Kertre szabott sövényváltozatok

Sövény sokféle van: olyan is, amiről nem gondolnánk, hogy térhatároló funkciót lát el. Sövényfalat alkothatunk egyféle növényből, vagy vegyes összeültetésekből. E sövények lehetnek nyírottak, vagy szabadon növekvők. Vannak több gondozást igénylők, és olyanok, melyek kevesebbel is beérik. Összeállításunkkal a helyes sövényválasztáshoz-, és kialakításhoz szeretnénk néhány ötletet adni.

A sövények típusai

Két alaptípust különböztetünk meg, amelyekről már részletese is írtunk régebbi számainkban: ez a nyíratlan, és a nyírott sövény. A nyíratlan kevesebb gondozást igényel, hamarabb eléri a kívánt magasságot, természetesebb képet mutat. A nyírott ezzel szemben rendszeres gondozást igényel, általában hosszabb idő alatt, de tömöttebb falat képez, és keskenyebb helyet igényel, mint a nyíratlan változat, így kisméterű kertek határolására ideális. A kívánt magasság elérése után évente minél többször, de legalább két alkalommal nyírjuk: amikor az évi vesszők már elkezdtek fásodni. A vágást az előző nyírás helye felett 2-3 cm-rel ejtsük meg. A sövény keresztmetszete téglalap, vagy nyújtott trapéz alakú legyen. A felfelé szélesedő sövény nem jó, mert az alja felkopaszodik a túlzott beárnyékolás miatt. Más csoportosítási szempontból a sövény lehet lombhullató, vagy örökzöld. Ha örökzöldekből állítjuk össze a sövényt, akkor az télen is takar, tehát egész évben ugyanazt a látványt nyújtja. A lombhullatók ősszel a levelek lehullása után átláthatókká válnak, bár ekkor amúgy is kevesebbet tartózkodunk a kertben. Ezek az év egyéb szakaiban azonban mindig más képet nyújtanak, kilombosodnak, virágoznak, ősszel színes leveleikben gyönyörködhetünk, télen pedig a színes-vesszős változatok biztosíthatják, hogy ne tűnjön teljesen kopárnak a sövényünk. A virágzó cserjékből válogatott növénysor felülmúlja a szigorúan metszett sövények szépségét. Rövid idő alatt magasra nőnek, kevesebb ápolást igényelnek, de több helyre van szükségük.

A sövények mérete

A sövények létesítése iránti igénynek számos alapja lehet. Egyrészt ha nem szeretnénk, hogy a szomszédság, vagy az utcán közlekedők belássanak hozzánk, másrészt az utcai forgalom káros hatásainak egy részét is kizárhatjuk a portánkról, ha a kerítés mellett élő sövényt is ültetünk. Ez csökkenti a zajt, megköti a port, és számos más káros urbanizációs hatást tompít, de csak abban az esetben, ha eléggé zárt, tömör lombozatú növényekből áll, amelyek legalább 2-2,5 méter magasak. A sövény méretét ezért érdemes már a fajok kiválasztása előtt eltervezni. Utcafrontra nagyobb növésű fajokra van szükség. A kerten belüli térhatárolásra, mondjuk a kutya felségterületének elkerítésére már alacsonyabb növények is alkalmasak, míg ágyásszegélyezésre, illetve csak jelzés értékű határolásra 30-40 centiméter magasságú sövény is elegendő. Kistermetű növényből alacsony sövényt tervezzünk - mert nagyra nem fognak semmiképp nőni. Azt gondolhatnánk, hogy akkor célszerűbb nagy növésű növényekből összeállítani minden sövényt, hiszen rendszeres nyírással a nagyot könnyű alacsonyan tartani. Ez nem egészen így van, ezért is célszerű az alábbi táblázatból kiválasztani a számunkra ideális növénymagasságot, mely az ismertebb sövénynövényekből alakítható ki. A nagy növésű fajuk ugyan alacsonyan tarthatók, ám ehhez sokkal több munkára van szükség, mintha a növény növekedési típusához igazítanánk a sövény magasságát.

Egyféléből vagy vegyesen

A klasszikus, négy évszak sövénynél a válasz egyértelmű: vegyesen, hiszen itt a lényeg a változatosság, hogy minden évszakban más képet mutatva, folyamatosan és változatosan díszítsen a sövény. Más esetekben általában egyéni ízlés kérdése, hogy egyféle növényből, vagy többféléből állítjuk össze sövényünket, ám néhány irányelv azért betartandó. 10-15 folyóméternél nem hosszabb sövény inkább egyféle növényből álljon, mert a fajták elaprózása kis szakaszokra nyugtalanító látványt sugall.

Ha több növényből állítjuk össze az egysoros sövényt, akkor azok mindenképp hasonló növekedési erélyűek, hasonló kifejlett-kori magasságúak legyenek, hogy a gondozási munkákat egy menetben megoldhassuk. Többsoros sövénynél ez nem feltétel, hiszen itt a szokásos térnagyobbító kerttervezési irányelvet követve a látóterünktől távolabbi (kerítés belső oldalához közelebbi) sorba magasabb, míg a hozzánk közelebbi, a kert központja felőli sorokba alacsonyabb növésű fajokat ültetve, lépcsőzetes hatás alakítható ki. A többféle növényből álló sövénybe a különböző fajokat változtathatjuk például 10 méteres szakaszonként, így 10 méterenként változik a növény és a látvány. A már említett négy évszak sövény esetén az egymás után közvetlenül váltakozó növények a tájképi hatást biztosítják: szinte nem is tűnik sövénynek, térhatárolónak a növény-együttes, hanem egy színes kavalkádként jelenik meg.

Magas, virágzó nyíratlan sövénycserjék virágzási ideje

Japánbirs (Chaenomeles speciosa) - március-április Aranyvessző (Forsythia sp.) - március-április Jezsámen (Philadelphus sp.) - május-június Gyöngyvessző (Spirea X vanhouttei) - május Orgona (Syringa vulgaris) - május Fehértarka levelű som (Cornus alba Variegata) - május-június Viráglonc (Kolkwitzia amabilis) - május-június Rózsalonc fajták (Weigela florida) - május-július Ostorménbangita (Viburnum lantana) - május június Japán rózsa (Rosa rugosa) - május -október Sárga levelű hólyagvessző (Physocarpus opulifolius Luteus) - június Nyáriorgona (Buddleia) - július-szeptember Mályvacserje (Hibiscus syriacus) - július-szeptember

Alacsony virágzó nyíratlan sövénycserjék virágzási ideje

Gyöngyvirágcserje (Deutzia gracilis) - május-június Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) - május-szeptember Ágyásrózsák (Rosa sp.) - május-szeptember Levendula (Lavandula angustifolia) - örökzöld, június-augusztus Zöld cipruska (Santolina chamaecyparissus) - július-augusztus Hamvas gyöngyvessző (Spiraea cinerea) - április Hóbogyó (Symphoricarpos sp.) - virág június-július, termés július-szeptember Orbáncfű (Hypericum calycinum) - június-október

Örökzöld sövénycserjék és nyírással tartható magassági tartományuk

Puszpáng (Buxus sempervirens) - 50-270 cm Puszpáng (Buxus sempervirens Suffruticosa) - 10-40 cm Törpelonc (Lonicera pileata) - 10-40 cm Babérmeggy (Prunus laurocerasus) - 60-150 cm Örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida Elegant) - 60-150 cm Julia borbolya (Berberis julianae) - 150-200 cm Tűztövis (Pyracantha sp.) - 120-270 cm Sárgatarka levelű fagyal (Ligustrum ov. Aureum) - 90-300 cm Fagyal (Ligustrum ovalifolius) - rendszeres metszést igényel - 90-370 cm

Nyírott sövény lombhullató cserjékből és a nyírással tartható magassági tartományuk

Mezei juhar (Acer campestre) - 120-460 cm Húsos som (Cornus mas) - 120-180 cm Gyertyán (Carpinus betulus) - 90-460 cm Borbolya (Berberis thundbergii Atropurpurea) - 90-150 cm Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) - 40-120 cm Törpe tűztövis (Pyracantha Teton) - 40-80 cm

A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2008/május.