Összes cikk és rovat

Az épületek fűtése kapcsán a figyelem középpontjában két különböző fűtési mód áll: a modern hőszivattyú és a klasszikus gázfűtés. De melyek a két rendszer erősségei és gyengeségei? És melyik éri meg jobban: a hőszivattyú vagy a kondenzációs kazán? Vagy egyáltalán a hőszivattyú és a gázfűtési rendszer kombinációjának (hibrid hőszivattyú) van a legtöbb értelme?

A globális klímaváltozás okait és hatását Európában példásan komolyan veszik. Néha azonban kapkodjuk a fejünket, hogy milyen irányelveket fogad el az Európai Bizottság, és ettől függetlenül a legfejlettebb európai országok milyen követelményeket fogalmaznak meg saját magukkal szemben.

A fűtési és használati meleg víz energiája különböző forrásokból származhat, és a költségeket nem mindig könnyű összehasonlítani. Magyarországon a leginkább szóba jöhető energiaforrás az elektromos áram és a gáz, melyeket kiegészít a szilárd tüzelés – manapság elsősorban a fa vagy faapríték. A korábban elterjedten használt olaj gyakorlatilag a háztartási energiaforrások közül teljesen kiszorult, és fűtésre a palackos gáz is csak kivételes esetekben jön szóba. Ott vannak viszo

Kazáncserénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kondenzációs kazán speciális igényeket támaszt a füstgáz elvezetéssel szemben. Nevezetesen a kémény nedvességálló, korrózióálló és 140 Pa-ig túlnyomásálló kell hogy legyen. E követelményeknek az erre a célra minősített épített kémény és a gyártók által forgalmazott füstgáz elvezető rendszerek mindenben megfelelnek.

Július elsején letelt a kazáncserékre adott, tavalyról meghosszabbított türelmi idő, és egyben megszűnt az a választási lehetőség, hogy kicseréltetjük-e még régi kazánunkat egy újra – turbós vagy kéménybe kötött típusra –, vagy lépünk egy nagyot, és választunk egy kondenzációs kazánt. Régi készülékünk persze még működhet tovább, és ha elromlik, megjavítani is természetesen jogunk van. De cserélni már nem tudunk tetszés szerint.

Legtöbb társasházban gravitációs gyűjtőkémény szolgál a lakásokba beszerelt gáztüzelő-berendezések füstgázának elvezetésére (Termofor vagy LAS kémények).

A kondenzációs kazánokból kilépő égéstermék erősen nedves, kondenzáció ezért nem csak a kazánban keletkezik, hanem a teljes elvezetésen. A kondenzátum savassága miatt nem csak a kazánnak, hanem az égéstermék-elvezetésnek is ellenállónak kell lennie. Sőt, a hagyományos kazánok füstcsöveivel szemben víztömörnek is.

A fűtéstechnika rohamos fejlődése és a műszaki előírások egyre szigorúbb energetikai követelményei hatással vannak a kéményrendszerekre is. Társaságunk két új kéményrendszert fejlesztett ki ez évben a korszerű fűtéstechnikai igények kiszolgálására.

Fekete kazánpiacot hozhat létre és a balesetek elszaporodását is okozhatja a törvénnyel kikényszerített technológiaváltás– írja a VGF . Mindeközben elképesztő vita alakult ki az EU-s rendelet értelmezéséről, ugyanis nem egyértelmű, hogy mikortól nem lehet megvásárolni a régi típusú kazánokat.

Óriási bizonytalanság alakult ki az úgynevezett kazáncsere-rendelet körül, amely tegnap lépett volna hatályba, de mégsem jelent meg írja többek közt a Magyar Nemzet. A jogszabály ugyanis betarthatatlan határidőket szabna a hagyományos fűtőberendezések beépítésére. Egyes gázcégek pedig a meg sem született rendelkezésre hivatkozva tiltják az ügyfeleiknek a régi típusú kazánok felszereltetését.

Új követelmények: Magyarországon vannak az EU szinte legalacsonyabb lakossági gáz és villanyárai, azonban a háztartások villamos energia- és földgázköltségei a teljes kiadások arányában továbbra is megterhelők. A magas rezsiköltségeket ugyanis nem csak az energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek. A hazai lakásállomány kétharmada megérett a felújításra: a lakosság többsége szigetelés nélküli, régi ablakos lakás

Mégsem kell sietni a kazáncserével: a hagyományos fűtőberendezések üzembe helyezhetőségének 2015 szeptemberétől életbe lépő tilalma alól ugyanis felmentést készül adni a kormány – értesült a Népszabadság.

A kondenzációs kazánok működési elve régóta ismert. Nyeresége a füstgázok hőmérsékletének csökkentéséből, és az ebből adódó páralecsapódásból ered. A hagyományos kazánokból az égéstermékek magas hőmérsékleten távoznak, és ezzel együtt nagy mennyiségű vízgőz is keletkezik. Az égéstermék távozása közben a kémény falán belülről lecsapódva agresszív, savas kémhatású páralecsapódás jön létre, amit kondenzvíznek neveznek. Ez a lecsapódó savas víz nem csak a kémény anyagát károsítja

Az Európai Parlament és Tanács (2013/813) rendelete alapján a gázkészülékek forgalmazása gyökeresen megváltozik, hiszen a forgalmazó 2015. szeptember 26. után nem importálhat az EU25-ön belül hagyományos gázkészülékeket, kizárólag olyan kazánokat, amelyek éves névleges hatásfoka 86% fölött van. Ennek a kritériumnak csak a kondenzációs kazánok felelnek meg. Ami nem ment végbe közel tizenöt év alatt természetes módon, azt most egy „császármetszéssel” elvégzi az Unió. Nem nevezh

<img height="339" width="220" align="right" src="https://ezermester.hu/articles/images/2008/04/kondkazan_01.jpg" />A kondenzációs kazánok a '80-as évek elején kezdték meg térhódításukat Hollandiában, és mára már közel 100%-os a részarányuk. Hazánkban a kazánok mindössze 1-2%-a ilyen típusú, de a jövőben ez az arány minden bizonnyal nőni fog.