Hangszigetelés falra: hatékony megoldások szomszéd- és utcazaj ellen
Ismerje meg a falra szerelhető hangszigetelési megoldásokat, a léghangok és testhangok elleni védekezést, valamint a legjobb hangszigetelő anyagokat. Hogy ki mennyire viseli el a lakáson belüli zajokat, az egyéni. A zaj persze egy mérhető fogalom, de annak tolerálása már sokkal szubjektívebb. Más zajt fogadunk el elviselhetőnek, ha nyári, nyitott ablakos időszak van, és mást, amikor télen, zárt ablakok mellet is jönnek a zavaró hangok. Másképpen fogadjuk el a zajokat napközben, és másképpen este, vagy pláne éjszak. És van valamennyi megszokás is. A repülőtér vagy forgalmas út közelében lakók kénytelenek megszokni, elfogadni az erős zajokat is, talán egy idő után meg is szokják.
Milyen zajok ellen érdemes hangszigetelni?
A leggyakoribb zajforrás forgalmas utak mentén a közlekedő autók behallatszó zaja. Ugyanilyen zajforrás lehet azonban a vasúti sínek mellett az elhaladó szerelvények zaja, vagy repülőterek mellett a fel és leszálló repülők keltette zaj. Gyakran zaj szűrődhet ki a szórakozóhelyekről és más rendezvények helyszíneiről. Ilyen nagyobb zajforrások lehetnek például a sportpályákon megrendezett mérkőzések, koncertek. Gyárak, üzemek mellett is hangosabb lehet a zaj a kelleténél.
Az épületen belüli zajok lehetnek az egyik szobából a másik szobába áthallatszó beszéd, tévézés, rádiózás vagy zenélés, amikor a gyerek zongorázik, gitározik vagy éppen dobol a szobájában. Társasházakban pedig a lakáselválasztó falakon keresztül az egyik lakásból a másik lakásba is áthallatszódhat a másik lakásban keletkező túl hangos beszéd, valamilyen fúrás vagy más háztartási géppel végzett munka zaja. Vagy éppen a zenét bömböltetheti olyan hangosan a szomszéd, hogy azt még a falon keresztül is túl hangosnak lehet hallani.
A falon elhelyezett hangszigetelés gyakran alkalmazott megoldás elsősorban a léghangok ellen. A zaj beszűrődhet kívülről és az épületen belül is kialakulhat, az ilyen hangok a léghangok, amelyek a levegőben terjednek. Emellett pedig az egyes épületszerkezetek, a mennyezet, a padló és a falak is átvehetik, vezethetik a zajokat, például a lépések zaját. Ezek a testhangok, ezek ellen gyakran nehezebb védekezni.
Bár a hőszigeteléssel kapcsolatos követelmények mellett a zajszennyezésre is vonatkoznak előírások, azonban ezeket az épületek engedélyezési terveiben, szemben a hőszigeteléssel, nem kötelező szerepeltetni. Márpedig, ha zajos helyen épül a családi ház, akkor a zajok elleni utólagos szigetelés már nehezen javítható. Ha pedig igen, akkor igencsak drágán. Azért, mert például a polisztirolnak jó a hőszigetelése, de olyan helyen, ahol hangszigetelésre is szükség van, nem használható. Ha a hőszigetelés mellett a hangszigetelés is fontos a homlokzaton, akkor kőzetgyapot vagy üveggyapot szigetelést kell használni. Ugyanis ezeknek az anyagoknak a hőszigetelés mellett jó a hangszigetelése is. És még ez is kevés lehet önmagában. Ugyanis, ha a külső falon lévő nyílászárók nem megfelelően hangszigeteltek, akkor nem a jól hő és hangszigetelt falon, hanem az ablakokon át fog beszűrődni a házba az utca zaja.
Melyek a legjobb hangszigetelő anyagok?
A hangszigetelésre használt anyagok két legfontosabb műszaki jellemzője a hangszigetelés szempontjából a testsűrűség és a vastagság. A testsűrűség adja meg a szigetelő tömegét. Minél nagyobb a tömege egy hangszigetelő anyagnak, annál nagyobb a testsűrűsége, és annál jobb a hangszigetelése. Azért, mert minél nagyobb a testsűrűsége az anyagnál, annál kevésbé tud benne szabadon áramlani a levegő, ezért jobb lesz a hangszigetelése, és ezzel együtt a hőszigetelése is. A hangszigetelő anyag vastagsága is egyenes arányban van a hangszigetelő képességével. Minél vastagabb a szigetelés, annál jobb lesz a szerkezet hangszigetelése.
Hogyan csökkenthető a szomszédok és az utcai forgalom zaja?
A falra felrakott hangszigetelés sokkal jobb akkor, ha a hangforrás felőli oldalon kerül fel a falra. Ezért az utcáról beszűrődő forgalom zajának a szigetelésére a külső oldali kőzetgyapot szigetelés kiváló megoldás lehet megfelelő vastagságban a homlokzatra rakva. Ugyanígy a hangforrás felőli oldalon a legjobb a szigetelés, ha az épületen belüli zajforrás elleni szigetelés a cél. Ezért, ha a szomszédos szobából átszűrődő zaj ellen szeretnénk szigetelni a falat, akkor a szomszédos szoba felől, a zajforrás felől érdemes szigetelni. Ezt meg tudjuk oldani akkor, ha pl. a gyerekszobából szűrődnek át a zajok a többi helyiségbe. Gondban lehetünk azonban akkor, ha a szomszédos lakásból áthallatszó zajok ellen szeretnénk a legjobb hangszigetelést kialakítani. Ilyenkor ugyanis szintén az lenne a legjobb, ha a zajos szomszéd hangszigetelné a falát. Ezt azonban nem mindig egyszerű elintézni, mert nem őt zavarja a zaj, hanem minket a szomszéd lakásban. Ilyenkor vagy megbeszéljük a szomszéddal, és ő belátva azt, hogy túl zajos, szigeteli a saját oldala felől a közös lakáselválasztó falat. Vagy pedig magunknak kell hangszigetelni a falat a rosszabbik oldalról.
Minél erősebb a falon átszűrődő zaj, annál jobb hangszigetelésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy hacsak lehet a hangforrás felőli oldalon, megfelelő testsűrűségű és vastagságú hangszigetelőt kell beépíteni. A levegőben terjedő léghangok ellen a megfelelő minőségű és vastagságú hangszigetelés beépítése elég is lehet.
A levegőben terjedő léghangokkal szemben az épület szerkezetén, a falakon, a mennyezeten, a födémen, a padlón terjedő testhangok szigetelése azonban már nem ilyen egyszerű. Ugyanis a falban és a födémen terjedő lépéshangokat, ajtócsapkodások hangját csak akkor tudjuk megfelelően szigetelni, ha a terjedő hang fizikai útját szakítjuk meg. Például a rugalmas tömítőanyagok vagy szigetelő anyagok elnyelik a rezgést, és ezzel csillapítják zavaró lépéshangok továbbítását. Éppen ezért a lépéshangok csillapítására a lépéshangszigetelő polisztirol szigetelők is jól használhatók.
A cikk az Ezermester nyomtatott lapszámában érhető el: 2026/2.
