Mókás házak
- 2012. febr. 22.
- 2 perc olvasás
Néhányan nem hívei a hagyományoknak, ami nem mindig baj, hiszen így születhetnek olyan épületek, amelyekről első ránézésre nem gondolná az ember, hogy lakhatók. Érdekes házakból akad bőven választék. Még érdekesebb már csak az lenne, ha megtudhatnánk kik, és milyen megfontolásból adtak ki ezekre építési engedélyt. Bárkik is a felelősek, jól tették, szürkébb lenne a világ ezek nélkül...
A műfa tetejére épített-, a "hókupaccal" körbevett házak burkolatának alapja az a speciális műanyag, amelyből műsziklák, akváriumi hátterek építhetők. A forma kialakítása után a végeredmény a festéssel válik véglegessé, és élethűvé. |  |
 | A házak, melyeken nem található egy egyenes rész sem, annyival előnyösebb a részeg kőműves munkájánál, hogy itt a megrendelő pont azt várta el; se párhuzamos, se derékszög, se egyenes ne legyen az épületben. E formára rásegít az egyenetlen, dimbes-dombos vakolás, és az ablakok, ajtók, melyek szintén minél görbébbek, annál jobbak. |
Fejre állított házból is épült pár a világban, és a betonhenger is jó példa arra, hogy a padló csak azért vízszintes a legtöbb házban, mert ez kényelmes, és így szokás. De nem kötelező, hogy mindenütt így legyen, főleg, ha az épület alapterületének jelentős részét amúgy is az ágy foglalja el. |  |
 | A kertvárosi övezetbe, az egyen-házak közé épült iglu utánzatnak biztosan „örültek” a szomszédok. |
A szemmel és szájjal rendelkező ház már kevésbé rendhagyó formailag, de nem véletlenül került a képsorozatba. Ez mondható el a kosárházról is. |  |
 | Két kőpillérre, a víz fölé is épülhet ház, ha a benne lakók nem tériszonyosok. A kilátás csodálatos, és ezért kár lett volna drága telket venni, elég két kis hídmaradvány kőpillér a ház két vége alá. |
Az épületről nehéz megállapítani, hogy mi az, amit a természet adott, és mit tett hozzá az emberi kreativitás, minden esetre ez is rendhagyó látványt nyújt. |  |
 | És végül egy szó szerint sarki ház, amely rendesen elvékonyodik, így eséllyel pályázhat a legsarkibb ház címre is. |
A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2011/tél.
