Hűtés szuperhűvös anyaggal
- 2024. dec. 7.
- 1 perc olvasás
A legtöbb klímaberendezésben és hűtőszekrényben egy folyadékot összenyomnak, hogy a hőt a helyiség vagy a készülék belsejéből kifelé továbbítsák. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint világszerte a klímaberendezések és az elektromos ventilátorok fogyasztják az épületekben felhasznált villamos energia körülbelül 20%-át. Az ügynökség előrejelzése szerint a légkondicionáláshoz szükséges energia mennyisége világszerte megháromszorozódik 2050-re.
Ezt szem előtt tartva
Sok kutató azon dolgozik, hogy csökkentse a légkondicionálók által fogyasztott energia mennyiségét. Az úgynevezett szuperhűtő anyagok – áram nélkül is képesek csökkenteni a hőmérsékletet. Minden anyag visszaveri az őket érő napfény egy részét, és mindegyik hőként energiát bocsát ki. A szuperhűvös anyagok azonban mindkettőt rendkívül jól teljesítik – visszatükrözik beeső napsugárzásuk nagy részét, és sok hősugárzást bocsátanak ki. Ettől hűvösebbek a környezetük hőmérsékleténél. Ezek az anyagok nemcsak egy épület hűtésében segíthetnek – így csökkentik a klímaigényt –, hanem a kültéri levegőt is hűthetik. Ha egy felület mindig hidegebb, mint a levegő, akkor az a felület mindig hőt vesz fel a levegőből, ahogy a levegő átáramlik rajta. Tehát aktívan hűti a városi légkört. Az első szuperhűvös anyagot 2014-ben tervezték, amikor a Los Angeles-i egyetemen olyan hűtőfelületet hoztak létre, amely erősen visszaverő volt azokon a látható hullámhosszakon, ahol a Nap sugárzása tetőzik, és emissziós a középső infravörös tartományban. Ez utóbbi volt a kulcs. A légkör felfogja a Föld felszínén lévő tárgyak által hőként kibocsátott infravörös sugárzás nagy részét. De egy meghatározott infravörös sáv, amelynek hullámhossza 8-13 mikrométer, egyenesen áthalad a légkörön, és eltűnik az űrben. A szuperhűvös anyagok ezt az infravörös ablakot használják ki.
A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2024/október.
