Az EU válasza az ukrán válságra: több energiahatékonyságot
- 2014. márc. 25.
- 2 perc olvasás
Az EU államfői új energiahatékonysági szabályrendszert iratnak az EU Bizottsággal.
Az ukrán válság felerősíteni látszik az EU energiahatékonysági politikáját. Ez az EU kormányfők március 21-ei találkozójának egyik fontos eredménye, ahol egy napon tárgyalták az ukrán válságot és az EU 2030-as klíma - és energiacéljait. Mindkét témában előrelépés, hogy felkérték az EU Bizottságot: még az idén dolgozzon ki új, előremutató energiahatékonysági keretszabályokat.
A EU kormány- és államfők március 21-ei találkozóján Orbán Viktor személyesen képviselte Magyarországot. A témák között kiemelten szerepelt az EU válasza az ukrán válságra, illetve az EU 2030-as klíma- és energiacéljainak meghatározása. Az utóbbi azért sürgős feladat, mert az ENSZ klímatárgyalások 2013-as varsói fordulóján a résztvevő államok (köztük az EU), vállalták, hogy 2015-ig nyilvánosságra hozzák hosszú távú kibocsátás-csökkentési vállalásaikat, amelyek egy új átfogó nemzetközi klímavédelmi egyezmény alapjai lehetnek.
Bár a hivatalos dokumentumok erről nem szólnak az ukrán válság és az EU energiapolitikája erősen összekapcsolódhattak a kormányfők fejében. A krími szankciók, valamint a 2030-as klímacélok mellett új hangsúly jelent meg a záródokumentumban<1>: az energiahatékonyság. Az EU kormányfői megállapodtak abban, hogy:
Csökkenteni kell az EU energiafüggőségét, elsősorban az energiahatékonyság ösztönzésével. Erről 2014 júniusára az EU Bizottságnak akciótervet kell készítenie.
Az energiahatékonyságnak az EU klímacélok elérésében is nagyobb teret kell adni. Ezért 2014 októberéig a Bizottságnak energiahatékonysági keretszabályokat kell kidolgoznia, amely felülvizsgálja az EU Energiahatékonysági Irányelvet.
Az EU 2030-as klímacéljairól várhatóan 2014 októberében döntenek a tagállamok. Az EU Bizottság még januárban javasolta, hogy az EU 2030-ra 40%-kal csökkentse üvegházgáz-kibocsátásait.
“A Tanács megadta azt a politikai ösztönzést a Bizottságnak, ami hiányzott ahhoz, hogy az energiahatékonyság igazán komoly szerepet kapjon az EU klíma- és energiapolitikájában, és egyúttal megerősítette, hogy határozottan fel kíván lépni az éghajlatváltozás ellen.” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. igazgatója.
“Magyarország számára ez kétszeresen is előnyös,” folytatta Bart, „egyrészt, hazánkban EU viszonylatban is jelentős az energia-megtakarítási potenciál, különösen a lakóépületek felújítása terén. Egy ambiciózus EUs energiatakarékossági politika az országnak és a lakástulajdonosoknak több beruházási forrást jelenthet. Másrészt, az ambiciózus EU’s klímacélok Magyarországnak jelentős versenyelőnyt hoznak, hiszen mi egy eurónyi értéket sokkal kevesebb üvegházgáz kibocsátása mellett állítunk elő, mint közép-európai versenytársaink.”
