Mozgásérzékelős lámpa szerelése

A barkácsáruházakban és szupermarketekben már 3-4 ezer forint körül kaphatók komplett mozgásérzékelős lámpák. A PIR (passzív infrarot) érzékelővel szerelt fényvető különösen a téli időszakban nagyon praktikus. Bejárati kaput, ház körüli teret figyelve biztonsági funkciója is lehet. A lámpákhoz viszonylag egyértelmű szerelési- és használati utasítást is kapunk, mégis a szerelési munkának nekifogva néhány problémának ütközhetünk. Mi az utóbbiakat gyűjtöttük össze, és a használati utasításokban szereplő instrukciókat nem ismételjük meg, azt úgy is megkapjuk a lámpával együtt.

Először is találjuk ki a lámpa rögzítési pozícióját. Ha függőleges falra, erősen előre döntött helyzetben kell felszerelnünk, akkor egyes típusoknál rövid lehet a tartókonzol. A konzol felfúrása előtt mindig győződjünk meg arról, hogy a fényvető a kívánt helyzetbe fordítható-e. A szerelés helyes sorrendje; 1. A konzol felfúrása és felcsavarozása. 2. A lámpa szakszerű bekötése (mert csak ilyenkor férünk hozzá a bekötési pontokhoz). 3. A lámpatest felcsavarozása konzolra.

A helyes bekötésre a kezelési utasítás egyértelmű utasítást ad, de külön figyeljünk arra, hogy a fázis és a 0 vezeték nem cserélhető fel. A lámpa ugyan fordított helyzetben is világít, de a szenzor nem fog működni. Ne hagyatkozzunk önmagában a vezetékek színére, mert ha a szenzoros lámpát egy hagyományost kiváltva tesszük fel, az ilyen helyeken gyakran nem tartják be a szabvány előírásait. Fáziskeresővel ellenőrizzük a fázis és a 0 vezetéket.

Egyes olcsóbb szenzoros lámpák (egyébként nincs semmi baj a működésükkel) az első bekapcsolás után 4-5 percig nem hajlandók kikapcsolni. Akkor sem, ha az időkapcsolót a minimumra - 5-10 mp-re - állítjuk. Nincs mit tennünk, ki kell várnunk azt a pár percet. Ha ezután nem vesszük el tőle az áramot, akkor nem jelentkezik többet a probléma. Emiatt azonban a szenzoros lámpákat jó mindig áram alatt hagyni. Ha kapcsolóról is kapja az áramot, csak akkor kapcsoljuk le, ha napokig, hetekig nem kívánjuk használni a lámpát. Az alkonykapcsoló érzékenységét, a működési (világítási) időtartamot, illetve egyes típusoknál az érzékenységet a leírások alapján nem túl nehéz beszabályozni. Itt csak egy gond szokott jelentkezni; a szerelést

természetesen napközben, világosban végezzük, a szenzor viszont ilyenkor nem kapcsol, a lámpa is csak akkor világít, ha az alkonykapcsolóját folyton világító állásba forgatjuk. (Ennek meg nem sok értelme van.) A megoldás; egy kicsit be kell csapnunk a szenzort. Tenyerünkkel, vagy még inkább egy fekete ronggyal takarjuk le teljesen az érzékelőt. Az alkonykapcsoló működésbe lép, és a szenzor elengedésének pillanatában a lámpa bekapcsolódik. Ettől kezdve a működési idő pontosan beszabályozható, általában néhány másodperc és 5 perc között. Az alkonykapcsoló egyik szélső állása az, amikor a lámpa csak teljes sötétben kapcsol be. Ebből a szélső állásból kiindulva egy kissé forgassuk el a szabályozó gombját. Azt majd sötétedéskor ellenőrizzük, és szükség esetén módosítsuk, hogy milyen értéket sikerült beállítanunk. A szenzor érzékelésének irányát, és az érzékelési tartományt szintén csak gyakorlati kísérletezgetéssel tudjuk beállítani. A kísérletezés időszakában célszerű az időkapcsolót a legrövidebb kapcsolási időre állítani, hogy ne kelljen sokat várni a lámpa kikapcsolódásáig.