Biohulladékok elkülönítése és kezelése

Egy magyarországi lakos átlagos éves hulladéktermelése meghaladhatja a 430 kg-ot. Ennek akár 45%-a is állhat biohulladékból (településenként ez a szám 40-70% között mozog), amit főleg a kertekben levágott fű, levelek, ágak, gyümölcsök, növényi hulladék, faforgács, konyhai hulladék tesz ki. A hulladék elégetése vagy illegális helyeken való lerakása veszélyes és törvénybe ütköző. Érdemes ezeket hasznosítani, kertjeinket komposzttal trágyázni, és akkor nem szükséges mesterségesen előállított műtrágyákra sem költenünk.

A komposztálás az emberiség legősibb és legelterjedtebb hulladék felhasználási módja, amely erősíti és optimalizálja a talajban lezajló mikrobiológiai folyamatokat. A különféle biológiailag lebomló anyagok komposztálása minőségi szerves trágya – komposzt – keletkezését eredményezi. A komposztálás természetes folyamat - a szerves anyagok humusszá való lebomlását a mikroorganizmusok tevékenysége teszi lehetővé.

Miben komposztáljunk?

Komposztáló edény – tökéletes társ a komposztálásban. Újrahasznosított műanyagból készül, aljzat nélkül (így közvetlen kapcsolatban áll a talajjal, hozzáférést biztosítva a mikroorganizmusoknak, hangyáknak, földigilisztáknak). A tetején zárható fedél található, amivel szabályozhatjuk a levegőáramlást. Az oldalsó ajtók a kész komposzt kivételét szolgálják, a falakon megtalálható lyukak pedig az anyagok megfelelő szellőzését.

A jó komposztáló kiválasztásához három alapvető feltételt kell figyelembe venni:  – az alapanyag minőségét (ideális esetben magas sűrűségű polietilén) – ami a komposztáló stabilitását és hosszú élettartamát szavatolja; – a súlyát (hány kiló műanyagból állították elő) – a jó stabilitást és a belső nyomás miatti törés elkerülését szolgálja; – a levegőztető lyukak számát – amely meghatározza a komposztálás tökéletességét és gyorsaságát. A folyamatos fejlesztések és a technológiák javítása jó eredményű, minőségi komposztálást tesz lehetővé.

Hogyan komposztáljunk helyesen?

A komposztálás során fontos, hogy csökkentsük az anyag méretét, azt zúzzuk össze. Ha a zúzott kerti hulladékot a komposztálóba tesszük, sokkal gyorsabban kapunk értékes, tápanyagban gazdag komposztot. A kerti aprítók által zúzott hulladékot akár talajtakaróként is használhatjuk a fák alatt, így megvédjük a fákat a kiszáradástól, korlátozzuk a gyomnövények növekedését, és javítjuk a talaj minőségét.

  Magyarországon évekig elégették a kerti hulladékot – mint például a faágak és vágott fű - viszont ez ma már nem lehetséges – ez a kerti aprítók használatának egyik nem elhanyagolható oka. A helyes komposztáláshoz tartozik az anyagok megfelelő aránya, megfelelő levegőztetés és az elegendő nedvességtartalom.

Eredmény

A komposzt kiváló szerves trágya, mely visszajuttatja a talajba az értékes tápanyagokat. Az érett komposztot számos célra lehet használni, például a tavaszi zöldségfélék ültetésekor, vagy virágágyásokban és cserepekben, így elősegíthetjük a talaj és a növények termékenységét biztosító tápanyagok megfelelő mennyiségének elérését. Nagyobb mennyiségű komposztot tegyünk a gyümölcs- és díszfák alá. A komposzt képezte réteg pozitívan befolyásolja az esővíz felszívódását és a talaj állagát. Az érett komposzt felhasználható új kertek vagy udvarok kialakításakor is.

A komposztáló edények előnyei

•  A komposztálás idejét akár felére csökkentheti a hagyományos megoldásokhoz képest.

•  Szabályozza a nedvességtartalmat, hőmérsékletet, a fény és a levegő bejutását.

•  Helyet szabadíthat fel a kertben (a kevésbé esztétikus halmok helyett).

•  Esztétikus látványt kölcsönöz a kertnek. Megszűnteti a kellemetlen szagokat, melyek odavonzhatják az állatokat, rovarokat is.

•  A szemétszállítás költségei csökkenhetnek, a hulladék mennyiségének csökkenésével párhuzamosan (a konyhai hulladékok kb. 30%-a komposztálható).

•  A szerves hulladékot hasznosíthatjuk, ezáltal komposztot nyerünk, amely kiváló forrása a tápanyagoknak. 

A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2013/szeptember.