Festőművészet a garázsban
- 2008. máj. 1.
- 3 perc olvasás

A használat minden autó külsején meglátszik. Még a legelővigyázatosabb tulajdonos esetén is nyomot hagy az autó karosszériáján egy felpattanó kavics, a parkolóban az autónak guruló bevásárlókocsi, a meleg motorháztetőre felmászó házi kedvenc karma vagy a szomszéd még parkolni tanuló csemetéjének "munkássága". Cikkünk az apró fényezési sérülések kijavításáról ad áttekintést.
A javítás az autó lemosásával és a sérülés(ek) alapos szemrevételezésével induljon, mivel a javítás technológiája a sérülés súlyosságától függ. A járművek fényezése több rétegből áll; a gyárban a nyers fémre alapozóréteget, töltőanyagréteget, fedőszínt majd színtelen lakkot fújnak. A rétegszám típusonként eltérő lehet, ez a gyár fényezési technológiájától függ. A sérülés vizsgálatakor azt kell megállapítani, hány rétegig hatol a karcolás. A lakkréteget jellemzően a zárak körüli kulcsnyomok a bokorkarcolások és a karomnyomok sértik. Ezeket a hajszálvékony sérüléseket legkönnyebben polírozó szerekkel tüntethetjük el. Ezen ápolószerek a lakk legfelső, sérült részének lecsiszolásával operálnak, ami kemény izommunkát vagy polírozógépet igényel. Utóbbival elővigyázatosan bánjunk, különben túlcsiszolás esetén a fényezés "beéghet". Egy másik autóról a fényezésre került festéknyomot is polírozó szerekkel tüntethetjük el. Fontos, hogy mindig az egész karosszériát vegyük kezelésbe, hogy a fényezés egységes legyen. A polírozó anyagok újabb generációihoz finomszemcsés festékanyagot kevernek, így azok a felső réteg lecsiszolása helyett feltöltik a fényezés karcait. Ezen ápolóanyagoknál nagyon fontos a szer és a fényezés színazonossága! Természetesen ezeket is a kocsi teljes felületén alkalmazzuk. Hatásuk általában nem túl tartós, és egy esetleges újrafestés előtt gondoskodni kell eltávolításukról.

A fedőszínt és az alapozóréteget is felsértő kavics- és kulcsnyomokat még a rozsdásodás beindulása előtt kezeljük, mert az idő múlásával rohamosan nő a javítás munkaigénye. Az apróbb, gombostűfejnél is kisebb sérülések esetén elég a fedőfestéket pótolni; az alapozóréteg elhagyható. Első lépésben zsírtalanítsuk a felületet festékboltokban beszerezhető zsírmentesítővel (sima hígító nem jó, mert oldhatja fényezés egyes rétegeit). Festéshez a modellboltokban kapható egész vékony ecsetet válasszunk. A körömlakkokhoz hasonló kiszerelésű javítóstiftek előnye, hogy ezekhez nem kell külön ecset. Nagyon fontos, hogy kitöltsük a fényezésben keletkezett folytonossági hiányt, mégse dudorodjon ki a festett rész a környezetéből. Ha egy hajszálvékony karcolást akarunk feltölteni, akkor festés után töröljük vissza a karcolás mellé jutott festéket. Ha festés után néhány nappal a javított rész feltűnően kiáll, akkor 700-as illetve 900-as vizes csiszolópapírral lehet szintbe hozni környezetével. Ha a sérült részen már megindult a korrózió, akkor a javítást a rozsda eltávolításával kezdjük. Ezt nagyon lelkiismeretesen végezzük, különben a festék néhány hónapon belül hólyagosodni fog, és kárba vész a javítással töltött idő. A lemez állapota szerint használjunk drótkefét, csiszolópapírt vagy sarokcsiszolót. Előfordulhat, hogy a rozsdával folytatott harc végére a lemez teljesen átlyukad. Amennyiben ez a küszöbön, az alvázon vagy más teherviselő elemen történik, akkor a javítást bízzuk szakemberre. A mechanikai rozsdaeltávolítás végeztével kenjük be Ferropasztittal a sérült részt. A szer először barnás feketére marja a felületet, majd alapos vizes öblítés után szürkés passzív réteget alakít ki. Hordjunk fel a gyári cinkvédelemhez hasonló bevonatot adó cink-sprayt vagy egy-két réteg alapozófestéket, ami nem csak a későbbi korróziótól véd, de ki is tölti a lemunkált anyagmennyiséget.

Ha a csiszolással mély nyomot hagytunk a lemezen, akkor gittel pótoljuk az eltávolított anyagot. Átlyukadt lemezhez jó tartást adó üvegszál gittet használjunk. A durvább üvegszál gitt réteg száradása után simítsuk el a felületet finom gittel. Törekedjünk minél kevesebb gitt használatára, és ne akarjunk egyből tökéletes felületet létrehozni, hisz a megszáradt gitt réteget még csiszolni is kell. A gitt száradását hajszárítóval vagy hőlégfúvóval gyorsíthatjuk. Ha a lemez finom sima és az alakja is olyan, mint újkorában, akkor nincs más hátra, mint a festék felhordása. A tízforintosnál nagyobb felületek festéséhez, mindenképp sprayt használjunk. Ehhez fújás előtt takarjuk le (maszkoljuk) papírral az autó többi részét. Ne maszkoljuk körbe közvetlenül a festendő felületet, hagyjunk egy kis helyet a finom átfedéshez a régi és az új festék között. Kapható speciális maszkoló szalag, amely bizonyos mértékig maga alá engedi a festéket, így elmosódik a friss és a régi festés közti határ. A festést úgy érdemes végezni, hogy a festett felület széle egybeessen a kocsi valamilyen lemezhajlatával, ahol amúgy is megtörik a fény. A sprayfújáshoz 20- 30cm-re tartsuk a flakont a lemeztől, és egyenletes, párhuzamos csuklómozdulatokkal végezve fújjunk. Ha túl lassú a mozdulat vagy túl kis távolságról fújunk, akkor a festék megfolyhat, ha túl messziről próbálkozunk, akkor nem fog szépen fedni. A kész felületet néhány napig hagyjuk száradni és másfél hétig ne mossuk le. Ennek leteltével 900-as vizes csiszolópapírral vagy polírpasztával tüntessük el a különbséget az új és a régi festés fénye között. A horpadt karosszériaelemek javítása csak egyszerűbb esetekben végezhető egy gumikalapáccsal és némi ügyességgel házilag, ám a javítás kimenetele kétséges. Már léteznek behorpadt, de hibátlan fényezésű karosszériaelemeket nyom nélkül javítani tudó műhelyek. A karosszérián végzett legapróbb javítások nagy ügyességet és alapos munkát igényelnek. Még a legügyesebb ezermester munkájának minősége is elmarad a profi fényezőműhelyek nívójától. Ennek ellenére egy kis gyakorlással és kitartással látványos javulást érhetünk el, az újrafényezés költségének töredékéért.
































