Mozgáskorlátozottak támogatási lehetőségei
- 2008. máj. 1.
- 4 perc olvasás
Amikor egy családban valaki mozgáskorlátozottá válik, legyen az előre látható betegség, vagy egy baleset következménye, a lakás több helyisége átalakításra szorul. A Lakás Akadálymentesítési Támogatás (LÁT) immár húsz éve indult, ám a támogatási összeg az elmúlt két évtized során nem változott. Ebből az összegből akkor még ki lehetet alakítani egy komplett, akadálymentes fürdőszobát. Jelenleg jó, ha egy, a kerekes székesek részére készült, állítható mosdót lehet vásárolni belőle.
A tervező sokszor luxusnak számít Ha egy családban valaki mozgássérültté, mogáskorlátozottá válik, a szükséges átalakítások mindig attól függnek, hogy a lakás mennyire volt akadálymentes, illetve a mozgáskorlátozott személynek milyen szükségletei keletkeztek az állapotából adódóan. Egyes esetekben elég lehet a fürdőkád cseréje zuhanytálcára, más esetben már a csapokat is le kell cserélni, kapaszkodókat kell felszerelni, de sor kerülhet az ajtók szélesítésére, cseréjére is. Olykor szükségessé válik a mellékhelyiség átalakítása, a fűtés korszerűsítése, rámpa vagy lift beszerelése is. "Tehát ahány ember, annyi eset. A leggyakoribb feladat a fürdőszoba teljes akadálymentesítése, a padlóburkolat csúszásmentesre cserélése, a küszöbök felszedése, kapaszkodók felszerelése, a nyílászárók megnagyobbítása, rámpa vagy lift készítése, elektromos ajtónyitók felszerelése. Fűtéskorszerűsítés, a gáz bevezetése"- említette Szakály József.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) főtitkára szerint nehéz meghatározni, hogy egy lakás akadálymentessé alakítása mennyibe kerül. A MEOSZ vezetőségének véleménye szerint a szükséges akadálymentesítés költségeinek a 70-80 százalékát kellene állami támogatásból finanszírozni a rászoruló ember számára. Az átalakítás költségigénye nagyon változó, de egy fürdőszoba kialakítása ma már közel egymillió forintba kerül. És ezen belül lehetne differenciálni, hogy a mozgássérült állapotából adódóan milyen speciális akadálymentesítésre van szükség. A MEOSZ-nál és tagegyesületeinél is megtalálhatóak azok cégek, akik szakszerűen elvégzik a lakás akadálymentesítést, de ezek árait jelenleg csak nagyon kevesen tudják megfizetni. "A jelenlegi rendszerben a MEOSZ és tagegyesületei végzik el a támogatási kérelmek elbírálását, majd javaslatunkra a pénzintézet folyósítja a támogatást. A rászorulók és hozzátartozóik a támogatással kapcsolatban részletes és szakszerű tanácsot kapnak a szövetség tagegyesületeinek munkatársainál. Az egyesületeknél rendelkezésükre tudják bocsátani a tervezéssel foglalkozó szakemberek elérhetőségét is. Jelenleg csak abban az esetben kérjük a tervező és kivitelező szakember közreműködését, ha engedélyköteles munkákról van szó, mert ellenkező esetben a tervező bevonása jelentős költségkihatással járna" -tudtuk meg Szakály Józseftől.
Kevés a támogatás, de van Ha a családnak nincs elegendő pénze az akadálymentesítésre (ami elég gyakori), a LÁT-on felül igénybe tudnak venni minden olyan támogatást, amit más emberek is. A probléma itt a jövedelmi viszonyokból ered, mert egy fogyatékossággal élő embernek - és többnyire a családjának is - olyan alacsony a jövedelme, hogy a hitelképesség vizsgálatánál elutasítják a kölcsön kérelmét. A MEOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a LÁT egy vissza nem térítendő támogatás, amit egy személy csak egyszer igényelhet. Az átfutási idő az utóbbi időben lerövidült, az összes előírt anyag beadását követően 20-40 napon belül megkapja a támogatást. Az elbírált kérelmeknél - amíg a jelenlegi elszámolási rendszer nem lépett életbe - a támogatási összeg sok esetben csak a költségvetés 15-25 százalékát érte el, tehát el lehet mondani, hogy mintegy negyedét, egyhatodát" fedezte az állami támogatás. A LÁT maximális összege meglévő lakásnál 150 ezer forint, új lakás építésekor 250 ezer forint, ha a tulajdonos a támogatásra jogosult személy, eltartott mozgáskorlátozott személy számára pedig 100 ezer forint. A Lakás Akadálymentesítési Támogatás létrejöttének éveiben, azaz 1987 körül, a támogatási összegből ki lehetet alakítani egy komplett, akadálymentes fürdőszobát. Sajnos az elmúlt évek során a támogatás összege nem változott, így jelenleg esetleg egy állítható magasságú mosdót lehet venni belőle. Tehát semmit sem változott, annak ellenére, hogy a jogszabály többször módosult" - említette A MEOSZ főtitkára.
Kapaszkodóktól a gázfűtésig

Támogatás főként a tipikus akadálymentesítési munkákra igényelhető. Azok a munkálatok tekinthetők ilyeneknek, amelyeknek az elvégzése után az ingatlan piaci forgalmi értéke nem emelkedik, csupán a mozgássérült ember számára jelent használati érték emelkedést. Ilyenek általában a rámpák, korlátok, kapaszkodók, speciális lakás felszerelések és berendezések (például belső liftek távkapcsolók, speciális gépek). Ezekre mindig lehet támogatást kérni. Nem támogathatók azok a munkálatok, amelyek a felújítást szolgálják, de szükségesek mindenki, tehát más ott lakók számára is. Természetesen a fűtéskorszerűsítés is akadálymentesítésnek minősül, hiszen nélküle az akadályok miatt nem lenne biztosítva, hogy a mozgáskorlátozott ember tudja fűteni a lakását, mondjuk fa, vagy vegyes tüzelésű kazánnal. "Nemzetközi összehasonlításban hazánk helyzetét tekintve ellentmondásos a helyzet. Más az otthoni környezet, lakás, és megint más a mindenki számára használható közterület és közhasználatú épületek valamint a tömegközlekedés. Az Európai Unióban a frissen csatlakozó országok kivételével sokkal jobb a helyzet, és más a szemlélet is, mint hazánkban. Ezekben az országokban, ha szükség van az akadálymentesítésre, a mozgáskorlátozott lakásának átalakítására, akkor azt át is alakítják. Minden olyan költséget, amely a hátrányainak a megszüntetésére irányul, átvállal az állam. Nálunk sajnos 2000-ig a fogyatékossággal élő emberek támogatása szociális szemléletű volt, azóta szép lassan kezd átalakulni hátránykompenzációs támogatássá" - mondta a MEOSZ munkatársa. Hazánkban is elkezdtek akadálymentesen kialakított lakásokat építeni, de erre - pontosan a jövedelmi viszonyok és a támogatás alacsony volta miatt - még kicsi a kereslet. A közhasználatú épületek mintegy 30 százaléka mondható akadálymentesnek, a többibe segítség nélkül nem, vagy még azzal sem tudnak bejutni a fogyatékkal élők, illetve aki meg be tud jutni, azzal nem tudnak kommunikálni. A szakemberek szerint a tömegközlekedési eszközöknél sajnos még ennél is rosszabb a helyzet, mert ott a ráutazás megoldatlan. Hiába megy a budapesti 12-es busz vonalán akadálymentes, alacsonypadlós busz, ha onnan más irányba nem lehet akadálymentesen továbbutazni...
További információk: www.meoszinfo.hu





























