Így védjük meg a pénzünket: telefonos és online pénzügyi csalások

A pénzügyi csalások egyre gyakoribbak. Ismerjük fel a telefonos, befektetési és online vásárlási átverések figyelmeztető jeleit, és védjük meg pénzünket! Az utóbbi időszakban sajnos ismét megszaporodtak a pénzügyi csalási kísérletek. A csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni mások pénzét és banki adatait. Érdemes megismernünk a három leggyakoribb csalási formát, hogy időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és elkerüljük a kellemetlen következményeket.

1. Telefonos csalás (vishing)

Egyre többen esnek olyan csalás áldozatául, amelynek során a csalók saját vagy más bank, esetleg a Magyar Nemzeti Bank vagy a rendőrség nevében telefonon keresik meg az ügyfeleket, a lakosságot. Azt a félrevezető, HAMIS információt mondják – jószándékú fontos figyelmeztetésnek ÁLCÁZVA –, hogy bankszámlájuk veszélyben van. Előfordul az is, hogy a bank biztonsági szakembereként mutatkoznak be.

Hogyan történik a csalás?

A csalók pánikot keltenek az áldozatban azzal, hogy „figyelmeztetik”!

• A bankszámlája nincs biztonságban, gyanús tranzakciókat vagy átutalásokat akarnak végrehajtani róla.

• Ezt követően arra kérik az ügyfelet, hogy telepítsen egy „banki vírusirtó programot” (például AnyDesk, TeamViewer, RustDesk). Ezek valójában távoli hozzáférést biztosító alkalmazások, amelyekkel a csalók hozzáférhetnek a számítógéphez, okoseszközhöz, és így a bankszámlához is.

• A csaló program telepítése és a távoli hozzáférés megszerzése után arra kérik az ügyfelet, hogy lépjen be az internetbankba. Átveszik az irányítást a gép, okostelefon felett, gyakran elsötétítik a monitor kijelzőjét, majd átutalásokat rögzítenek az ügyfél számlájáról. Ezután arra kérik, hogy hagyja jóvá a megbízásokat, vagy diktálja be az aláíró kódot, arra hivatkozva, hogy így akadályozhatja meg a gyanús tranzakciókat.

• Más esetben arra kérik az áldozatot, hogy „biztonsági okokból” azonnal utalja át a pénzét egy általuk megadott úgynevezett „biztonsági számlára”.

Mire figyeljünk?

• SOHA nem fordul elő, hogy egy másik bank keresi telefonon a számlánkkal kapcsolatban, mint ahol a számlánkat vezetjük.

• SOHA ne telepítsünk telefonos kérésre ismeretlen alkalmazást (például AnyDesk, TeamViewer, RustDesk) a számítógépünkre vagy okoseszközünkre. A bank ilyet SOHA nem kér.

• A bank SOHA nem kéri az ügyfeleitől, hogy utaljuk át pénzünket egy másik, „biztonságos” számlára.

2. Befektetési csalások

Egyre gyakrabban próbálkoznak a csalók közösségi médiás hirdetésekben, hamis weboldalakon vagy közvetlen megkeresések útján. Hihetetlenül magas, kockázatmentes hozamokat ígérnek, például kriptovalutával, részvényekkel vagy arannyal kapcsolatban. Gyakran ismert személyek, politikusok vagy pénzintézetek nevével is visszaélnek.

Hogyan történik a csalás?

A csalók a gyors és könnyű meggazdagodás illúzióját keltik az áldozatokban!

• Először egy kisebb összeg (például 50 000–100 000 Ft) befizetését kérik a regisztrációhoz.

• Egy professzionálisnak tűnő, de teljesen HAMIS online felületen mutatják meg, ahogyan a „befektetés” napok alatt megsokszorozódik.

• Ezt követően „brókerként” vagy személyes pénzügyi tanácsadóként jelentkeznek, és egyre nagyobb összegek befizetésére veszik rá az ügyfelet.

• A pénz kifizetésekor újabb és újabb összegek (például „adók”, „biztosítási díjak”, „zárolásfeloldási költségek”) befizetését követelik, a befektetett pénzt azonban valójában soha nem utalják ki.

Mire figyeljünk?

• SOHA ne bízzunk a garantált, kockázatmentes, a piaci átlagot messze meghaladó hozamot ígérő ajánlatokban. Ilyen befektetés a valóságban NEM létezik.

• MINDIG ellenőrizzük a befektetési szolgáltatót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos nyilvántartásában, mielőtt pénzt utalnánk (https://www.mnb.hu/web/fooldal).

• SOHA ne engedjük, hogy ismeretlen „brókerek” távoli hozzáférést kérjenek a számítógépünkhöz a befektetés lebonyolításához, és ne osszuk meg banki azonosítóinkat senkivel.

3. Online vásárlási csalások

Egyre több gyanútlan vásárló és eladó válik internetes átverések áldozatává. A csalások gyakran online apróhirdetési oldalakon (például Jófogás, Vinted, Facebook Marketplace) vagy hamis webáruházakon keresztül történnek. A csalók célja a bankkártyaadatok vagy az internetbanki azonosítók megszerzése.

Hogyan történik a csalás?

A csalók elsősorban a kedvező árakkal vagy a gyors eladási/vételi szándékkal élnek vissza!

• Hamis webáruházak: ismert márkák termékeit kínálják rendkívül alacsony áron, az eredetire kísértetiesen hasonlító weboldalakon. A kártyaadatok megadása után a termék nem érkezik meg, viszont ismeretlen terhelések jelenhetnek meg a bankszámlánkon.

• Csaló „vevők” apróhirdetési oldalakon: ha eladni szeretnénk valamit, jelentkezik egy érdeklődő, aki közli, hogy megveszi a terméket, és már ki is fizette a vételárat a futárszolgálatnak. Ezután SMS-ben, WhatsAppon vagy Messengeren küld egy linket, amely megtévesztésig hasonlít egy futárszolgálat vagy bank weboldalára.

• A kapott linken arra kérnek bennünket, hogy a pénz fogadásához adjuk meg bankkártyaadatainkat (beleértve a CVC-kódot és a lejárati dátumot), vagy internetbanki belépési adatainkat.

Mire figyeljünk?

• PÉNZ FOGADÁSÁHOZ SOHA nem szükséges bankkártyaadatokat vagy CVC-kódot megadni, és nem kell egy kapott linken keresztül belépni az internetbankba. Az átutaláshoz elegendő a bankszámlaszám (IBAN) és a név.

• SOHA ne kattintsunk üzenetküldő alkalmazásokban (például WhatsApp, Viber, Messenger) küldött, futárszolgálat vagy bank nevében érkező fizetési linkekre.

• MINDIG legyünk óvatosak, ha egy webáruházban a megszokott ár töredékéért kínálnak prémiumtermékeket, vagy ha hiányoznak az oldalról a fontos jogi adatok (ÁSZF, impresszum, cégnév, elérhetőség).

A pénzügyi csalások módszerei folyamatosan változnak, de a céljuk mindig ugyanaz: megszerezni a pénzünket vagy a banki adatainkat. Ezért telefonon, e-mailben és az interneten is legyünk körültekintőek! Ne kattintsunk ismeretlen linkekre, és ne adjunk meg pénzügyi vagy bankkártyaadatokat ismeretleneknek! Ha egy megkeresés sürgető, szokatlan vagy túl kedvező ajánlatot kínál, ne döntsünk azonnal! Inkább szakítsuk meg a kapcsolatot, és ellenőrizzük az információkat a bank hivatalos elérhetőségein keresztül. Egy kis óvatossággal sok kellemetlenséget és komoly anyagi veszteséget előzhetünk meg.

Forrás: UniCredit Bank Hungary Zrt.