A szárazság csökkentése a kertben – öntözési és talajápolási módszerek aszály idején
A szárazság, az aszálykárok teljesen nem előzhetők meg, de megfelelő öntözéssel, talajtakarással és tudatos kertműveléssel jelentősen csökkenthetők. A nagyüzemi mezőgazdaságban biológiai, ökológiai, termesztéstechnológiai és gazdasági módszereket is alkalmaznak, ezek közül azonban számos megoldás a házikertben is eredményesen használható.
Hogyan mérsékelhetjük az aszálykárokat?
A már említett esti, és ritkábban nagy adagokban való öntözéssel hatékonyan mérsékelhetjük az aszálykárokat. Így a víz lejjebb szivárog a talajban, tehát a növények is arra növesztik gyökereiket, míg ritka, kis adagú felszíni öntözésnél csak a talajfelszín nedvesedik, a gyökerek ide koncentrálódnak. Az öntözés elmaradása esetén a mélyebben gyökereket nevelt növénynek jóval nagyobb esélye van az aszálykárok elviselésére. Nem az öntözések száma, hanem az egyszerre kijuttatott víz mennyisége a döntő. A cél, hogy a víz a teljes gyökérzónát átnedvesítse.
Talajtakarással és kapálással is csökkenthetjük a párolgást
A nagyobb adagú öntözés után, amikor a talaj felszíne már szikkadtabb, ha a felszínt megkapáljuk, megszüntetjük annak hajszálcsövességét, így csökken a kipárolgás, jobban hasznosul a víz a növények számára. A kaviccsal, kéreggel, mulccsal vagy fűkaszálékkal fedett talaj is kevésbé melegszik fel, és jobban tartja a vizet. Ez az egyszerű talajápolási módszer különösen kötöttebb talajokon csökkentheti a párolgási veszteséget.
Melyik öntözési mód mikor előnyös?
Csepegtető öntözés
A csepegtető öntözőrendszer előnye, hogy folyamatosan kis adagokban adja a vizet, így azt jól hasznosítja a növény. A párolgási veszteség és a mélyebb rétegekbe, a gyökérzóna alá szivárgó – a növény számára nem hasznosítható – víz mennyisége is csökken. Csepegtető csöveken keresztül nagy forróságban is lehet öntözni, hiszen nem lesznek vizesek a levelek, nincs perzselés veszély. A csepegtető rendszer automata vezérléssel még takarékosabban működtethető, mert mindig ugyanakkor és ugyanannyi vizet juttat ki.
Esőztető öntözés
Az esőztető öntözéssel nagy felület öntözhető, tehát míg egy cserjesornak vagy virágágyásnak jó megoldás a csepegtető öntözés, addig a gyepet esőztető (spray vagy rotoros) szórófejekkel tudjuk vízzel ellátni. Az esőztető öntözés átmenetileg a levegő hőmérsékletét és a növények környezetének felmelegedését is mérsékelheti, ugyanakkor továbbra is a kora reggeli vagy esti öntözés a legkedvezőbb.
Mennyi vízre van szükség?
1 mm csapadék mindössze egy centiméter mélyen nedvesíti be a talajt, ami egy négyzetméterre vetítve körülbelül 1 liter víznek felel meg. Nagyjából négyzetméterenként 15–20 liter víz kijuttatása az, ami már hasznosnak nevezhető a növények szempontjából, de tartós aszály idején ennél nagyobb vízmennyiségre is szükség lehet. Az említett szórófejek közül a spray típus kisebb körben tud öntözni maga körül, de 0–360 fok között beállíthatjuk, hogy mekkora körszeletet szórjon be vízzel. A rotoros nagyobb hatótávolságú, de ez a kör megadott részén forog, tehát több idő kell, hogy a beöntözött terület minden része a kívánt mélységig be legyen nedvesítve.
Tipp: 15–20 liter víz négyzetméterenként már hasznos lehet, de hosszan tartó aszály idején sok növény ennél is nagyobb vízadagot igényelhet. Inkább ritkábban öntözzünk nagyobb mennyiséggel, mint naponta kevés vízzel.
Egyedi öntözés
Az egyedi öntözés víztakarékos megoldás. Ilyenkor növényenként, a tövek mellett kialakított tányérba öntözünk. Nagyobb fák, cserjék vagy zöldségpalánták esetén ez a célzott öntözés hatékonyabb, mintha az egész területet locsolnánk. Az egyedi öntözés azért is előnyös, mert csökkenti a gyomosodást: a vizet közvetlenül a termesztett növény kapja, a sorközök szárazabbak maradnak. Ez különösen frissen ültetett fák, cserjék és zöldségpalánták esetében jelent vízmegtakarítást.
Az öntözés a tápanyagokat is kimoshatja
Az intenzív öntözésnek lehet egy kevésbé ismert következménye is. A gyakori vízutánpótlás hatására a vízben jól oldódó tápanyagok a gyökérzóna alá mosódhatnak, ezért idővel tápanyaghiány alakulhat ki. Emiatt gondoskodjunk rendszeres tápanyag-utánpótlásról, vagy használjunk szabályozott tápanyag-leadású műtrágyát, amely fokozatosan bocsátja ki a tápanyagokat, így azok kisebb veszteséggel hasznosulnak.
Az aszály ellen egyetlen módszer sem nyújt teljes védelmet, de a megfelelő öntözési technika, a talaj takarása, a célzott vízkijuttatás és a rendszeres talajápolás együttesen jelentősen mérsékelheti a vízhiány káros hatásait. Már néhány egyszerű változtatással is ellenállóbbá tehetjük kertünket a hosszabb csapadékmentes időszakokkal szemben.
