Túlfeszültség és túlfeszültség-kár

Az elektromos berendezésekben az elektromos szigetelés vastagsága annak megfelelő, amilyen feszültségértéken működnie kell – ez az úgynevezett üzemi feszültség. Magasabb feszültség hatására a szigetelések átütnek, átégnek, kisebb-nagyobb hibát és sérülést okozva ezáltal. A károk egy része közvetlen anyagi kár – a berendezést, vagy annak egy részét cserélni kell.

A károk másik része közvetett – a berendezés működésképtelensége áttételes károkhoz vezethet. A kazán sérülése (fagyveszélyes időszakban) fagykárok kialakulásához, a számítógépé pedig adatvesztéshez, esetleg termeléskieséshez (ha például a sérült számítógép munkaeszköz, és nemcsak a szórakozás kelléke) vezethet. A károk kockázatbecslésekor figyelembe kell venni, hogy a közvetett károk jóval nagyobbak lehetnek a közvetlen károknál.

TÚLFESZÜLTSÉG KELETKEZÉSE

Túlfeszültség számos folyamat következtében kerülhet a hálózatokra, és így a hálózatokhoz csatlakozó berendezésekbe. Leggyakrabban villámcsapás képes akkora energiájú túlfeszültség-impulzusokat létrehozni, amelyek képesek a kiterjedt hálózatra (ideértve nemcsak az elektromos, de a telefon- és kábel tévé-hálózatot is) csatlakozó berendezéseket megrongálni. Az elektromos táphálózaton azonban a normális üzemvitelhez tartozó ki- és bekapcsolások is okozhatnak hasonló túlfeszültség-impulzusokat. Berendezéseinket ennek megfelelően évente akár több tucat alkalommal is érheti túlfeszültség-impulzus. Hogy ennek következtében károsodnak-e, az számos tényezőnek, nem utolsó sorban a szerencsénknek a függvénye.

VÉDEKEZÉS A TÚLFESZÜLTSÉGEK ELLEN Ki ne ismerné a mondást, hogy a szerencse forgandó. Bízhatunk tehát abban, hogy ha eddig megúsztuk, megússzuk ezután is. Aki azonban nem bízik ennyire a szerencséjében, annak néhány szemponttal szeretnénk segíteni a védelem kialakításához:

• A túlfeszültség-impulzusok kialakulásának veszélyét fokozhatja néhány tényező: légvezetékről táplált elektromos-, telefon- vagy kábeltévé-hálózat; az épületen elhelyezett villámhárító (amely a közhiedelemmel ellentétben túlfeszültség-károktól nem véd, csak attól hogy a villám tüzet vagy mechanikai sérülést okozzon); az épület tetején elhelyezett antenna vagy klíma hőcserélő, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

• A védekezés érdekében túlfeszültség-levezetőket kell beépíteni a hálózatok meghatározott pontjain. Ezek „leggyengébb láncszem”-ként működnek, azaz alkalmazásukkal elérjük, hogy az említett szigetelés-átütés ne bizonytalan módon valamelyik berendezésünkben, hanem a szándékosan erre a célra kialakított túlfeszültség-levezetőben történjen meg.

• Túlfeszültség-levezetőket a hálózat több pontján kell beépíteni. (Hasonlóan a vagyonvédelemhez: ha csak az ajtót védem betörés ellen, attól az ablakon még bejöhetnek…)

• A túlfeszültség-levezetők beépítésének szigorú műszaki szabályai vannak. A túlfeszültség-levezetők úgy működnek, hogy feszültségemelkedés hatására nagyon rövid – kevesebb mint egy ezredmásodperc – időre zárlat alakul ki bennük. Helyes beépítés esetén a túlfeszültség-levezetése észrevétlenül történik meg. Rossz esetben a helytelenül beépített túlfeszültség-levezető több kárt okozhat, mint az a túlfeszültség, ami ellen védekeztünk.

Ezek miatt a működőképes védelem kiépítése olyan villamos szakember közreműködését igényli, akinek szakirányú ismeretei vannak a túlfeszültség-védelemről is. A túlfeszültség-levezetők alkalmazásával kapcsolatban a gyártók is szívesen adnak tájékoztatást az érdeklődőknek, hiszen érdekük, hogy a magas műszaki színvonalú termékek jól legyenek beépítve. Ne sajnáljuk az időt tájékozódásra, mert sok utólagos bosszúságtól és fölösleges pénzkidobástól óvhatjuk meg magunkat. ?

További információ az alábbi címen kérhető: OBO BETTERMANN Kft.H-2347 Bugyi; Alsóráda 2. Tel. +36 (29) 349 125 Fax +36 (29) 349 100