top of page

Kiemelt tartalom

Szerkesztőségi

Kiadványaink

Kövess minket

  • Facebook
  • X
  • Pinterest
  • Instagram

A vegyszerjelölések titkai

  • 2008. máj. 1.
  • 2 perc olvasás
Custom alt text

Tavasztól őszig sokféle kártevő és kórokozó tenyészik kertünkben, amelyek jobb esetben csupán a termés mennyiségét csökkentik, és minőségét rontják. Ha nagyon elszaporodnak, akkor viszont akár növényeink életét is veszélyeztethetik. Ma már a növényvédő szerek széles skálája áll rendelkezésünkre, hogy megfékezzük ezeket a káros élőlényeket. A szerek egyezményes jelölései sok mindent elárulnak az anyagok tulajdonságairól, hatásaikról. Összeállításunkban ezek értelmezéséhez szeretnénk segítséget nyújtani.

Hatóanyag és hatás

Miután meghatározzuk, hogy milyen kártevő, vagy kórokozó ellen akarunk védekezni, el kell döntenünk, hogy kontakt, vagy szisztemikus hatású szerrel permetezzünk. A kontakt (vagy érintő) szerekkel akkor érhetjük el a célunkat, ha a permet közvetlenül érintkezik a károsítóval. A szisztemikus szerek felszívódók, azaz a permetezést követően szétterjednek a növényben, és egész szervezetében kifejtik hatásukat. A forgalomban levő növényvédő szerekről minden évben kiadnak egy jegyzéket. Ebben érdemes a szükséges hatóanyag alapján keresni, hiszen ugyanazon hatóanyag-tartalommal, de különböző márkanevekkel több szer is forgalomban van. A hatóanyag neve azonos lehet a kémiai összetevő megnevezésével, de annak rövidített változatát is gyakran alkalmazzák.

Várakozási idők

A csomagoláson feltüntetett munkaegészségügyi-várakozási idő azt az időtartamot jelöli (általában napokban kifejezve), ameddig az adott növényvédő szerrel kezelt területen csak védőfelszerelésben lehet tartózkodni, munkát végezni. A „0 napos” szerek esetén ez annyit tesz, hogy a permetezést követő napon, már védőfelszerelés nélkül lehet a növények közt dolgozni. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő azt az időtartamot fejezi ki napokban, aminek a permetezés és a betakarítás (fogyasztás) között el kell telnie.

Mérgező hatás

A szer toxicitásának erősségét a p. o. LD50 mg/kg értéke mutatja (p. o. : per os azaz szájon át, LD: letális dózis azaz halálos adag). A szám megadja, hogy testtömeg-kilogrammonként hány milligramm növényvédő szer elfogyasztása halálos. Ezt általában nőstény patkányokon kísérletezik ki. Az 50-es szám arra utal, hogy a megadott mennyiségnél (mg/kg) az állatok 50%-a pusztult el. A toxicitás meghatározásakor a szer élőlényekben való felhalmozódását is figyelembe veszik. Ha a p. o. LD50 (röviden: LD50): 1-50 mg/kg: akkor erős méreg 51-500 mg/kg: akkor méreg 501-5000 mg/kg: akkor gyenge méreg 5001( mg/kg akkor gyakorlatilag nem mérgező A méhekre gyakorolt hatást a méhveszélyességet a szer kontakt toxicitása (KKT) és kontakt hatóanyag-maradék toxicitása (KHMT) fejezi ki: KKT: 90-100% és KHMT 12 óránál hosszabb: akkor méhekre kifejezetten veszélyes KKT 60-100% és KHMT 8 óránál rövidebb: akkor méhekre mérsékelten veszélyes KKT és KHMT érték kicsi vagy nincs: akkor a szer méhekre nem veszélyes A szerek halakra gyakorolt mérgező hatását az LC50 értéke mutatja mg/l vízre vonatkoztatott mennyiségben.

A szer formája

CS, SC (Concentrate suspension) szuszpenzió koncentrátum D (Dust ) porozószer DP (Dustable powder) por alakú permetezőszer E (Emulsion) emulzió EC (Emulsifible concentrate) emulzió koncentrátum GR, G (Granules) granulátum L (Liquid) folyadék SP (Water solubile powder) vízben oldható por WP (Wettable powder) vízben diszpergált por WS (Water-dispersible powder for slurry seed treatment) vízben diszpergált por nedvesített mag felületkezelésére WSC (Water-soluble concentrate) vízben oldott koncentrátum

bottom of page