljunk például a csemperagasztókra, amelyek az adott burkolólapok rögzítésén túl alkalmasak pórusbeton falazóelemek ragasztásához is. A többrétű felhasználási lehetőség elsősorban a barkács tevékenységek esetén használhatóak ki leginkább.

Ugyanúgy néz ki, mint a beton falazóblokk, csakhogy környezetbarát, mert egyrészt fenntartható erdőgazdálkodásból származó rétegragasztott fapanelből (CLT) van, másrészt mivel sokkal könnyebb a betonnál, csekélyebb alapozás szükséges hozzá, ami megint spórol a környezetszennyező gyártású cementtel és a pénzzel.

A tégla a legismertebb falazóanyag, amely már évezredek óta bizonyít. Ha a téglát választjuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy olyan rosszul nem döntöttünk. Az okostégla azonban még a téglánál is jobb választás. De vajon mit tudnak az okostéglák, amivel okosabbak a téglánál?

A mai értelemben az ökológia kifejezésen leginkább egy reális – emberi, vállalati, illetve szervezeti – környezettudatos gondolkodásmódot és magatartást értünk. A Xella Magyarország Kft. számára az ökológia fogalma egyet jelent a felelősséggel. Mára alapvető feltétel, hogy környezettudatosan cselekedjünk, és ez vonatkozik az új társas házak, okos családi házak építésére is. A természetes alapanyagok, az alacsony előállítási energia-szükséglet, a kikerülő melléktermék nélküli