Esőztető öntözés

Az esőztető öntözés a legtermészetesebb, csapadékot utánzó öntözési mód. Ebből adódóan előnyei és hátrányai is vannak más öntözési módokkal szemben. Ám ez a legegyszerűbben kivitelezhető csapadékpótlás.

Esőztető öntözésnél a vizet porlasztva, felülről kapja a növény, hasonlatosan a természetes csapadékhoz. Ekkor a növények levelei is nedvesek lesznek. Ez nagy melegben nem előnyös, mert a hirtelen lehűtött levelek is károsodhatnak, valamint a vízcseppeken keresztül a napsugárzástól a levél leéghet. Ezért esőztető öntözést alkalmazni csak a kora reggeli és a késő esti órákban szabad, amikor még nem túl magas a hőmérséklet és a napsugárzás sem túl erős. Amikor azonban porosak a levelek, az akadályozza a növények anyagcseréjét, tehát ekkor előnyös, ha esőztető öntözéssel lemossuk a leveleket. Számos már öntözési mód is ismert. Ilyen az árasztó öntözés, amikor a talajon végigfolyatjuk a vizet, ami közben oda beszivárog. Viszonylag nagy mennyiségű vizet tudunk így kijuttatni, jól beáztatva a talajt, vízkészletét feltöltve. Ekkor a levelek nem lesznek nedvesek, ami növényvédelmi szempontból előnyös, hiszen a baktériumos és gombás betegségek terjedését is segíti a nedvesség. A csepegtető és mikro-szórófejes öntözésnél a víz jobban hasznosul, mint árasztáskor, mivel célzottan a növények tövéhez lehet juttatni a vizet. Ezek bár célzott, így jobb, de drágább megoldások, hiszen több műszaki igényük is van.

Szórófejekkel vagy kézi öntözés?

Esőztető szórófejek nagy választékban kaphatók. Vannak föld alá telepítendők, amelyek csak működéskor emelkednek ki a talajból. Ezekről a spray-, és rotoros típusokról már többször írtunk részletesen lapunkban. Felszínen elvezetett gumitömlőre is szerelhetők esőztető szórófejek: ezek között vannak leszúrható és szánkószerű csúszótalpon húzható változatok is. Utóbbiak előnye, hogy működés közben is áthelyezhetjük a szórófejet a tömlő húzásával, így vizesek sem leszünk. Esőztető szórófejeknél a szóráskép alapján is választhatunk a nagy kínálatból. Vannak kör és négyzet szórásképűek. Az alapján válasszunk, hogy kertünk formája mit igényel. A kör-szórófejek egyes típusai 0-360° között változtathatók, így a kör különféle nagyságú cikkei, azaz háromszöghöz hasonló, vagy félkör formák is kialakíthatók a szórásképben. A téglalap szórásképűeknek a hosszabbik oldala csökkenthető, így kisebb-nagyobb négyzet alakú szórásképek állíthatók be. E beállatási lehetőségek fő előnye, hogy a kert formáihoz igazítható az öntözés, azaz a gyepet öntözzük, a ház falát már nem. Szintén jók e beállítási lehetőségek a sarkok, szélek esetén, ugyanis aszálykor a gyepek először mindig a járdák mellett égnek ki, száradnak el. Ennek két oka van: egyrészt a járda hamar felforrósodik így mellette hamarabb kiszárad a talaj. Másrészt öntözéskor a szélekre akaratlanul is kevesebb víz jut.

A kézi öntözésre kialakított szórófejeknél is sokszor módosítható a vízsugár erőssége. Erős sugárral járdát moshatunk, jobban porlasztott vízzel öntözhetünk, a ködszerűen porlasztottal párásíthatunk is.

A kézi öntözés hátránya, hogy csalóka. A talaj már nedvesnek látszik, de lehet, hogy még csak a felső pár millimétert nedvesítettük át. Ha telepített szórófejjel öntözünk és 10-20 percig hagyjuk működni a szórófejet, az sokkal hatékonyabb, mint ha kézi erővel épp csak a "port verjük fel" a talajról. Szóval kézi öntözéssel, sokkal nehezebb bemérni, hogy milyen mélységig nedvesítettünk. Célszerűbb ritkábban, de alaposabban öntözni, mint gyakran, kis vízadaggal. Ezt jobban hasznosítják a növények, már a kisebb párolgási veszteség miatt is.

A nedvesítés mélysége

Átlagos talaj benedvesítésére jó irányt mutat, hogy ha 1 milliméteres vízoszlopnak megfelelő vízmennyiséget szivárogtatunk be, az 1 centiméter mélyen nedvesít. Gyepnél tehát 5-8 mm öntözés 5-8 centiméter mélyen nedvesíti be a talajt, ami a gyepnél épp elég. Virágágyásban ennél többre, cserjéknél, fáknál még több vízre van szükség, hiszen gyökérzónájuk is mélyebben található. Homokos talajokon ugyanannyi víz mélyebben, míg kötött, agyagos talajon sekélyebben áztat.

A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2010/július.