Fontos tudnivalók a KGFB kárrendezéséről

Közlekedési baleset esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) szabályai szerint a károkozónak saját biztosítójánál 5 munkanapon belül kell jeleznie a káreseményt, míg a károsultnak a károkozó biztosítója felé 30 nap áll rendelkezésére a bejelentéshez. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogyan kell helyesen eljárni közvetlenül a balesetet követően, illetve a következő napokban.

A bejelentési határidők minden biztosító esetében kötelezőek, függetlenül attól, hogy melyik társaságnál rendelkezünk biztosítással, vagy hol van biztosítva a másik fél járműve. Ha a bejelentés késedelmesen történik, annak jogi következményei lehetnek, kivéve, ha a mulasztás rajtunk kívül álló okból történt, például kórházi kezelés miatt. Ilyen esetben a késedelem okát megfelelő dokumentumokkal — például zárójelentéssel – igazolni kell. Külföldön történt baleset esetén a határidők a hazaérkezés napjától számítandók.

A sérült jármű állapotának megőrzése

A kárrendezés lezárásáig a sérült jármű állapotán csak a feltétlenül szükséges mértékben szabad változtatni. Ha például a biztonságos közlekedés érdekében elengedhetetlen egy sérült szélvédő vagy gumiabroncs javítása vagy cseréje, az természetesen elvégezhető, azonban fontos, hogy előtte részletes fényképek készüljenek a sérülésekről. Ilyen esetben minden javításról kérjünk névre szóló számlát, amely tartalmazza a tulajdonos nevét, címét és a gépjármű rendszámát. Ha a sérült alkatrész megőrizhető, célszerű azt megtartani a kárrendezés lezárásáig, mivel a biztosító kérheti annak bemutatását.

Gyermekülés sérülése baleset esetén

Ütközés után a gyermekülések a legtöbb esetben már nem használhatók biztonságosan, még akkor sem, ha külsőleg nem látható rajtuk komoly sérülés. A belső szerkezeti elemek vagy varrások rejtett károsodása veszélyessé teheti a gyerekülést egy későbbi baleset során. A biztosítók általában elfogadják az ilyen jellegű károkat is, és megtérítik a gyermekülés értékét, amennyiben a baleset idején gyermek is az autóban tartózkodott. A kártérítés feltétele ugyanakkor, hogy a sérült gyermekülést át kell adni a biztosítónak, ezzel biztosítva, hogy azt később senki ne használhassa azt újra.

Javítás a kárfelmérés előtt

A szükségesnél nagyobb mértékű javítás vagy átalakítás problémát okozhat a kárrendezés során, mert a biztosító szakértője így nem tudja pontosan megállapítani a balesetből eredő sérülések mértékét. Ez akár a biztosító kifizetési kötelezettségét is befolyásolhatja. Teljes körű javítás kizárólag akkor kezdhető meg jogszerűen a szemle előtt, ha a biztosító a szerződésben vállalt határidőn belül saját hibájából nem végzi el a kárfelmérést. Ebben az esetben is meg kell őrizni a lecserélt alkatrészeket és sérült elemeket az előírt ideig.

A kárkifizetés lehetséges formái

Dokumentumalapú kárrendezés és egyezség

Amennyiben a biztosító a benyújtott fotók és dokumentumok alapján egyértelműen meg tudja állapítani a kár összegét és jogosságát, kifizetési ajánlatot tesz. Az ajánlat elfogadása történhet írásban vagy telefonon keresztül is. Egyezségi igényt a szemle során a kárszakértőnél vagy az ügyfélszolgálaton is jelezhetünk.

Számlás kárrendezés

Ha nem születik egyezség, a biztosító a javításról kiállított számlák alapján téríti meg a költségeket. A számlának a károsult nevére kell szólnia, és a javításnak meg kell felelnie a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített helyreállítási módnak. A biztosító a javítás folyamatát és végeredményét is ellenőrizheti.

Hitelleveles kárrendezés

Ebben az esetben a biztosító közvetlenül a szerződött javítóműhellyel számol el. A tulajdonosnak csak az önrészt, az esetleges avulási költségeket vagy az egyéni megrendelések díját kell rendeznie a szerviz felé.

Totálkár rendezése

Totálkár esetén a kártérítés két részből tevődik össze: a biztosító által fizetett összegből és a roncs értékéből. A biztosító meghatározza a jármű balesetkori piaci értékét, majd ebből levonja a roncs becsült értékét. A különbözetet fizeti ki a károsult részére. A roncs értékesítésében általában segítséget nyújt a kárrendezéssel foglalkozó szerviz vagy partnercég, de a roncs saját döntés alapján akár meg is tarthatja a tulajdonos, helyreállítási vagy önálló értékesítési céllal. Fontos tudni, hogy még egy súlyosan sérült járműnek is van maradványértéke, ezért a teljes kártérítés mindig a biztosítói kifizetés és a roncsérték együtteséből áll össze.

Amennyiben a tulajdonos úgy dönt, hogy megtartja és megjavíttatja a járművet, erre lehetősége van, azonban gazdasági totálkár esetén a javítás költsége rendszerint meghaladja az autó javítás utáni piaci értékét. Ezért minden esetben egyéni mérlegelést igényel, hogy érdemes-e további összeget fordítani a helyreállításra.

A cikk az Ezermester nyomtatott lapszámában érhető el: 2026/9.