Környezeti zajvédelem, épületszigetelés

A mindenütt jelenlévő, növekvő zaj civilizációs ártalom. Lassan, többnyire észrevétlenül romlik a hallásunk, és további betegségeket is okoz, illetve stimulál a zaj. Kellemetlen, zavaró érzést kelt, károsan hat a vegetatív idegrendszerre és ezen keresztül egész sor szervünk működésére. A hallásveszteség csökkenti az élet minőségét. Az életkor előre haladtával halmozódik a károsodás, amelynek mértéke függ a zaj erősségétől és a zajban eltöltött időtől.

A megengedett zajterhelés a környezet beépítésétől függően változik: a kertes, családi házas környezetre szigorúbb határértékek vonatkoznak, mint a városközpont védendő homlokzataira. Csak kevesen vonhatják ki magukat a közlekedési zaj káros hatása alól. Az Európai Unió lakosságának 30%-a él olyan lakásokban, amelyek zajtól védendő homlokzatait éjjel egészségkárosító, 55 dB (A)-nál nagyobb zaj terheli.

Üzemi zajforrások

Nem csak a cégek, vállalkozók telepeinek termelő- és segédberendezéseit soroljuk az üzemi zajforrások közé, hanem a lakótelepi fűtőművet, az épületek hőközpontjait, a gázfogadó- vagy villamos transzformátorállomást, az elszívó berendezést, az üzletek hűtő aggregátját, sőt a szórakozóhelyek műsorforrásait, hangerősítő berendezéseit is. Ha a zajforrás épületen belül helyezkedik el, akkor a zajt gyakran az épületszerkezetek is közvetítik. Ekkor a határértékek teljesülését a lakószobákban történő méréssel kell ellenőrizni. Lakószobákban a hangnyomásszintek nem lehetnek magasabbak az alábbi határértékeknél:

• nappal: 40 dB(A)

• éjjel: 30 dB(A).

Mekkora zaj károsítja a hallásunkat?

Az évekig zajos munkahelyen dolgozók hallását a munkahelyi zaj jelentősen károsíthatja. Ha a dolgozót terhelő egyenértékű hangnyomásszint 8 órára vonatkoztatva nagyobb, mint 85 dB(A), vagy a maximális zajimpulzus akár egyetlen alkalommal is nagyobb, mint 125 dB(A), akkor a zajterhelés a határértéket meghaladja, a dolgozót maradandó halláskárosodás veszélye fenyegeti. A normál mértékkel hallgatott discman, vagy a szokásos hangerejű hétvégi diszkózás számottevő hallásromlást nem okoz – feltéve, hogy a kapott dózis nem túl nagy.

A zajcsökkentés lehetőségei

A zajcsökkentést a zajforrásnál kell kezdeni, mert a zajárnyékoló fal kevésbé hatásos, és építése költséges. Egy kerítésként megépülő, nagy méretű, tömör fallal jó eredményt csak akkor lehet elérni, ha a fal vagy a vizsgálati ponthoz (a lakószoba ablakához), vagy a zajforráshoz közel épül meg, és a zajforrás „nem lát rᔠa vizsgálati pontra. Ha a közúti közlekedés a zaj forrása, akkor célszerű fallal körülvenni a védendő területet, azaz a lakószobaablakot magába foglaló védendő homlokzat esetén a fal két végét a homlokzat egy-egy végére „hajtani”. Általában nem szükséges különleges falszerkezet, jó a tégla vagy betonelem, de megfelel a hullámpala is. A tömör, résmentes kerítés szokásos magassága 2-3,5 m. Ügyelni kell arra is, hogy a kerítésbe épített ajtóval ne romoljon a fal védőhatása. Ha megfelelő zajvédelmi, akusztikai ismeretek nélkül vásárolnak, terveznek, építenek vagy újítanak fel lakásokat, gyakoriak a zajpanaszok még akkor is, ha a szomszéd a lakást rendeltetésszerűen használja. Ilyenkor egy műszeres vizsgálat után lehet értékelni a lakást elválasztó fal vagy födém hangszigetelését.

Sorház vagy ikerház esetében a hangszigetelési követelmények szigorúbbak, mint a társasházaknál. Érthető az is, hogy a csendes környezetben lévő, nagy értékű lakások tulajdonosainak magasabb komfortigényét még a minimális követelményeket előíró hazai előírások teljesülése sem elégíti ki. Ezért javasoljuk, hogy az építési szerződésben rendeljenek és kössenek ki a minimális követelményeknél szigorúbb követelményeket. Fontos a hangterhelések szubjektív megítélése is. A léghangszigetelést például maximálisnak tekinthetjük, ha a szomszéd beszédhangja nem hallható, optimálisnak; ha nem érthető és alig hallható, és minimálisnak; ha általában nem érthető, de még hallható. A lépéshang szigetelést jónak értékelhetjük, ha a járkálási zaj nem zavaró, optimálisnak, ha általában nem zavaró, és rossznak tekinthetjük, ha általában zavaró. Ha egy új építésű társasházi lakásban lépéshangot nem csak a fölülről, hanem a többi lakás (lépcsőház) felől is hallani lehet, akkor nagy a baj: A nyers födémre épített padlóburkolatok hangszigetelése nem megfelelő a lakásokban (és/vagy a lépcsőházban). Az úszópadló, hajlékony padló vagy lágy padló rosszul tervezett vagy rosszul kivitelezett, ezen változtatni kell. Ha azt akarjuk tudni, hogy teljesülnek-e az egészségügyi határértékek a lakásban, akkor a helyiség zajterhelését a természetes zajforrás üzemeltetőjének együttműködésével meg lehet határozni az átlagos zajszint megmérésével és az átlagos hatásidő ismeretében. Ehhez természetesen szakcég, szakember kell.