Mi lesz a közösköltség-tartozással?

Egyre szaporodnak a társasházi közösköltség-tartozások, ez ugyanis nem jár azonnali retorzióval. Sokan épp ezért homokba dugják a fejüket, és nem reagálnak a felszólításokra. De meddig tűrheti ezt a lakóközösség tisztességesen fizető része?

A havi közös költség összege kicsinek tűnik, azonban sokkal nagyobb gondot, kárt tud okozni az elmaradt befizetés. Azok sincsenek biztonságban, akik rendszeresen fizetnek, mert közösköltség-tartozásokkal ők is találkozhatnak, például lakásvásárláskor. A társasházi törvény szerint a társasház közgyűlése a legalább háromhavi közös költséggel tartozó tulajdonostárssal szemben léphet fel. A tartozásnak összességében kell elérnie ezt a kritikus határt, nem szükséges, hogy három egymást követő hónapban maradjon el a fizetés. A fizető lakosoknak több lehetőségük is van a nemfizetőkkel szemben, és amennyiben szép szóval nem érnek el sikert, úgy a bírósághoz fordulhatnak. Ebben az esetben az adós fizetési meghagyást kap, amire két válasza lehet.

Ha nem mond ellent, vagyis elfogadja a tartozást, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik, amiről a bíróság jogerős határozatával végrehajtási lapot állít ki, és a végrehajtó megkezdheti a munkát. Amennyiben az adós ellentmond, a fizetési meghagyás polgári perré alakul át, és a végrehajtó a megszülető jogerős ítélet felhatalmazása alapján próbálja érvényesíteni a követelést - levonhatja a munkabérből, vagy lefoglalhatja a bankszámlán. 

Mi helyzet lakásvásárláskor?

A társasházi lakást vásárlók abban az esetben járnak el helyesen, ha már az adásvételi szerződés megkötését megelőzően bekérik az eladótól a közös képviselő által kiállított friss igazolást arról, hogy a megvenni szándékozott lakást nem terheli közösköltség-tartozás. Tulajdonosváltás esetén a közös képviselő, az eladó kérelemére, köteles írásbeli igazolást kiadni az érintett tulajdonostárs közösköltség-tartozásaival kapcsolatban. Így a vevő megbízható forrásból értesülhet az esetleges tartozásokról, illetve azok későbbi kiegyenlítéséről. A közös költség mindig azt a személyt terheli, aki az érintett időszakban az ingatlan tulajdonosa volt, lakás megvásárlásával tehát a tartozások "átvétele" automatikusan nem történik meg, közvetve azonban a felhalmozott tartozás hátrányosan érintheti a vevő pozícióját. Ha a felgyülemlett tartozás a korábbi tulajdonossal szemben nem érvényesíthető, az végső soron a társasház tartozásait - így az új tulajdonostárs kötelezettségeit is - növeli. 

Árverés vagy pályáztatás?

Mi a helyzet akkor, ha az ingatlantulajdonosnak árveréssel értékesítik otthonát? A felszámoló-biztosok álláspontja szerint a közösköltség-tartozás törlődik, hiszen árverésnél ez a szabály érvényes. Ebből pedig következik, hogy a társasház egy bekalkulált összegtől esik el, aminek pótlásáról a többi tulajdonosnak gondoskodnia kell. Társasházi ügyekkel foglalkozó ügyvédek viszont azon az állásponton vannak, hogy ezek az ingatlanok nem a klasszikus értelemben vett árverésen kerülnek az új tulajdonoshoz. Technikailag egy pályáztatásról van szó, ahol nem alkalmazhatóak az árverésre vonatkozó szabályok, ennek megfelelően nincs meg a jogi alapja az adósság törlésének.

A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2013/június.