Szárazság a kertben – az aszály hatása a növényekre és a védekezés lehetőségei

A nyári hőség és a tartós csapadékhiány miatt kialakuló aszály egyre gyakrabban okoz problémát a házikertekben. A köznyelvben ezt egyszerűen szárazságnak nevezzük, de a jelenségnek több formája is létezik. Az aszály nemcsak a növények fejlődését lassítja, hanem a termés mennyiségét és minőségét is rontja. Megmutatjuk, milyen típusú aszályokkal találkozhatunk, hogyan reagálnak rájuk a növények, és milyen egyszerű módszerekkel mérsékelhetjük a károkat.

Miért veszélyes az aszály a növényekre?

A növényekben „átáramló" vízmennyiség hihetetlenül nagy. Egy napraforgó vagy kukorica a teljes tenyészidő alatt akár 200 liter vagy ennél is több vizet párologtathat el. Száz kilogramm szőlőtermés előállításához általában 5–35 köbméter vizet használ fel a növény. A legtöbb vizet a termékenyülés után, a hajtások és a zöld bogyók egyidejű növekedésének időszakában igényli. A paprika különösen vízigényes növény, nyári melegben akár napi 3 liter vizet is igényelhet az optimális fejlődéshez és a jó terméshozamhoz.

Nyáron éghajlatunkon gyakran előfordul, hogy a magas hőmérséklet tartós csapadékhiánnyal párosul. Ez az aszályos időszak erősen megterheli a növényeket, és néhány nap alatt a korábban üde kertből foltokban kiszáradó, lehangoló látványt alakíthat ki. A legyengült növények ráadásul fogékonyabbá válnak a betegségekre és a kártevőkre is.

Mit nevezünk aszálynak?

Az aszály a huzamosabb ideig tartó csapadékhiány következménye. Ilyenkor a növény vízháztartása felborul, fejlődése lelassul vagy átmenetileg megáll, tartós vízhiány esetén pedig akár el is pusztulhat. Ez nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem annak minőségét is rontja.

Aszály akkor alakul ki, amikor a párolgás (evaporáció) és a növények vízleadása (transzspiráció) együttesen hosszabb időn át nagyobb, mint a lehulló csapadék mennyisége. Ilyenkor nemcsak az eső hiányzik, hanem a talaj víztartalékai is fokozatosan kimerülnek. A családi ház körüli kertekben jóval kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint egy több hektáros ültetvényben, hiszen kisebb területen könnyebb beavatkozni, és nagyobb eséllyel mérsékelhetjük a károkat.

A kertben háromféle aszállyal találkozhatunk

Talajaszály

Talajaszály esetén a talaj nedvességtartalma olyan alacsonyra csökken, hogy a növény gyökerei már nem képesek elegendő vizet felvenni. Ez ellen öntözéssel védekezhetünk, de inkább ritkább, nagyobb adagú vízkijuttatással. Ha csak kevés vizet adunk, az a nagy melegben gyorsan elpárolog, és nem jut le a gyökérzónába. Az esti öntözés kedvezőbb, mert az alacsonyabb éjszakai hőmérsékleten a növényeknek több idejük van felvenni a vizet. Nem az öntözések száma, hanem az egyszerre kijuttatott víz mennyisége a döntő. A cél, hogy a teljes gyökérzóna átnedvesedjen.

Légköri aszály

A légköri aszály oka nem a talaj szárazsága, hanem a levegő alacsony páratartalma. Ilyenkor a növény a levelein keresztül gyorsabban veszít vizet, mint amennyit fel tud venni.

Ha este öntözünk, másnap a talajból kipárolgó víz átmenetileg növeli a levegő páratartalmát, ami mérsékelheti a légköri aszályt. Bár ez a víz már nem a növény gyökerein keresztül hasznosul, kedvezőbb mikroklímát alakít ki. Ebben segíthet egy kerti tó is, amely párolgásával néhány tíz méteres körzetben párásabb levegőt biztosíthat. A dézsás és cserepes növényeket lehetőleg ne forró betonra vagy fémasztalra helyezzük. A beton visszasugározza a hőt, így a levelek alulról is felmelegszenek. Füves területen vagy mulccsal borított felületen kedvezőbb mikroklíma alakul ki, és kisebb lesz a hőterhelés.

Fiziológiai aszály

A fiziológiai aszály akkor alakul ki, amikor a gyökérzóna és a levegő hőmérséklete között túl nagy a különbség. Ilyenkor a növény hiába talál vizet a talajban, a gyökerek átmenetileg nem tudják megfelelő mennyiségben felvenni. Ezért fordulhat elő, hogy megfelelő talajnedvesség mellett is lankadni kezd a növény. A fiziológiai aszály különösen hirtelen felmelegedéskor vagy szélsőséges nyári hőségben jelentkezhet.

Tipp: Az aszály nem mindig azt jelenti, hogy kevés a víz a talajban. Előfordulhat, hogy a növény a kedvezőtlen körülmények miatt egyszerűen nem képes elegendő vizet felvenni.

Mit tehetünk a növények védelméért?

Az aszály teljesen nem kerülhető el, de hatásai jelentősen mérsékelhetők. A megfelelő öntözési időpont, a ritkább, de bőséges vízkijuttatás, a talaj takarása és a kedvező mikroklíma kialakítása együtt sokkal ellenállóbbá teszi a kertet a hosszabb csapadékmentes időszakokkal szemben.