Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
52 hozzászólás Oldal: 1 / 4
Udv mindenkinek. Nagy gondom van , ebben kerek segitseget barkitol. Egy regi tegla hazban lakok es az idei sok esozestol talan a padlon eleg meretes nedvesseg foltok jelentek meg . A padlo az eredeti deszka padlo ami a haz epitesekor rakodott le, alatta csak valami dongolt toltes van semmi beton vagy ilyesmi..A jardatol eleg magassan van a padlo , majdnem 1 meter. Kerdesem az volna hogy mitol jelenhetet meg ez a nagy mennyisegu nedvesseg hogy teljesen at jott a deszkakon ugyanis a deszka kozepe ven atnedvesedve?
Üdv!

Ha nem is pontosan ebbe a témában, de éppen egy másik "hozzászólásban" jegyeztem meg a problémád okát.
A Te esetedben is a földnedvesség a ludas. Annak ellenére, hogy a járdaszinttől a padlószinted 1 m magasan van, az gyakorlatilag nem oszt vagy szoroz e tekintetben. A nedvesség a kapilláris hatás elvén jut magasabb szintre. Mint írod, a padló alatt a puszta döngölt föld van jelen. Valószínű, hogy az idei, átlagosnál nagyobb, és hosszantartó esőzések miatt a talajban jelenlévő nedvesség, belvíz is magasabban, a felszínhez közelebb van jelen, így a felette lévő rétegek is nedvesebbek. Véleményem szerint ez az, ami az eddig nem tapasztalt nedvesedést okozta.
A felszivárgó nedvesség megakadályozására a kavicsból, sóderből készült ágyazatok alkalmasak, amelyek ezt a "kapilláris csövet" képesek megszakítani, azokból is elsősorban a osztályozott, nagyobb darabokat - nem kőszikla - tartalmazó sóder a megfelelő. Az ilyen elválasztás azonban csak 10-15 cm-es vastagság alkalmazása esetén nyújt kellő védelmet.
A Te esetedben sajnos nem elegendő a pl pusztán vízszigetelő lemez alkalmazása. A lemez alatt felgyülemlő víz utat keres magának, és ha a padló a lábazati szigetelés fölött van, akkor könnyen előfordulhat, hogy a falba jutva, az fog felnedvesedni. Ha a helyzet így áll, több mint valószínő, hogy ebben az esetben a fal alsó részén a vakolat is jelen helyzetben nedvesebb, ami előbb vagy utóbb lepergéssel, vagy sókirakódással fog jelentkezni.
Ha valóban nincs még egy szerelő betonréteg sem a padló alatt, ennek utólagos felhordását vélhetően nem tudod elkerülni. és akkor még ott az alá kerülő kavicságyazat, illetve a betonra fektetett vízszigetelés+járóbeton felület és hőszigetelés és ezután a padló.
Mint minden kívülálló, akit személy szerint nem érintett a problémában, én ebben látom a kézenfekvő, és tartós megoldást. Azt csak remélni tudom, hogyha mások is jártak már hasonló cipőben, remélhetően megosztják tapasztalataikat, és saját olcsóbb vagy éppen az adott helyzetben jobb megoldásukat mindannyiunkkal.

További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Lenne még egy külső megoldás is, ami segíthet, de mivel nem tudok semmit a körülményekről, a talajvízszintről, elméleti megoldásként írom. Ez a drénezés. Lényege, a ház körül a földbe telepített csővezetékkel elvezetni a vizet az alap közeléből.
Nem írom le, mert hosszú, de találtam egy cikket, amiben a lényegét és a kivitelezését megtalálod. Érdemes ezen is elgondolkodni, ha 1 m magasra is képes felkúszni a nedvesség. Kíváncsiságból ásnék egy alap alsó szintjéig érő gödröt a ház közelében, abban látható lenne, mennyire magas a talajvíz.
A cikk:
http://valyog.uw.hu/d3_2.htm
Egyebek:
http://www.freeweb.hu/aherhof/Epitkezes/Epitkezes_vizszigeteles/vizszigeteles.htm
http://www.proidea.hu/r-w-bautech-hungary-189103/hegler-szivargocso-rendszer-276758/Hamnap_uj.pdf
Ezermester:
http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=480
http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=2084
Nagyon koszonom hozzaszolasotokat es nagyon elszomorito a helyzet mivel dren csovet nem tudok lerakni mert a haz rogton az uttest melle van epitve , a masik dolog hogy az utcaban nincs kanalizalas hova bekothetnem a csovet. Masik nagy hiba hogy kisporoltak epitkezeskor a szigetelest a labazat es a fal kozul . Ezt utolag sem tudnam anyagi helyzetem miatt kijavitani ugyanis 40cm a fal vastagsag , ezt kibontani lehetetlen, de felszedem a toltest a padlo alol majd ezt a kavicsagyas megoldast kiprobalom illetve a betonlap jardat felszedem es aljzatszigeteleses ujra ontom hatha ez is elvezeti a fal kozelebol a vizet
Ez nem jó hír. A szintmérő gödröt azért ásd meg (nem kell nagy, csak kukucskálásra) lásd meddig ér a talajvíz, ez megmutatja mire számíthatsz. Eddig nem nedvesedett? Tavaly ősszel is hetekig esett az eső, akkor nem volt probléma?
Az előző lakásomban sem volt betonalap és alacsonyabban is volt a talajszinttől (kb. 0,5 m), mégsem nedvesedett, A végén én betonoztam le, Jmedvegy által is ajánlott kavicstöltéssel. Kiástam 30 cm-nyi földet, kapott 15 cm sóderréteget döngölve, erre 5 cm-es perlites betont, vízszigetelést és 10 cm aljzatbetont, majd erre hagyományos parketta. Ez 20 éve volt, nem volt vele problémám, de nekem előtte sem nedvesedett, csak az alap, mert elkorhadt a szigetelése. A perlites betont már ki tudod váltani korszerű lépésálló hőszigetelő EPS-sel.
A falakat lehet injektálással is szigetelni, akkor nem kell kibontani. Lyukakat fúrnak körben és egy impregnáló vegyszert fecskendeznek belé. Ez kiszorítja a vizet a falból és nem engedi újra nedvesedni. Erről már volt szó egy korábbi topikban. Idővel - ha a pénztárcád is engedi - érdemes lenne ezzel is foglalkoznod.
Üdv!

Sok használhatót olvastam a fórumon már eddig is, de a speciális problémámra nem találtam választ. Egy 40 éves téglaházban lakunk, több helyiséget úgynevezett cementlap, vagy kőlap borítja. Az a fekete-fehér-bordó. Már régóta tapasztaljuk, hogy időszakonként "izzad" a kőlap.
Télen ritkábban, nyáron többször. Szőnyeg alatt kevésbé, a szabadon levő rész lucskos. Most szeretnénk laminált padlót tenni rá. Már vettem hőszigetelő alátétet is a padló alá. Le merjük-e tenni a kőlapra (ha éppen száraz), vagy milyen megoldás jöhet még szóba?

Köszönöm a segítséget előre is!
Üdv Cserzsi!
Jó lenne tudni, az izzadás mikor tapasztalható. Jellemző rá valamilyen időjárási jellegzetesség, mit nagy eső, nagyon párás levegő, nagy hőség, stb. Az izzadás meddig tart, napokig, hetekig, órákig? Ha szellőztettek megszűnik? Foltokban izzad, vagy a teljes felületén?
Nehéz kérdés, mert több dolog miatt izzadhat, nedvesedhet a kő. Ha alulról, a magas talajvízszint miatt ázik át és azért izzad, akkor először le kell víz ellen szigetelni, és csak akkor lehet parkettázni. Más a helyzet, ha egyszerűen páralecsapódás miatt izzad, tehát hideg a kő és a magas páratartalom miatt kicsapódik a nedvesség rajta. Ekkor talán elég lesz a parketta, vagy szalagpadló alá a hőszigetelés, feltéve alulról nem nedvesedik a kő. Milyen hőszigetelőt vettél a padló alá? Ide az a vékony kiegyenlítő szivacsos fólia - amit szoktak ajánlanak hozzá - kevés lesz, mert gyenge a hőszigetelő képessége és a padló alatt fog lecsapódni a pára, idővel bepenészedik.
Köszönet a gyors válaszért.

Az izzadás nagy meleg kezdetekor, és esős időszak környékén jelentkezik napokig. Aztán teljesen száraz lesz. Most például hiába szellőztetünk, csak még inkább gyöngyözik a lé. A vásárolt padló 7 mm-es, és thermofloor 4 mm-es az alátét, még akartam 2 mm-es párazáró fóliát is, de az eladó lebeszélt róla. Az elképzelés: egy aljzatkiegyenlítő után a thermofloor, és a klikkelős padló.

A páralecsapódásról senki sem tudott a környezetemben hasonlóról, a neten kutakodtam, mert tudtam hogy a víz nem alulról jön. Most mégiscsak gondolkodom a párazárón pluszban, de nem vagyok biztos benne hogy jó lesz.

Mit tehetnék hogy szabaduljak a nem kívánatos jelenségtől?
Akkor nagyon nagy a páratartalom nálatok és nagyon hideg lehet a kő, hogy így lecsapódik rajta. A párazáró akkor szükséges, ha alulról nedvesedik a kő, de ártani biztos nem árt. Érdemes lenne a kenhető fóliát alkalmazni vízzáró rétegként és arra lehet a padlókiegyenlítőt önteni, majd hőszigetelés és a padló.
Érdemes lenne egy kis darabon lefektetni a hőszigetelőt a száraz kőre és figyelni a párásodáskor alatta száraz marad-e. A szigetelő tetejére nem ül ki a pára, akkor van esélyed, hogy a parkettára sem fog. A másik dolog, meg kellene mérni a páratartalmat a nedvesedő szobákban. Nálam 70 % fölött van tartósan a páratartalom, de a kövön nincs egy gramm víz sem, pedig nincs alászigetelve.
A párásodás negatívumai más formában nem jelentkeznek? Penészfoltok, dohos szag, nyirkos ágynemű, stb.
A kenhető fólia jó ötlet, és kipróbálom a hőszigetelő próbát is.
Némi bizakodásra ad okot, hogy a szekrények alatt nem tapasztaltam párát. Penészfolt nincs sehol és a bútorokat nem rakom teljesen a fal mellé, így a levegő jobban átjárja a zártabb helyeket is. Azt hiszem még inkább odafigyelek a szellőztetésre.

Köszönöm a segítséget.
A szellőztetésről jut eszembe, nem cseréltettétek ki az ablakokat korszerű műanyag ablakokra?
Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a szinte tökéletesen záródó ablakok miatt szinte nullára csökken a lakás természetes szellőzése, így feltorlódik a pára és ez okozhat gondokat.
A mostani páratartalomban a vízcsapra csapódik ki így a pára, ha csak hideg vizet engedek. Nagyon hideg lehet az aljzatotok, nem ártana egyszer rendesen hőszigetelni, ez a fűtésszámlán is jelentkezne mint megtakarítás.
Ablakcsere igen, de csak az utcai szobákban, és még némi belső átalakítás. Tapasztalom hogy megváltoztak az eredeti levegő áramlási viszonyok. Gyanítom hogy a felújításnak még nincs vége, egyik megoldott probléma felveti a következőt. Csak a pénztárca szab határt hogy az ember meddig merészkedik. Köszönöm a tanácsokat, és még biztosan találok jó ötleteket a fórumon.
Egy szinteltolásos, hegyoldali társasházban vettem meg 7 éve egy 54 m2-es lakást a földszinten.
Utóbb kiderült, hogy igen magas a páratartalom 80 % körüli. A földön nem lehet tárolni semmit, mivel hamar dohos, sőt penészes lesz. Először csak az egyik szobában jelentkeztek kisebb penész foltok a tapétán.
A lakás eredetileg 1+1/2 szoba és egy kis étkezős konyhából állt. Ez úgy lett átalakítva, hogy a konyhából gipszkartonnal leválasztottunk kb. 2 métert. A konyha és a fél szoba közti falat lebontottuk és a ½ szobából is leválasztottunk, szintén gipszkartonnal, egy kicsit és így lett két pici(1/4) szoba és egy kicsi konyha. Az egyik kicsi szobában parkettára laminált padló került. A másik pici szoba félig parkettás, félig köves, középen egy betoncsíkkal, ahonnan elbontották a falat, az ajtótokkal együtt. Erre került laminált parketta mindenféle szigetelés nélkül. Én 3 éve kezdtem köhögni, az egyik lányom egy éve. Az egyik kis szobán lambéria volt, ami alatt penészedést fedeztem fel a falon+ a laminált padló is felpúposodott. Felszedtük és alatta a parketta azon a részen, ahol a betoncsík volt fekete penészes volt. Ahol az északi utcafronti fallal találkozott „csak” nedves foltok voltak a parkettán. Egy szakember kijött és megnézte. Megállapította, hogy ahol elbontották a falat az ajtótok darabjai alatt a maga a ház alsó szigetelése tönkre ment. Azaz valószínűleg az egész lakás alatt elöregedett(1968-ban épült agyagos talajra, hegyoldalban). Ennek a teljes felújítása csillagászati összeg lenne. A háznak nincs rá pénze, a biztosító nem fizet. Ideiglenes megoldásnak javasolták, hogy a betonra tegyünk folyékony szigetelést és, majd padlopont. Van aki azt állítja, hogy tehetünk laminált padlót erre, van aki azt hogy semmiképp. Kérem adjanak tanácsot, hogy elég ez egyáltalán mi a jó megoldás? Gondolom a másik szobában is sürgősen le kell szedni a lainált padló a parkettáról?
Lilla,
az átalakításkor az ajtófélfa ennyire mélyen volt beágyazva? Normál esetben a közelébe sem lehetne az aljzatszigetelésnek. A szakember mit mondott, ezzel lett megsértve az aljzatszigetelés? A betoncsík az elbontott fal alatt már megvolt, vagy utána készítették? Előtte nem nedvesedett a lakás?
Szerencsé esetben elég lenne a betoncsíkot óvatosan felbontani az aljzatszigeteléséig és ott összekötni, kiegészíteni a sérült szigetelést, majd úgy kibetonozni a felette lévő részt. A letakart eredeti padló milyen állapotban van, az is vizes?

Az agyagos talaj nagyon rossz vízvezető réteg, elképzelhető, hogy a hegyoldal felől folyó talajvíz túl közel van felszínhez (az anyag miatt nem tud a föld mélyebb részeibe szivárogni), így fokozottan áztatja a ház alapját. Az aljzatszigetelés csak akkor működik megfelelően, ha vízhatlanul egybe van kötve a falak vízszigetelésével, azokkal egységet képez. A szakember által ajánlott megoldásnak az lehet a következménye, hogy a talajvíz - mivel az utólagos szigetelés miatt felfelé nem tud menni - elindul a falak felé és azt áztatja el. A penészedés így is jelentkezni fog, de most már a falakon.
A biztos megoldás az aljzat felszedése lenne az aljzatszigetelésig, a vízszigetelés felújítása összekötéssel a falak vízszigetelésével, hőszigetelő réteg, majd beton és arra a parketta.
Az ajtófélfa kb. 10-15 cm mélyen volt beágyazva. Korhadt darabjait most szedtük ki. Alatta a fekete szigetelés olyan vékony volt mint a papír és úgy is szakadt. A szakember nem mondta konkrétan, hogy ezzel lett megsértve a szigetelés. Benyúlt a két mélyedésbe és utána mondta, hogy itt valószínűleg a ház szigetelése ment tönkre és újból kellene csinálni az egészet. A betoncsík már megvolt azon állt a lebontott téglafal. Az előző lakó annyit mondott, hogy a fal egy kis helyen penészedett, de lekezelték. A letakart eredeti padlót föl kellet szedni, mert egy részen, ahol a betonnal találkozott ott penészes volt alulról. A betoncsikkal merőlegesen az utcai északi falnál pedig nedvesnek tünt, penész nem volt rajta, csak nedvességfoltok.Ez a falrész volt penészes a lambéria alatt. Lehet, hogy az ön által említett ok miatt, mert a laminált padló nem engedte kipárologni a nedvességet.
Van egy cserépkályha a szobában a cserékályhánál száraz volt, de a biztonság kedvéért azt is felszedtük. Persze csak a gipszkarton falig. A parketta folytatódik a gipszkarton alatt a másik szobába, amin szintén laminált padlóval van lefedve. Itt nem púposodott fel a adló, "csak a tapétán az alsó 20 cm-en volt egy két penész folt.
52 hozzászólás Oldal: 1 / 4

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 29 vendég