Vasalás, gyűrődések nélkül

A vasalók a legalapvetőbb háztartási készülékek, amit az is jelez, hogy az európai háztartások szinte mindegyikében megtalálhatóak. Bár ránézésre nagyon hasonlóak ezek az eszközök, tudásban óriási különbségek lehetnek köztük.

Az első villanyárammal fűtött vasalót 114 éve alkották meg, és a fejlődése azóta is folyamatosan tart. Hazánkban a múlt század legelejétől gyártanak villamos vasalókat. Fél évszázaddal később jelentek meg a hőfokszabályozós modellek, majd kevesebb, mint harminc éve készült el az első gőzölős vasaló. Vasaláskor a mosáskor és szárításkor formájukat vesztett ruhák, textíliák eredeti formáját állítjuk vissza. Az anyagon található gyűrődések a nedvesség, a nyomás és a hő együttes hatása folytán simulnak ki. A hőmérsékletnek emellett fertőtlenítő szerepe is van, hiszen a mosáskor esetleg életben maradt kórokozók a magas hőmérséklet hatására elpusztulnak.

A hőszabályozótól a gőztalpas modellekig

A talphőmérséklet a régebbi típusoknál a ki-be kapcsolással volt szabályozható. A hőfokszabályozóval ellátott készülékeknél e szerkezet már nagy segítséget jelentett, hiszen a hőfok nem csak megközelítőleg becsülhető, hanem hajszálpontosan beállítható. A hőfokszabályozó alkalmazása egy másik előnnyel is járt: míg e nélkül a vasaló tömege akár a 3 kilogrammot is meghaladhatta, addig a szabályozós típusok tömege 0,5-1,5 kg. Ennek oka, hogy a talp vastagsága jelentősen lecsökkenthető volt, mert annak fűtéséről az automatika gondoskodik, míg a nem szabályozós példányoknál a vastag fémtalpnak kikapcsolás után is még hosszú ideig melegen kellett maradnia.

Főként pamut, lenvászon és gyapjúholmi vasalásánál lehet kevés a vizes belocsolással elért nedvesség. A textil és a talp közötti gőzréteg megkönnyíti a vasalást és jobb minőségű végeredményt ad. A gőzölős vasalók működésének a lényege, hogy egy tűszelepen keresztül a vasalótalp gőzüregébe víz csepeg, ami a hőtől egyből gőzzé alakul, és a talp furatain keresztül távozik. Vízpermetezővel is ellátottak, azaz nem csak gőzt tudnak képezni, hanem a problémásabb részekre irányítva egy gombbal vízsugarat permetezhetünk a ruhára. A gőzölős vasalók egy tartálynyi vízzel 20-40 percig tudnak vasalni. A fejlesztési irány jelenleg a már meglévő plusz szolgáltatások még további tökéletesítésének az irányába halad. Kapható olyan vasaló, amelynél a víztartály a beöntő nyílását a korábbi típusoktól eltérően nagyobbra készítették, hogy a vízfeltöltés kényelmesebb legyen. Vannak gőzölős típusok, amelyeknél a csapvíz használata is megengedett, amennyiben annak keménysége nem lépi túl a 17° német keménységi fokot. Más gyártók a csapvíz és a desztillált víz fele-fele arányú keverékét, megint mások tisztán desztillált víz alkalmazását írják elő. Olyan modellt is vásárolhatunk, ami a vasalás végeztével extra erős nyomású gőz kibocsátására képes, hogy a lerakódó vízkövet így távolítsa el.

Biztonságos megoldások

A vasalással kapcsolatos vészhelyzetek közül a forró talp okozta égési sérülések mellett a legnagyobb kárt a ruhán felejtett eszköz okozhatja. Jobb esetben csak kiégeti a textilt, rosszabb esetben akár ki is gyulladhat a lakás. Ezt megelőzendő egyre több típus termostop védelemmel készül, ami a nem megfelelő gondossággal végzett munka közben is védelmet jelent. E modelleknél a talp fűtését egy beépített szerkezet azonnal kikapcsolja, amint érzékeli, hogy nem mozog a vasaló. A mozgásérzékelő úgy van beállítva, hogy a fűtést kikapcsolja, amint 20 másodpercnél tovább nem mozdul a talpon álló vasaló. Hátratámasztva a fűtés 8 perc után kapcsol ki. Ha pedig nem a rendeltetésszer kétféle pozícióban áll a készülék (mondjuk, felborul), akkor a fűtés azonnal leáll. Egyes készülékeken e vészhelyzetekben nem csak megszűnik a talp fűtése, hanem hangjelzéssel is riaszt a vasaló.

A vasalóknak biztonsági szempontból másik problémás alkatrésze a villamos vezetékük. Ez egyrészt útban van, másrészt (bár hőálló bevonattal készül) szerencsétlen esetben átégethető, ha a talp alá kerül. Ennek a problémának a kiküszöbölésére találták ki a vezeték nélküli vasalókat. Ezek két részből állnak: a vasalón kívül egy készüléktartó részük is van, amelyre ráhelyezve az eszközt felmelegszik a talp. Csak ezen az állványon van a villamos hálózattal összekapcsolva a készülék, vasalás közben nincs kapcsolata az elektromos hálózattal. Ezeknek a típusoknak a teljesítménye akár 50 százalékkal is nagyobb vezetékes társaiknál, hisz az állványon nagyon rövid idő alatt fel kell fűteniük a talpat, és e feltöltéssel a következő töltésig működniük kell. A vezeték nélküli vasalók bekapcsolásuk után másfél perccel válnak üzemkésszé, és 1-2 percig lehet velük vasalni, majd ezt követően újra az állványra kell helyezni őket 5-30 másodpercre tölteni. Ez egyébként jól illeszkedik a vasalás munkaritmusához, ugyanis a vezetékes készülékeket is átlagosan 40-50 másodpercenként tesszük le, amíg a ruhát megigazítjuk alatta.

Hogy jól válasszunk

Egy készülék kiválasztásakor egyik leglényegesebb szempont a talp mérete. Minél nagyobb, annál haladósabb vele a munka, minél kisebb, annál jobb minőséget tudunk elérni vele a ruhák problémás részein, ahová a nagyobb talppal nehezebben férünk hozzá. Az úti-vasalók például rendkívül kicsik, így helytakarékosak, ám épp ezért lassan halad velük a munka. A vasaló talpa rozsdamentes acélból, vagy kerámiából készített legyen, ezek hosszú élettartamúak, és nem fordulhat elő az a kellemetlenség, hogy a kimosott és megszárított ruha újra mosásba kerülhet, mert rozsdacsíkot rajzolt rá a vasaló talpa. A villamos vezeték minél hosszabb, de legalább két méteres legyen: ne kelljen több hosszabbítót összecsatlakoztatni, hogy használni tudjuk a szerkezetet. Ezek mellett lényeges a teljesítmény: minél nagyobb annál többet fogyaszt a készülék, ám annál gyorsabban fűti fel a talpat.