top of page

Kiemelt tartalom

Szerkesztőségi

Kiadványaink

Kövess minket

  • Facebook
  • X
  • Pinterest
  • Instagram

Fúrószárak újraélezése – így élezzük meg a kopott fúrókat

szept. 21.
4 perc olvasás

A fúrás gyakori feladat, a fúrószárak azonban a használat során elkopnak. Ilyenkor romlik a forgácsolás hatékonysága, a fúrás nehezebbé válik, és a fúró akár túl is melegedhet. A kopott fúrószárat nem feltétlenül kell kidobnunk: megfelelő köszörüléssel újra használhatóvá tehetjük. A fúrószár újraélezése azonban nem egyszerű feladat. Nemcsak a megfelelő csúcsszöget kell kialakítanunk, hanem a hátraköszörülésre és a hűtésre is figyelnünk kell. Az sem mindegy, milyen anyagot szeretnénk fúrni, hiszen a különböző anyagokhoz eltérő élszögű fúrók alkalmasak.

Különféle fekete, arany és ezüst fúrószárak fehér háttéren, szétterítve, szerszámkészletet idézve.
Olvasói kalauz: kopott fúrószár → mikor vesszük észre a kopást → milyen fúrót használunk → milyen élszög kell a különböző anyagokhoz → hogyan köszörüljük → miért fontos a hátraköszörülés → milyen géppel könnyíthetjük meg az élezést

Mikor szorul újraélezésre a fúrószár?

Az élük kopásának gyakori oka, hogy fúrás közben túlhevül a hegyük. Ez kilágyítja az anyagot, és az éle elkopik. A fúrószárak anyaga általában gyorsacél, illetve ennek különféle fémekkel ötvözött változata. Ezek keményebbé, kopásállóbbá teszik az egész szerszámot.

A munka közben a fúrók éle mindig felhevül, ami ellen hűtőfolyadékkal kell védekezni. Ám akármennyire kerüljük a fúró felmelegedését, gyakori használata közben is elkopik a két forgácsoló élük, és ilyenkor már csak újra élezésük után lesznek hatékony szerszámok. A fúrás közben keletkező sivító, fütyülő hang, no meg a nem elégséges forgácsleválasztás jelzi a kopott éleket. A végükön kékes elszíneződés is figyelmeztet erre, és az újra élezés szükségességére.

Nem mindegy, milyen fúrószárat használunk

HSS-R – fekete, általánosabb felhasználás

A fekete színű HSS-R gyorsacél fúrók olcsók, lágyabb acélanyagok, színesfémek, műanyagok, fa- és pozdorja lapok fúrására is jók. Hűtésükről többnyire gondoskodni kell, hűtő spray-vel, ám a vizet jobb kerülni. Ez ugyan minden fúró használatánál ajánlatos elővigyázatosság, de ezeknél a fúróknál különösen fontos a fúróhegy kilágyulása miatt.

HSS-G – fényes, keményebb acélokhoz is

A HSS-G fényes fúrók anyaga ötvözött gyorsacél, ezért a keményebb acélokhoz, pl. szerszámacélokhoz is, és minden ennél puhább anyagféleséghez is használhatók.

HSS-E – kobalttal ötvözött, nagyobb keménységű

A HSS-E fúrók kobalttal ötvözöttek, nagyon kemény szerszámok, amelyekkel bármilyen anyag megmunkálható, kivéve a kő-, beton- vagy kerámia falazatokat.

A fúrószár élszöge az anyaghoz igazodik

A homlokszögük értéke a megmunkálandó anyag keménységéhez igazodóan 80-140 fok között változhat. A keményebb anyagokhoz a laposabb szögérték az ideális, a lágyabbakhoz pedig a hegyesebb csúcsszög biztosít jó anyagleválasztást, azaz forgácsolást. Általános alkalmazásra a 118–120 fokosra köszörült csúcsszögű fúrókat szokás használni. Beszerezhetők központosított fafúrók, műanyagfúrók és kimondottan kőzetekhez, kerámiákhoz használható, speciális kialakítású keményfém lapkás vagy akár gyémántszemcsés fúrószárak is. Nem mindegy tehát, hogy milyen jellegű munkához milyen fúrót és hogyan használunk. Ettől is függ, hogy mennyi idő elteltével kell az újra élezésükkel foglalkozni.

Az élszög pontos kialakítása fontos, mert ha a két vágóél nem azonos, a fúró forgácsolás közben ütni fog, és a névleges méretnél nagyobb furat készülhet. Ha a két oldali vágóél szöge eltér, a fúró egyoldalasan forgácsolhat. Azt pedig, hogy milyen anyaghoz milyen élszög a megfelelő, az alábbi táblázatból tudható meg.

Megmunkálandó anyag

A fúró élszögének értéke

acél, öntöttvas, keményfém, bronz

115-120°

puha bronz és sárgaréz ötvözetek

125-135°

vörös réz

125°

alumínium és lágy ötvözetei

135°

gránit, kerámia

135°

bármely fafajta

135°

magnézium és azok ötvözeti

85°

műanyagok

90-100°

Hogyan élezzük újra a fúrószárat?

A köszörüléshez használt szerszám lehet vízszintes állványba fogott fúrópisztoly is, amibe egy nagyobb átmérőjű csapos köszörű korongot fogtak. A köszörüléshez tárgyasztalra is szükség van, ami akár széles lécdarabokból is összeállítható. Olyan magas legyen, hogy a köszörűkorong felező vonaláig érjen. Az asztalon egy másik rövid lécdarabbal állítsuk be az élszög értékének a felét és szilárdan rögzítsük. A kő homlokpalástja és a tárgyasztal éle között 1 mm széles hézag szükséges. Ha a fúrót a lécnek támasztva, érzéssel a kőnek érintve körbefogatjuk, akkor kialakítható a fúró megfelelő értékű élszöge. Az asztali köszörűgépekkel ez a művelet sokkal egyszerűbb, mert a tárgyasztalához akár alkalmi szögvezető is rögzíthető.

A csúcsszög mellett a hátraköszörülésre is figyeljünk

Ideális esetben csak kevés anyagot kell a fúróról lemunkálni, így a keresztszög alig változhat. A hátra köszörülési szöget azonban már ún. lengő mozdulattal kell a kővel kialakítani, mégpedig az élszög megváltoztatása nélkül. Ha ezt nem végezzük el, akkor a fúró nem fog forgácsolni, felhevül és kilágyul a vége. Az élszög mögötti rész aláköszörülését mindig a vágóél felől, de azon nem változtatva kell elvégezni. Nem könnyű feladat a gyakorlatlanok számára, de nem is megoldhatatlan. A köszörülés közben gyakran kell a fúrót hűtő folyadékba mártva lehűteni.

A köszörülési munkához a tárgyasztalra szorított szögvezetőt mindig pontosan bemért, erős karton sablonnal érdemes beállítani, aminek a „kalibrálásához” bármilyen szögmérő használható. Az ilyen alkalmi oldalvezetők jelentősen megkönnyítik az ideális csúcsszög kialakítását, ezek hossza azonos legyen. Ezt tolómérővel könnyű ellenőrizni. Ellenkező esetben a fúró a névleges méreténél nagyobb lyukat fog az anyagba forgácsolni. Kézi élezés után a 0,1 mm-es furatbővülés még elfogadható. Ha viszont pontos méretű furatra van szükség, új fúrót kell a tokmányba fogni, mert a gyári köszörülés mindig központos és pontos.

A fúrók csúcs- vagy élszögének felújításához beszerezhetők különféle fúrószár élező készülékek is. Vannak, amelyek fúrógépre csatlakoztathatók, míg mások különálló motoros gépek. Jellemzőjük, hogy mindegyik a fúrók élszögének az élezését könnyítik meg, a legalább ilyen fontos hátszög kialakítását viszont nem mindegyik, csak a drága fúróélező gépek teszik lehetővé. Ezt az élezés után kézzel kell – aláköszörüléssel – köszörűgéppel elvégezni. A hátszög kialakítása a forgácsolást is előnyösen befolyásolja, és megfelelő előtolás és hűtés mellett a fúró hegye sem lágyulhat ki.

Fekete-fehér műszaki ábra fúrógeometriáról, ívekkel és szögekkel; magyar jelölések: ωA, κr, d, P0, Pf, A, B, N.

A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2021/NYÁR.

bottom of page