Csodálatos rododendron

A rododendronok a legszebben virágzó cserjék közé tartozik. Sokféle, élénk színekben tömegesen nyíló virágaik páratlan látványt nyújtanak. Tudományos neve (Rhododendron), de azáleának, hangarózsának, havasirózsának is hívják. Alakja többnyire cserjés-bokros, mérete az egészen aprótól a több méterig is terjedhet. Hajtásai lehetnek egészen vékonyak és meglehetősen vaskosak is. Levelei szórt állásúak, nyelesek, rendszerint ép szélűek. Virágai bokrétaszerűen, fürtösen illetve sátorvirágzatban fejlődnek. Virágszíne a hófehértől a bíborvörösön át számtalan színárnyalatban fordul elő. Virágzásuk már a lombfakadást megelőzve beindul. Tetőzni azonban tavasz közepén májusban szokott. Terméseik mindegyike fásodó tok, melyek a csúcsuktól hosszában nyílnak.

Talaj és éghajlati viszonyok tekintetében nagyon igényes. A savanyú kémhatású talajt és a megfelelően párás, csapadékos, hűvösebb klímájú területeket kedveli. Erős, szárító hatású téli hidegre érzékenységük miatt igénylik a tövük télire való letakarását. Vízigényük olyan nagy, hogy a kiszáradást csak kivételesen tűrik, ezzel szemben a talajuk folyamatos vízellátottságát kedvelik. Szenvednek is a magyarországi szélsőséges klíma miatt. Nyáron túl nagy a forróság, télen viszont kifejezetten hideg, fagyos az idő számukra. Növényvédelmük a jó környezeti feltételek biztosításán alapul. A vegyszerrel való védekezés fontos a rododendron-kabócák és a rügybarnulást okozó gombák ellen. A legveszélyesebb kártevőik a rododendron-poloskák, melyeknek lárvái kiszívogatják a tápanyagot a növényből. Ezután a levelek felületén sárgás-ezüstös színű foltok jelennek meg, melyektől elszáradnak, majd lehullnak. Öntözésük lehetőleg lágy és tiszta csapadékvízzel történjen. Tápanyagigényük közepes, viszont kifejezetten nitrogénigényesek. Táplálásuk pótlása csak egy vagy több tápelem-hiánytünet mutatkozásakor szükséges, tápoldatozás vagy permetező trágyázás formájában. Metszésük alkalmával a csúcsi részeket legjobb kímélni, hiszen virágrügyei a hajtáscsúcsokon alakulnak ki. Az idős korukra rendszeresen bekövetkező csúnya felkopaszodásukkor azonban a tőközeli elágazódásuknál célszerű a megifjításuk szándékával visszavágni. Szaporítani májusban lehet, üveg vagy fóliaborítás alatt magvetéssel, a szokásos módon. Átültetésük a fejlődésüket gátló besűrűsödés bekövetkezésekor válhat szükségessé. Ezt a teljesen kifejlett koros példányok is jól tűrik.