Bio brikettek

A lakások fűtésének a költségei - még a központi rezsicsökkentés ellenére is - jelentős terhet jelentenek a családok nagy részének. Ahol erre mód van, érdemes lehet a hagyományos tüzelőanyagok helyett az ún. bio brikett tüzelőanyagokat választani.

A hagyományos fűtőanyagoknál gazdaságosabbak

A különböző bio brikettek nagyon korszerű és környezetbarát tüzelőanyagok, amelyekkel még a hagyományos gázos fűtésekhez viszonyítva is jelentős költségmegtakarításokat lehet elérni. E mellett használatuk környezetkímélő, és a tárolásuk is előnyösebb a hagyományos tüzelőanyagokénál.

A fűtőértékük magas, 1,7 MJ/kg körüli, azaz 2 kg bio brikettel 1 m³ gáz elégetésekor keletkező fűtőérték érhető el. Esetenként a tűzifánál kissé többe kerül, viszont ennél tömörebb és főleg szárazabb, ami által kevesebb mennyiség szükséges belőlük azonos hőmennyiség eléréséhez.

A tárolásuk is előnyös, többnyire előcsomagoltak, több méretben kaphatók, így tetszőlegesen választhatunk a 15-30 cm hosszúságú brikettek között. Átlagos anyagsűrűségük 1,2-1,4 g/cm³ közötti, ezért szinte nem is morzsolódnak, inkább csak törhetők. Raklapos és zsákos kiszerelésben egyaránt kapható.

A bio brikettek használata hagyományos, vegyes tüzelésű kályhákban, kandallókban vagy kazánokban lehetséges. Különféle alapanyagokból készített változataik kaphatók, amelyek változó minőségűek.

A fa brikett talán a leginkább ismert biotermék. Mivel fűtőértéke a hagyományos tűzifához képest közel a kétszerese, ezért fa brikettből elegendő fele mennyiséget venni és raktározni. Azonos mennyiségű fa brikett lényegesen hosszabb ideig, nagyobb hatékonysággal ég és izzik, mint a tűzifa. Takarékosabb is, mint a tűzifa, ez által használata olcsóbb és kényelmesebb!

Természetes alapanyagokból (faforgács, faapríték, fűrészpor stb.) készül. Kötőanyagot (ragasztót) egyáltalán nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes fáéval azonos. Nedvességtartalma kicsi, ezért sokkal könnyebben, jobb hatásfokkal ég, mint a tűzifa. Fűtőértéke nagy kb.18-19 MJ/kg (4500-5000 kalória), tehát megegyezik a barnaszénével. Hamutartalma általában nem több 3%-nál, a keletkező hamu pedig környezetbarát. A fában gyakorlatilag nincs kén, ezért füstje a környezetre káros kéndioxidot nem tartalmaz. A különböző gyártóktól származó fa brikettek éghetősége és hőleadása eltérő, amit saját tesztekkel érdemes kiismerni. Az alapanyaguk keményfa, vagy fenyőfa apríték lehet. Különféle formára préselve kerülnek forgalomba, többnyire 10-20 kg-os, fóliázott kiszerelésben és közel azonos áron.

A nád brikett csigás préssel gyártott formája a négyzet alapú hasábtól a kör alapúig változhat. Több méretben kapható, tetszőlegesen választhatók a 15-30 cm hosszúságú brikettek. Átlagos sűrűsége 1,2-1,4 g/cm³, ezért szinte nem is morzsolódik, inkább csak törhető. Raklapos és zsákos kiszerelésben egyaránt kapható. Hamutartalma 8-9%, fűtőértéke 17 MJ/kg.

A szalma brikett is teljesen természetes eredetű anyagokból, hozzáadott kötőanyag nélkül készült tüzelőanyag. Fűtőértéke 17,5-19,5 MJ/kg. Könnyen gyullad, ugyanakkor a tömörítés miatt az égés lassabban és tökéletesen megy végbe. Magas fűtőértékét a gabona szalma illóolaj tartalma is segíti, amelyek 250-300 fokos hőmérsékleten szabadulnak fel. A hamutartalma is csekély, 2-3%, ami magas ásványanyag tartalma miatt kiválóan alkalmas trágyázásra.

Újabban az újságpapírból is készíthető fűtésre alkalmas brikett. A fához hasonlóan ég el, a hamutartalma az előzőkhöz hasonlóan 2-3%, és megfelelő tömörítés után 13000-15000 kcal/kg az energiatartalma. Szinte bármilyen papír fajtából elkészíthető, ám az előállítása alkalmazott áztatási és aprítási, szárítási műveletek miatt elég időigényes.

Finn példa alapján az SVT-Wamsler Rt. dolgozta ki az újságpapírból készíthető tüzelő brikett készítésének hobbi szintű módszerét. A fényes és színes újságpapírok erre kevésbé alkalmasak, viszont a hullámpapírdobozok anyaga igen, de a műanyag ragasztószalagokat és fémkapcsokat előbb el kell távolítani. A 20-30 cm nagyságú papírdarabokat műanyag vödrökben vagy nagyobb fémtárolókban kell beáztatni. Egy rész papírhoz két rész víz mennyiség szükséges, az áztatási idő pedig 2-3 óra, ami alatt legalább háromszor át kell forgatni az ázott papíranyagot. Az áztatás után a papírt össze kell zúzni, amihez jól használható a fúrógépbe fogott festékkeverő szár. A zúzás ideje kb. 10-15 perc, ami alatt krumplipüré sűrűségűre zúzható az előáztatott papír, és már nem tartalmaz dió nagyságúnál nagyobb darabokat.

A szárításhoz rekeszes fakeret szükséges, amelynek mérete 60x90 cm és 8-10 cm magas. A keret vászonlepedővel történő leborításával alakíthatók ki a szárító rekeszek. Ezeket kell feltölteni a papírpéppel, amit erős napsütésben kell kiszárítani. Az erős napsütés lényeges, mert különben a papírpép bomlásnak indulhat. A kiszáradt, kemény papír brikett hasábokat fóliazsákban célszerű tárolni a felhasználásáig, hogy közben ne vegyen fel nedvességet, ami ronthatná az éghetőségét.

Ezen kívül számos egyedi megoldást is kidolgoztak a papír brikett készítésére, amelyeknél pl. a víz kipréselésével gyorsíthatják brikett tömörítését és kiszáradását, ám a napon való szárítást a préseléssel csak rövidíteni lehet.

A Nemzeti Bank a kiselejtezett papírpénzekből készített préselt papír brikettet, amelyre számos település pályázott, és a települések nehéz sorsú lakosainak otthoni fűtését segítették az elmúlt időszakban. Ez előnyös volt a Banknak is, mert a használaton kívüli bankók megsemmisítése több milliárd forintba került volna, viszont papírtéglává préselt tüzelőanyagként használva sok hátrányos helyzetű család téli fűtését tette lehetővé.

Ettől függetlenül a papír brikett egyelőre szinte csak házilag készíthető el különféle egyedi eljárásokkal, ami mellesleg elég hosszadalmas folyamat. A kapható egyéb bio brikettekkel szemben jelenleg ezért is nem veheti fel a versenyt. Egyéb jellemzői ugyan ezektől aligha maradnak el, de ipari méretekben még nem gyártják, így maradnak a különféle egyedi készítési módok, amelyek jó esetben is csak helyi igények kielégítését teszik lehetővé.

Tűzgyújtó kockák, rudak

A különféle bio brikettek begyújtása elég nehézkes feladat, mert a tapasztalatok alapján a darabok nehezen kapnak lángra. Ezt hivatottak megkönnyíteni a tűzgyújtó kockák, rudak, lapkák és tasakok, amelyek különféle kiszerelésű csomagokban szerezhetők be. A hatásosságuk nem azonos, ezért - a tapasztalatok alapján - csak alulról eredményes a begyújtás velük, többnyire csak papírral és gyújtós fával kombinálva. Ez vélhetően a bio brikettek egyik jellegzetessége, mert jelentős a begyújtási hőigényük.

A fehér, petróleumos begyújtó kockák nagyobb lángjuk és hosszabb égésidejük miatt használhatók eredményesen, ám a gyújtósfa alkalmazása ezeknél is jelentősen megkönnyíti a brikett meggyújtását.

A tüzelőtérbe a brikettek gyártmányától és fajtától függetlenül csak egy-két darab brikett begyújtása lehet sikeres. A begyújtás hatásosságát természetesen a huzat szabályozása is befolyásolja. A tűz további hatékony és folyamatos táplálását általában egy-két darab brikett tűztérbe helyezésével lehet elérni, feltéve, hogy a huzatszabályozó a brikettfajta egyenletes izzásához igazodva van beállítva.

A fa brikettek egy fajtája üreges és kötegelve kerül forgalomba

Nádból is készítenek tüzelésre alkalmas brikettet, amit őrlés után csigapréssel tömörítenek különféle formára

Ukrán importból származó bio brikettek is beszerezhetők a kereskedésekben

Napraforgó őrleményből is készítenek különféle formára préselt tüzelőanyagokat

A főként újságpapírból egyedileg készült tüzelőanyag a papír brikett

A papír brikett házi előállításához egyedileg elkészített présre is szükség van

A brikettálásról

A brikettálás általánosságban egy olyan folyamat, amely során bizonyos anyagok térfogata nagy nyomás alatt csökken, így a brikettált anyag fizikai jellemzői – elsősorban csomagolási, szállítási, tovább-feldolgozási és felhasználási szempontból – előnyösen változnak meg. A köztudatban általában a brikettálás alatt a fa anyagok brikettálását értjük, és a cél tüzelésre alkalmas termék előállítása. Egy üzem melléktermékeinek feldolgozásakor azonban más cél is lehet; leegyszerűsítve, a termék előkészítése további felhasználásra, tárolásra.

A brikettálással feldolgozható alapanyagok köre igen széles (puha- és keményfa, szalma, polisztirol, polipropilén, poliuretán, gumi, műanyagok, természetes és szintetikus szálak, szövetek, bőr és irha hulladékai, papír stb.). Magyarországon legelterjedtebb a fa és szalma brikettálása, de egyes nagy teljesítményű hidraulikus prések alkalmasak a fémforgács, illetve fém darálék brikettálására is.

Fa, forgács, fűrészpor, szalma, energiafű stb. alapanyagokból készíthetünk brikettet hidraulikus és mechanikus rendszerű brikettáló géppel is.  A mechanikus brikettáló lényegében egy excentrikus prés. A folyamatos forgást végző lendkerékhez csatlakozó dugattyú egy kúpos hüvelyen keresztül préseli briketté az alapanyagot. A mechanikus brikettáló préserejét közvetlenül elektromos motor biztosítja – szemben a hidraulikus brikettálók hidraulikarendszerével. A mechanikus brikettálók jellemzően a nagyobb üzemek kiszolgálására alkalmasak, a hidraulikus prések névleges kapacitásának felső határa korlátozott. A technológia viszonylag alacsony beruházási értéke miatt azonban nem ritka, hogy egy üzemben egyszerre több önálló hidraulikus brikettáló sor is működik.

A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2013/TÉL december.