Energiaszegénység
- 2019. febr. 3.
- 1 perc olvasás
Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira.
Magyarországon a háztartások 10%-a él energiaszegénységben, azaz fordítja összjövedelmének legalább 34%-át évente energiaszámlái fizetésére. Ez a probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok miatt nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat. A szakemberek szerint az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés, jelentősen csökkenti a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12 000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész.
A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2018/TÉL.
