Ki biztosítsa a lakást?

Egyszerűnek látszó kérdés, különösen, ha a tulajdonos lakik a lakásban. De ez nem mindig van így, és innentől kezdve belép az érdekeltség. Tulajdonképpen bárki, aki az ingatlan megóvásában érdekelt megkötheti a lakásbiztosítást. Az esetek nagy többségében ez a lakás tulajdonosa; ha valami nagy baj történik, akkor az ő tulajdonában esik kár. De a lakásban lakhat bérlő is, pl. olyan bérleti szerződéssel, hogy ha valami vis major történik, akkor a kárt neki kell elhárítani, a javításokat fizetni. 

Ekkor már rögtön változhat az érdekeltség

Ebben az esetben neki érdemes pl. háztartási biztosítást kötnie. A biztosítók nem írják elő, hogy tulajdonosnak kell lenni hozzá, vagy hogy abba az ingatlanba legyen bejelentve a szerződő; sőt, még ott sem kell élnie. Egy lakásbiztosítás szerződője lehet tulajdonos vagy annak hozzátartozója, bérlő, haszonélvező is.

Vagyis nem él olyan szabály, hogy a biztosítást kötelező pl. a tulajdonosnak vagy épp a bérlőnek megkötnie. Ha pedig az ingatlannak több tulajdonosa van, nincs előírva, hogy mindegyiküknek közösen kellene fizetnie a lakásbiztosítást. Azonban amelyikük megköti a szerződést, annak kell gondoskodnia a díj befizetéséről, így akár egyedül fizeti, akár a többi tulajdonossal közösen, ezt érdemes előre megbeszélnie az összes érintettnek, hogy biztosan ne legyen belőle félreértés.

A kárkifizetés ugyanis alapvetően a biztosítottak számára történik – néhány speciális, pl. bérlői vagy társasházi esetet leszámítva. A biztosított személyeket a szerződés megkötése során adja meg a szerződő: biztosított minden, a szerződésben név szerint megnevezett tulajdonos(társ), haszonélvező, bérlő vagy az ingatlant egyéb jogcímen jogszerűen használó személy.

Ez a személy gyakran azonos a szerződővel, de ő a szerződés megkötésekor megjelölhet akár másokat is maga helyett. Ha tehát valaki az adott ingatlanban élő szülei számára köti meg a biztosítást, és őket jelöli meg biztosítottként, akkor kár esetén a szülők jogosultak a kártérítésre. Mivel a lakásbiztosításnak több biztosítottja is lehet, így pl. több tulajdonos esetén mindegyiküket meg lehet jelölni a tulajdoni hányaduk arányában.

Bár a lakásbiztosítást bárki megkötheti, aki érdekelt az ingatlan védelmében, azonban előfordulhat, hogy kár esetén ezt az érdekeltséget valamilyen módon igazolnia kell a biztosító számára. Ez főleg akkor fordulhat elő, ha a közvetlen érdekeltségnél (pl. rokoni kapcsolatnál) távolabbi viszony áll fenn. Több tulajdonosnál pedig, ha a szerződésben csak egyikük van feltüntetve biztosítottként, a biztosító bekérheti a többi tulajdonos hozzájárulását is a kárkifizetéshez.

A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2024/március.