Szibériai tea

Kevés gyógynövény található télen a kertben, de a „fermentált” bőrlevél gyűjtésére épp most adódik a legjobb alkalom. Bár nálunk csak dísznövényként ismert érdemes más oldalával is megismerkedni. Kezdjük a napot egy élénkítő szibériai teával. Vagy ha délután csökken a lelkesedésünk, folytassuk a napot a bőrlevélből készített forró ital által biztosított lendülettel.

Egy ismert dísznövény ismeretlen gyógyhatása 

A kőtörőfűfélék családjába tartozó bőrlevél nem annyira menő dísznövény, pedig nagyon szerethető. Számos okot találhatunk rá, hogy keressünk számára egy kis helyet a kertünkben. Nálunk a Bergenia cordifolia és a B. crassifolia a legelterjedtebb, de más fajtákkal, hibridekkel is találkozhatunk. Rendkívül szívós talajtakaró, amely lassan, de biztosan terjed. Talaj iránt nem túl igényes, napos, félárnyékos és árnyékos helyen is szívesen üldögél. Leveleivel egész évben díszít, de természetesen tavasszal, a virágzás idején a legpompásabb. Rózsaszín és fehér virágai látványos bogernyőbe rendeződve nagyjából 30-70 cm-rel magasodnak az örökzöld levelek fölé. Tőosztása tavasszal vagy ősszel, háromévente esedékes. Egyszerűen képtelenség, nem rajongani érte.

Kissé szűkmarkú a természet ezidőtájt. De ami fellelhető a mostani kínálatában, az mondhatni igazán különleges. Ilyesmi után lehet most kutatni a bőrlevél tövek alatt. Vizsgáljuk meg, hogy a tő alján látunk-e teljesen megbarnult, megfeketedett, nem túl tetszetősnek kinéző leveleket. Ebből készül a szibériai tea.

Szibériai tea

A B. crassifoliából készített ital mongol, badan és chigir teaként is ismert. Mongóliában a sztyeppei törzsek hagyományos frissítő itala, amit egész évben fogyasztanak, mert úgy tartják, hogy fokozza az állóképességet és az immunitást. A felfedezés a szibériai pásztorokhoz kapcsolódik, akik mielőtt hosszú útra indultak, fermentálódott leveleket kerestek a hó alatt, hogy magukkal vigyék. Ha elfáradtak, ízletes és tápláló teát készítettek belőle, hogy védjék magukat a hidegtől és erőre kapjanak. És valóban, az elfogyasztása után felfrissülve tudták folytatni a mendegélést.

Ezekben a levelekben természetesen, emberi közbenjárás nélkül megy végbe a fermentáció. És ez a folyamat az egyébként keserű levelet -amelyre emiatt még más állatok sem tartanak igényt- megnyerő ízű és illatú, csodálatos hatású teafűvé varázsolja. Ennek ellenére nem ajánlott élvezeti teaként beskatulyázni, mert a bőrlevél egy nagyon komoly gyógynövény. A népi gyógyászat a kiválasztó szervrendszer betegségeire (például: hólyaghurut, vesekő), vérzéscsillapításra (fogínyvérzés, sebkezelés), illetve gyulladások és fertőzések esetén alkalmazza. A fermentálódott levelek stimuláló (habár nem tartalmaz koffeinszerű vegyületet) és adaptogén hatással rendelkeznek. És az is említésre méltó, hogy érlelődés közben csökken a tannintartalmuk, így elhárul az irgalmatlan székrekedés veszélye.

A leveleket tisztítás után, szárítsuk meg, morzsoljuk apró darabokra és tegyük légmentesen záródó üvegbe. Hasonlóképpen használhatjuk, mint a fekete teát. De egy kis csavarral, mongol módra. Tegyünk két csésze vizet és két teáskanál drogot egy kisebb lábasba. Forraljuk fel, adjunk hozzá két csésze tejet, és folytassuk a melegítést. Merőkanál segítségével mozgassuk a folyadékot, emeljük ki és csorgassuk vissza. Ízlés szerint szórhatunk bele egy pici sót. Végül szűrjük csészékbe vagy egy teáskannába.

De kipróbálható a nálunk megszokott teakészítési móddal is. Amikor inni szeretnénk belőle, mérjünk ki egy teáskanál drogot és öntsük nyakon 300-350 ml felforralt vízzel. Áztassuk 5-7 percig, majd szűrjük le. Többször is felönthető. Önmagában is kellemes ízű, nem szükséges édesíteni, de igény szerint tejjel gazdagíthatjuk.

A szibériai tea tökéletes választás, ha elcsigázottnak érezzük magunkat, viszont nem szeretnénk kávét vagy fekete teát inni. Vagy ha egyszerűen egy kis újdonságra vágyunk…

A cikk az Ezermester nyomtatott lapszámában érhető el: 2025/TÉL.