Összes cikk és rovat

Kevés dolog tud annyira bosszantó és egészségtelen lenni otthonunkban, mint a falakon megjelenő penész. A szürkés-feketés foltok nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem komoly egészségügyi és szerkezeti gondok forrásai is lehetnek. A penész jelenléte mindig figyelmeztető jel: azt üzeni, hogy valami nincs rendben az épület páratartalmával, hőszigetelésével vagy szellőzésével. De mitől alakul ki valójában, és hogyan lehet megszabadulni tőle úgy, hogy ne térjen vissza néh

A homlokzati hőszigetelő rendszereket illetően talán az ablakok környezete, a csatlakozások, ablakkávák kialakítása az egyik leginkább szerteágazó és izgalmas terület. Ezek a kialakítási részletek nem gyártó és nem konkrét rendszertől függőek. Ilyen például, hogy a nyílászáró körüli falfelületen a szigetelő lapok legyenek kötésben. Vagy, hogy a sarkok körül mindenhol „L” alakra vágott lapok legyenek, és ne csatlakozzon illesztés a sarokpontokhoz a homlokzati felületen.

A hőhíd olyan épületszerkezeti hiba, vagy adottság, ahol a hőszigetelés nem megfelelő, és emiatt a hő könnyen el tud szökni. Ez komoly probléma, mivel a hőhidak által okozott hideg felületeken gyakran alakul ki kondenzáció, ami penészgomba megjelenéséhez vezethet. Ezért elengedhetetlen, hogy felismerjük a hőhidak jelenlétét, és mielőbb lépéseket tegyünk a megszüntetésük érdekében.

Az új építési ingatlanok esetében ma már a szeglemezes tető a legelterjedtebb tetőszerkezet. Ennél a szerkezetnél a födém rétegrendje a lakótér felől nézve egy függesztett gipszkarton álmennyezet, amely felett egy párazáró fólia védi a hőszigetelést. Sok esetben villanyvezetékek a párazáró fólia felett vannak elhelyezve, így kapunk egy tagolt épületszerkezetet, amit rendkívül nehéz résmentesen szigetelni.

Az új építési ingatlanok esetében ma már a szeglemezes tető a legelterjedtebb tetőszerkezet. Ennél a szerkezetnél a födém rétegrendje a lakótér felől nézve egy függesztett gipszkarton álmennyezet, amely felett egy párazáró fólia védi a hőszigetelést. Sok esetben villanyvezetékek a párazáró fólia felett vannak elhelyezve, így kapunk egy tagolt épületszerkezetet, amit rendkívül nehéz résmentesen szigetelni.

Egy új épületnél gyakran csak a lakók beköltözése után derül ki, hogy valójában mennyire komfortos a mindennapok során. A tapasztalatok szerint javítanivaló mindig folyamatosan akad, emellett pedig energiahatékonysági szempontból mind a kor szellemének, mind pedig az egyéni igényeknek való megfelelés is folyamatos kihívások elé állítja a szakembereket és a háztulajdonosokat is.

Bár technikailag egyszerű megoldás, hogy egy erkély szerkezetét a vele szomszédos födémmel egybeöntik (monolit vasbeton), ahol ezt a rossz megoldást választották, ott nagyon nehezen – vagy egyáltalán nem – korrigálható hibát hoztak létre. A kültérben lévő teraszfödém és a beltérben lévő födém között tökéletes hőhidat hoztak létre. A nagy erkélyfelület ősztől tavaszig hűti a lakást, szinte bevezeti a külső hideget a szobába. Ez a fűtési energia pazarlásán kívül állandó nedvese

Ha a nyári szabadságról kipihenten hazatérve a lakáspenész árnya kezd máris lelki szemeink előtt lebegni, azonnali cselekvésre van szükség! Általában már az őszi fűtési szezon elején megjelennek a penészesedéssel járó problémák. Először csak a külső ablaküvegek belső felületén csapódik ki a levegő magas belső páratartalmából a nedvesség, aztán ez fokozódik, megjelenik egyéb épületszerkezeteken is, elszíneződések formájában. Ez már a penész!

Az új épületeknek talán a legkritikusabb szerkezeti megoldása a padló és a külső falak, valamint a lábazat energia hatékony kiépítése. Ezért kiemelt fontosságú az épületszerkezetek megfelelő hőszigetelése, a belső terek hőfüggetlenítése, és egyben a hőhidak kialakulásának elkerülése. Ez ellen hatékony védelmet nyújt az ún. habüvegből készült hőhíd-megszakító elemek beépítése, továbbá az alapok és a födémek kialakításánál is hatékonyan alkalmazhatók.

Beépített tetőtereknél a szerkezet sajátosságából adódóan épületfizikailag különböző hőhidak keletkezhetnek, melyek kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságaival mindenképpen számolni kell. Képződhet anyagi hőhíd az egy szerkezeti rétegrenden belüli eltérő lambdájú anyagok csatlakozásából adódóan, mint a hőszigetelő anyag és a szarufa. Az épületszerkezeti sík váltásoknál (ferde tető és fal) is előbukkanhatnak geometriai hőhidak, és nem szabad megfeledkezni az egyenlőtlen belső fel

A megfelelő minőségben és vastagságban (hővédelmileg folyamatosan, megszakítatlanul) szigetelt fűtött és fűtetlen tereket elválasztó épülethatároló szerkezetek nagyban hozzájárulnak az alacsony rezsiköltségek biztosításához: komoly téli fűtési és nyári hűtési igény spórolható meg ilyen módon.

A régebben – 20-30 évvel ezelőtt – készült beépített tetőterek kapcsán sokszor rögtön azok a problémák jutnak eszünkbe, hogy „nyáron elviselhetetlenül meleg van”, télen pedig „hiába fűtünk, hideg van”. Ezeken túl tapintásra hideg belső falfelületeket, nedvesedést, rosszabb esetben pedig penészedést is észlelhetünk. Ennek hátterében igen komoly hőszigetelés-technikai és páratechnikai hibák sokasága áll.

Az URSA először 2012-ben vezette be Magyarországon a szarufák magasítását ún. XPS- bakkal: a megoldás korszakalkotó újítás, mivel lehetővé vált vele a szarufáknál kialakuló többlet hőveszteség (vonalmenti hőveszteség) minimalizálása.

<img src="https://static.ezermester.hu/Ezermester-print/2011/10/hohid_01.jpg" style="float:right" width="220" height="331">A födémmel egybebetonozott erkélylemez szivattyúként vonja el a lakásból a hőt. Ez megnöveli a fűtőenergia-felhasználást, rontja az energiahatékonyságot. Írásunkban bemutatjuk a hőhídmentes erkélyek legelterjedtebb típusait.

<img height="240" width="320" src="https://ezermester.hu/articles/images/2010/06/hohidak_01.jpg" style="float:right">A hőhíd kifejezést már nem csak a szakmabeliek, de a laikusok is ismerik. Ennek ellenére nem árt, ha közelebbről is megvizsgáljuk ezt a kérdést. Írásunkban sorra vesszük a hőhidak típusait és hatásaikat.