Összes cikk és rovat

Májusban már sok zöldségnövényt palántaként is kiültethetünk, de még vethetünk is ebben a hónapban. A palántaként kiültetett növények sok szempontból előnyösebb helyzetben vannak, mint a helyre vetettek, ám ehhez az is kell, hogy jól palántázzunk.

A tavasz közeledtével sokan mihamarabb szeretnének növényeikkel foglalkozni, és a palántanevelést már jó korán február-márciusban megkezdik. Ezt azonban nem feltétlenül jó elsietni… Az április viszont már ideális arra, hogy veteményezzünk későbbi palántázási céllal is.

A fenyőfélék és örökzöldek többféle módon szaporíthatók. Az alapfajokat legegyszerűbb magról vetni. A magokat érdemes még a tél folyamán elvetni, nem túl mélyre – maximum annyi takaró föld legyen a magokon, amekkora azoknak az átmérője. A vetést nyugodtan tartsuk a kertben, mert mind a nedvesség (csírázás gátló anyagok kioldása), mind a hideghatás jót tesz nekik. Tavasszal, amikor számukra megfelelően felmelegedett az idő, csak akkor fognak kicsírázni a magok.

A szőlőoltványok elterjedése az 1800-as évek végi filoxéravész óta ugrott meg, hiszen rezisztens alannyal kivédhető a kártevő, ami annak idején a magyar szőlőültetvények több mint felét pusztította el. Bizonyos esetekben lehet azonban létjogosultsága a szőlők dugvánnyal történő szaporításának, még napjainkban is.

A tőzeg és az ahhoz hasonló tulajdonságú anyagok (kókuszrost, papír…) az utóbbi években nagyon elterjedtek a kertészeti termesztésben. Ennek oka, hogy a tőzeg kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Jól tartja a nedvességet, gyommentes, tápanyagot nem tartalmaz, ezért azok mennyisége, összetétele tápoldattal pontosan beállítható. A tőzeg virágföldek alkotóeleme, önálló termesztő közeg, de készülhet belőle tőzegcserép, tőzegkorong, melyekkel a palántanevelés könnyíthető meg. Nézz

Tavasszal, ha elég meleg az idő, akkor el lehet kezdeni a palánták kiszoktatását. Éjszakára azonban ne hagyjuk kinn, különös áprilisban még gyakran lehetnek éjszakai fagyok. Nagyon fontos a vízellátás egyenletessége. A túlöntözésnél is rosszabb, ha foltokban nem ázik át a talaj a gyökeresedés mélységéig, illetve a földlabda aljáig. A kiültetés előtt a vízigényes hidegtűrőket pedig hőelvonással edzik.

A növények beszerzésére számos lehetőségünk van, a faiskolai árudáktól, a növényes rendezvényeken át a csomagküldő szolgálatokig. Ezeknek egy szépséghibájuk van, pénzbe kerülnek. Cserével, vagy jártunkban-keltünkben történő ad-hoc szaporítással pedig ingyen juthatunk növényekhez.

A kereskedelemben számos olyan vetést segítő eszköz – ablaküvegház, tőzegcserép és más hasonló – jelent meg, melyek nagyban megkönnyítik munkánkat, és javítják a leendő palánták minőségét.

Ősszel kezdődik a következő év tavaszán felnevelendő palánták előkészítése. Ehhez nagy segítséget jelent a saját kezűleg készített melegágy-típus. A melegágy két részből áll: ablakokból és tartókeretekből. A tartókereteket és ablakokat is lekészíthetjük házilag. A keretet szétszedhetőre is építhetjük. Melegágyat készíthetünk téglából is. Ebben az esetben betonkoszorúval fedett egysoros téglafal alkotja a keretét. A melegágyat felmelegedéskor szellőztetnünk kell. Erre szellőző

<img src="https://static.ezermester.hu/Ezermester-print/2011/09/novenyszap_01.jpg" style="float:right" height="240" width="320">Utazásaink során, vagy csak valahol sétálva gyakran megtetszhet egy növény, amelyből kertünkben is szívesen látnánk egy példányt. A nyári időszak valószínűleg nem épp a legkedvezőbb az adott növény szaporítására. A helyzetből adódóan azonban a kedvezőtlen időszakban kell megpróbálnunk szaporítani a növényt, mert csak akkor van rá lehetőségünk.

<img src="https://ezermester.hu/articles/images/2011/02/szolo_01.jpg" width="220" height="351" style="float:right">A szőlőnek évezredes kultusza van mindenütt a világon, ahol termesztik. Csemege fajtáit frissen fogyasztjuk, más változataiból bor, mazsola készül, sőt dísznövényként is megállja a helyét. A tavasz a szőlőtelepítés fő időszaka, ezért járjuk körbe kicsit a lehetőségek tárát.

Tanácsok a növényszaporításához.

Palánta nevelési ötletek.

<img src="https://ezermester.hu/articles/images/2010/02/dugvany_01.jpg" width="220" height="293" align="right" />A növények szaporításának számos formája van: télen-nyáron mindig van valami aktuális. Most a tél végi fásdugványozás eljárását és változatait mutatjuk be.

<img width="320" height="257" align="right" src="https://ezermester.hu/articles/images/2010/02/kertfebr_01.jpg" />Februárban elkezdődik a veteményezés szezonja. A hidegtűrő növényeket már most el lehet vetni, amint kienged a fagyott talaj, és nedvességtartalma engedi, hogy munkát végezhessünk rajta. A magvetéssel történő növényszaporítás az egyik legelterjedtebb szaporítási mód.

<img src="https://ezermester.hu/articles/images/2009/05/balkon_01.jpg" width="220" height="293" align="right" />Május közepétől már talaj menti fagyokra sem kell számítani, így a fagyérzékeny egynyári növények szezonja is beindul, és benépesülhetnek a balkonládák. A jó növényválasztásnak és a helyes gondozásnak köszönhetően késő őszig - az első fagyok beálltáig - élvezhetjük a balkonládában tartott növényeink szépségét.

<img src="https://ezermester.hu/articles/images/2008/07/novenyszap_01.jpg" width="320" height="240" style="float:right">A legtöbb évelő növény, díszcserje, díszfa éppen tavasszal és nyáron mutatja legszebb arcát. Nyaralásaink során - ha megtetszik egy növény - kis szerencsével és némi gondozással szaporíthatunk belőle, hogy az elkövetkezőkben már a mi kertünket is díszítse.

Az illatos liliomok a legszebb évelő hagymás növények közé tartoznak. Jó vízáteresztő talajt, félárnyékos helyet igényelnek. Szinte lehetetlen választani a szebbnél szebb fajták közül. A kecses, hegyes virágbimbókból nagy, viaszos tölcsérű virágok feslenek ki. Némelyek illata édeskés, némelyeké szerecsendióra, vaníliára vagy karamellára emlékeztet. A bódító illatú liliomvirágok hetekig nyílnak.

<img src="https://ezermester.hu/articles/images/2006/07/rozsaszaporitas1.jpg" width="300" height="225" align="right">A nemes rózsák többsége oltással szaporított, azaz egy strapabíró, igénytelen alanyra szemzéssel helyezik rá a nemest. Házilag legegyszerűbben dugványozással szaporíthatunk rózsákat, melyre a július, augusztus a legideálisabb időszak.

A sajátgyökerű, más néven gyökérnemes rózsatövek életképességét mi sem bizonyítja jobban, mint a Margitsziget híres és csodálatosan gazdag virágzású rózsabokrai. Ilyenek előállítására több egyszerű módszer kínálkozik. Olyan rózsafajta talán nincs is, amelynek bujtásai egy vagy két év alatt kisebb-nagyobb arányban meg nem gyökeresednének. Legegyszerűbb az erős tőhajtások, vagy fiatal gallyak közül egyet lehúzni, és a tőrésznél kapával nyitott kétaraszos mélységű árokba helyezn