Ezermester Fórum

Jó estét!

Vasbeton gerendás födémes padlásteret szeretném utólagosan szigetelni. Csak tárolásra, és évi néhány feljárásra akarjuk használni (antenna, kémény ellenőrzés, stb.)
A födém jelenlegi rétegrendje (belülről kifelé):
- Vasbeton E gerenda, közte kefni
- fólia alátét
- 4 cm járható Thervoolin
- fólia alátét
- 5 cm aljzatbeton


Erre gondoltam 5+10 cm közetgyapotot rátenni a következő rétegrenddel:

- párazáró fólia
- 5 cm-s tábla
- 10 cm-s tábla kötésben

Következő kérdéseim lennének:
1. a födémen vízszintesen talpgerendák futnak; bennük szelemen. Ezeket felülről be kell borítani a párazáró fóliával, vagy alulról kell átbújtatni alattuk, vagy ki lehet hagyni?
2. A legtöbb kőzetgyapot tábla kibír 60-65 kg pontszerű terhelést, ahogy olvastam. Kell nekem akkor stafniznom, léceznem? (Évi néhányszor megyek fel a padlásra csak, max a kéményt ellenőrizni, meg dobozokat feltenni)
3. A cserép alatt van porhó elleni fólia. Le kell akkor borítani a kőzetgyapotot még?
4. födémen futó talpgerendákat be kell szigetelni, vagy ez nem jelentős hőhíd kockázat?
5. A vasbeton koszorú élekre mekkora szigetelés kell a födém felől?

Köszönöm Pali

[Plaszlo]

Üdv!
A meglévő szigetelés csak a talpgerendák között van és a párazárás is csak erre a területre korlátozódik?
Tudnál 1-2 fotót készíteni?

Üdv
A meglevő szigetelés az úsztatott betonréteg alatt van. A felső réteg egy járható beton felület, amire szelemennel vannak rögzítve a talpgerendák.

Még képek

Tisztelt Plaszlo!

Tanácsát szeretném kérni padlásfödém szigeteléssel kapcsolatban.A házuk '85 ben épült emeletes ház s az emeleten két szoba s hozzá tartozó feljáró található, mi nem követi a tető vonlát, tehát a "padlás közepén" vannak a szobák. Ezen szobák tetje alulról felfele nézve vakolás nádszövet deszka ,15cm magas fa gerenda. A padlás többi része (a szoba külső falától a ház széléig) mindkét oldalon beton boritású.(vasbeton gerenda beton béléstestel) A tető normál cseréptető mi alatt nincs tetőfólia s így néha porhavatház be tud keverni alá. Kivülrről 10 cm vastag szigetelést kapott és az ablakok is szigateltek de még mindig "szökik" valahol a meleg.
15cm vastag szigetelést(üveggyapot paplant a vizszintes felületre, táblásítottat a függölegesre) gondoltunk a felső szobák tetejére, a felső szoba falakat kívülről, valamint a padlásrészként megmaradt 2oldali részeket.
Kérdéseim.:
A szoba tetején lévő fagerendás szerkezetre kell e párazáró fólia az üveggyapot alá(ma voltam kereskedésbe valamilyen tükröst ajánlottak), (fórumot végigolvasva írják, hogy kell a betonozott födémre de a fás szerkezetnél?) azt kell e valamilyen módon rögzíteni, rákell teriteni a gerendákra is vagy csak a gerendaközbe beszabjam,ha elfogy a fólia a következő tekercsel összeragasszam vagy csak valamilyen ráfedéssel rakjam, nem fülled be alatta a fa szerkezet-belülről nem vizesek a falak penészfolt sehol sincs- s a tetjére rakjak páraáteresztő fóliát? Ezen a részen nem szeretnék járni pakolni.
A szobák falára kívűlről gondoltam az üveggyapot táblákat mi alá szintén kell párazáró fólia mit össze"ragasszak" a faszerkezet alá rakott fóliával? ( ha kell alá) A táblákat hogyan rögzitsem a függőleges falhoz? S ide is kell páraáteresztő fólia?
A beton borítású padlásrésznél alulra párazáró fólia 15 cm üveggyapot mi közé beszabva 16-17 cm stafnifa rá páraáteresztő fólia s végűl osb lap hogy tudjunk rajta járni pakolni.
Készitettem egy rövid skicc rajzot hátha igy jobban visszaadja mit írtam, mert nem építész végzettségű vagyok.
Várom megtisztelő válaszát..Tamás

[Plaszlo]

Üdv Tamás!

Némi elmélet, miért van szükség a párazáró fóliára. Létezik egy fizikai jelenség a páranyomás és ennek eredményeként a páravándorlás. Ez annyit tesz, hogy a beltérből a levegő páratartalma a külső hideg oldal felé akar távozni és ezt a szándékát nagyon nehéz megfékezni, minél nagyobb a hőmérséklet és páratartalom különbség a kültér és beltér között, annál erőteljesebb a páravándorlás.
Miért rossz ez? Elvileg nem lenne gond, régen is létezett amikor még vastag falakból építkeztek és a nyílászárók sem zártak túl jól, akkor még nem okozott gondot, de a hőszigetelésnél már problémát okoz. A probléma lényege, hogy a pára a hőszigetelésen keresztül is halad a kültér felé, de a hőszigetelés külső rétegeiben a hőmérséklet elérheti a harmatponti vagy az alatti hőmérsékletet és itt kicsapódik a pára, vízzé alakul. A szigetelőanyagot elkezdi áztatni és minél nedvesebb a szigetelőanyag, annál rosszabb a hőszigetelése, a harmatpont egyre közelebb kerül a födémhez, egyre vizesebb lesz és rossz esetben nem csak a hőszigetelő képessége csökken le drasztikusan, de a víz elérheti a födémet és elkezdi áztatni. Ezt tudjuk betonon sem jó, de fa szerkezet esetén kifejezetten káros dolog. Most ha belegondol egy fafödémes szerkezet mekkora ellenállást fejt ki a pára útjában, akkor megérti miért szükséges a párazárás.
Párazáró fóliával ezt a vándorlást lehet megakadályozni, gyakorlatilag csak erősen visszafogni, mert tökéletes párazárást nagyon nehéz kivitelezni. A fólia helyes alkalmazása esetén nem engedi a párát a szigetelésbe bejutni, így a szigetelés száraz marad, teszi a dolgát. Gyakorlatilag valamennyi pára mégis át tud jutni, de ez helyes kialakítás esetén olyan kevés, hogy egy melegebb napon el tud távozni a szigetelőanyagból. Nagyon fontos, szigetelőanyag fölé CSAK páraáteresztő fóliát vagy takarást lehet tenni.
Gyakorlatilag a falak hőszigetelése elé is ugyanúgy kellene párazáró fóliát tenni, de ezt téglafalak esetén szinte mindig elhagyják. egy vastag téglafal esetén még nem okoz problémát, a páravándorlás a födém felé intenzívebb, mivel ott a legmelegebb a levegő. A könnyűszerkezetes épületek falainál mindig alkalmaznak párazárást, hiszen ott a fal szinte csak a hőszigetelés a fedő burkolatokat leszámítva.
Az esetében a 15 cm-es oldalfalakhoz raknék párazárást, amit a födém párazárásával folytonossá kell tenni.

Nézzük a gyakorlati oldalát:

- fafödém:
1., kitölti a gerendák közötti részt, erre jön a párazárás, majd legalább olyan vastag hőszigetelés a tetejére, mint ami a gerendák között lett berakva. Ennek az a lényege, hogy a harmatponti hőmérséklet a leghidegebb téli időszakban se érhesse el a fóliát, vagy az alatta lévő réteget. A hőszigetelést mindig úgy kell tervezni, hogy a harmatponti réteg mindig a páraízásás feletti rétegekben legyen. Ebben az esetben nem csapódik ki a levegő páratartalma a zárás alatt, nem vizesednek a gerendák, nincs probléma.
2., lezárja a gerendák felett a födémet deszkával, OSB lappal, majd erre jön a párazárás és a tetejére vastag hőszigetelés két rétegben, egymáson átlapolva, hogy az illesztések ne egymás alatt legyenek. Ez annyiban korrektebb megoldás, hogy homogén a hőszigetelés, a gerendák felett is olyan vastag réteg lesz, mint közöttük. Ez csak akkor jó megoldás, ha van elég hely még a padláson.
A hőszigetelés tetejére páraáteresztő fóliát kell rakni, hogy a porhó ne a szigetelésbe olvadjon bele.A páraáteresztó fólia membránjain a pára át tud jutni, de a vizet megfogja amíg elpárolog.

Oldalfalak:
A szokásos homlokzatszigetelési technikák alkalmazhatók, akár EPS, akár üveg vagy kőzetgyapot. Ajánlanám a szigetelőanyag külső lezárását legalább a háló és ragasztó bevonattal, mert ez megóvja a nedvességtől és ha rágcsálók kikezdik a hőszigetelést, akkor időben észrevehető a rágásnyom alapján.

A betonfödémen párazárás után akár lépésálló hőszigetelés, és azon járható felület kialakítása, vagy a párnafás megoldás alkalmazható. A Padlap is jó megoldás, bár nem a legolcsóbb, de könnyű a telepítése és azonnal járható, terhelhető felületet ad. Ezt a szigetelést lehetőleg a ház széléig, de legalább a szelemenekig el kell vinni. A betonkoszorú tetejét is le kell szigetelni, különben az alatta lévő szobák felső sarkaiban és a külső éleknél penészesedés léphet fel hőhíd miatt.

A rajz alapján gyenge pontnak látom a padlásszobák azon éleit, ahol a szarufákkal találkozik. Ha az éleket nem sikerül rendesen leszigetelni, akkor problémás lehet a belső élek penészesedése szempontjából. Itt az a gond, hogy ha jól megépítik a födém és oldalfalak szigetelését, de az éleknél nem sikerül folyamatossá tenni, akkor az lesz a leghidegebb része a padlásszobáknak.
Fontos, a párazárással megakadályozzuk a pára távozását a falakon, födémen keresztül, de ahhoz, hogy a padlásszobákban ne emelkedjen túlságosan a pára, szabályozott szellőzésre lesz szükség, ablakkeretbe épített páravezérelt szellőzők beépítésével.

[Plaszlo]

Jó estét!

Vasbeton gerendás födémes padlásteret szeretném utólagosan szigetelni. Csak tárolásra, és évi néhány feljárásra akarjuk használni (antenna, kémény ellenőrzés, stb.)
A födém jelenlegi rétegrendje (belülről kifelé):
- Vasbeton E gerenda, közte kefni
- fólia alátét
- 4 cm járható Thervoolin
- fólia alátét
- 5 cm aljzatbeton


Erre gondoltam 5+10 cm közetgyapotot rátenni a következő rétegrenddel:

- párazáró fólia
- 5 cm-s tábla
- 10 cm-s tábla kötésben

Következő kérdéseim lennének:
1. a födémen vízszintesen talpgerendák futnak; bennük szelemen. Ezeket felülről be kell borítani a párazáró fóliával, vagy alulról kell átbújtatni alattuk, vagy ki lehet hagyni?
2. A legtöbb kőzetgyapot tábla kibír 60-65 kg pontszerű terhelést, ahogy olvastam. Kell nekem akkor stafniznom, léceznem? (Évi néhányszor megyek fel a padlásra csak, max a kéményt ellenőrizni, meg dobozokat feltenni)
3. A cserép alatt van porhó elleni fólia. Le kell akkor borítani a kőzetgyapotot még?
4. födémen futó talpgerendákat be kell szigetelni, vagy ez nem jelentős hőhíd kockázat?
5. A vasbeton koszorú élekre mekkora szigetelés kell a födém felől?

Köszönöm Pali

Üdv!

A párazárást már nem tartom szükségesnek, hiszen az alatt lévő felületen két réteg is van, nincs szükség harmadikra. Szerintem a szigetelés vastagsága nyugodtan lehet 2x10 cm is. A belső szelemeneket is betakarnám szigetelőanyaggal, mert ha szabadon marad, akkor hőhídként működne. Ugyan a fa is valamennyire hőszigetelő, de távolról sem annyira, mint az őt körülvevő hőszigetelés. Ezt a hatást ugyan csökkenti a beton alatti hőszigetelő réteg, de elég vékonyka önmagában.
A külső szelemeneket is illene takarni, főleg ha még van hely a szelemen és a fal széle között.
Itt viszont lehet egy kis gond, mert ha a házon nincs homlokzati hőszigetelés, akkor a koszorú felső szigetelése nem sokat ér, hiszen oldalról teljes felületén tud hűlni.
Járófelületeket lehet úgy is kialakítani, hogy azokon a részeken nem szálas, hanem lépésálló EPS szigetelést rak le és arra valamilyen járóréteget. Akár padlapból kirakni a járófelületeket, a hiányzó vastagságot szintén lépésálló EPS lapokból lehet pótolni a padlap alatt, Nagyon fontos, a kétféle szigetelést hézagmentesen illeszteni egymáshoz.
A lépésálló szigetelőanyagok általában akkor lépésállóak, ha van felettük beton, vagy valamilyen merev, teherelosztó réteg.
Önmagukban sérülékenyek, nem szívesen járkálnék rajta. Ebből kifolyólag javasolnám a párnafákból tartószerkezetet építeni és ezt befedni.
A szigetelés tetejére javasolnék páraáteresztő takarást, akár fóliát, akár geotextiliából, hogy por és becsapó eső, hó ellen védve legyen.

Üdv!

A párazárást már nem tartom szükségesnek, hiszen az alatt lévő felületen két réteg is van, nincs szükség harmadikra. Szerintem a szigetelés vastagsága nyugodtan lehet 2x10 cm is. A belső szelemeneket is betakarnám szigetelőanyaggal, mert ha szabadon marad, akkor hőhídként működne. Ugyan a fa is valamennyire hőszigetelő, de távolról sem annyira, mint az őt körülvevő hőszigetelés. Ezt a hatást ugyan csökkenti a beton alatti hőszigetelő réteg, de elég vékonyka önmagában.
A külső szelemeneket is illene takarni, főleg ha még van hely a szelemen és a fal széle között.
Itt viszont lehet egy kis gond, mert ha a házon nincs homlokzati hőszigetelés, akkor a koszorú felső szigetelése nem sokat ér, hiszen oldalról teljes felületén tud hűlni.
Járófelületeket lehet úgy is kialakítani, hogy azokon a részeken nem szálas, hanem lépésálló EPS szigetelést rak le és arra valamilyen járóréteget. Akár padlapból kirakni a járófelületeket, a hiányzó vastagságot szintén lépésálló EPS lapokból lehet pótolni a padlap alatt, Nagyon fontos, a kétféle szigetelést hézagmentesen illeszteni egymáshoz.
A lépésálló szigetelőanyagok általában akkor lépésállóak, ha van felettük beton, vagy valamilyen merev, teherelosztó réteg.
Önmagukban sérülékenyek, nem szívesen járkálnék rajta. Ebből kifolyólag javasolnám a párnafákból tartószerkezetet építeni és ezt befedni.
A szigetelés tetejére javasolnék páraáteresztő takarást, akár fóliát, akár geotextiliából, hogy por és becsapó eső, hó ellen védve legyen



Köszönöm a gyors választ, még egy-két kérdésem lenne:
- A talpgerendák tetejére hány cm lenne hasznos, illetve oda milyen módszerrel kellene rögzíteni a szálas szigetelőt?
- van hely a külső szelemen és a fal széle között, kb 15-20 cm, oda is tervezek rakni, ide milyen módszerrel kellene rögzíteni a szálas szigetelőt? Lesz egyébként homlokzati szigetelés, 8 vagy 10 cm ragasztva, dűbelezve, így a koszorú be lesz takarva fentről és oldalról is.
- a padlapot és a szálas szigetelőt hogyan lehet hézagmentesen illeszteni? Ragasztás, vagy inkább be kell préselni a szálasat?
- ha padlapokat teszek le ott, ahol járni vagy tárolni akarok, oda nem kell párnafa, ha jól sejtem?

Köszönöm

[Plaszlo]

[i]Üdv!

Köszönöm a gyors választ, még egy-két kérdésem lenne:
- A talpgerendák tetejére hány cm lenne hasznos, illetve oda milyen módszerrel kellene rögzíteni a szálas szigetelőt?
- van hely a külső szelemen és a fal széle között, kb 15-20 cm, oda is tervezek rakni, ide milyen módszerrel kellene rögzíteni a szálas szigetelőt? Lesz egyébként homlokzati szigetelés, 8 vagy 10 cm ragasztva, dűbelezve, így a koszorú be lesz takarva fentről és oldalról is.
- a padlapot és a szálas szigetelőt hogyan lehet hézagmentesen illeszteni? Ragasztás, vagy inkább be kell préselni a szálasat?
- ha padlapokat teszek le ott, ahol járni vagy tárolni akarok, oda nem kell párnafa, ha jól sejtem?

Köszönöm

Vegyük sorba a kérdéseket:

- a talpgerendáknál úgy gondoltam olyan sávban érdemes leteríteni, hogy a talpfákon túllógva a fődémszigetelésre is felfeküdjön. Legalább a födémszigetelés vastagságával lógjon túl mindkét oldalon és néhány dűbellel a gerendához lehet rögzíteni. Erre érdemes sűrűbb szálas szigetelőanyagot használni, aminek van tartása. Bár a fa valamennyire hőszigetelő, de azért, hogy ne tudjon lehűlni és a hideget a hőszigetelőanyagba vezetni, én tartanám a födémszigetelés vastagságát.
- a külső szelemen és fal vége közötti részhez is nagyobb sűrűségű, jobb tartású hőszigetelőt használnék. Fontos, hogy a fal szélénél egy picivel kilógjon, hohy a homlokzati hőszigetelőt neki lehessen támasztani hézag nélkül. A homlokzati hőszigetelő ragasztásakor 1-2 cm-es hézag lesz a fal és a hőszigetelő között a ragasztóanyag miatt, ezér ezt érdemes beszámítani a kilógásnál. Levágni egy kicsit mindig könnyebb, mint a hiányt pótolni.
A rögzítés azonnal meg lesz oldva, mihelyt a homlokzati hőszigetelő felkerül a falra, mivel azt a födémszigetelés teljes magasságáig fel kell vinni, így megtámasztja az anyagot. Addig lehet súllyal (pl.: deszkával) lenyomatni a szigetelést, hogy a szél ne tudja megemelni. Esetleg meg lehet próbálni az EPS-hez kapható habalakú ragasztóval rögzíteni, de ezt még nem próbáltam.
- a homlokzati hőszigetelést 10 cm alatt ma már nem érdemes elkezdeni, így minimum 10 cm-es legyen.
- a Padlap nútos rögzítésű, egymással jól összefogható és ragasztható. Ha a födémre kerülő szálas hőszigetelő nem a legpuhább változat lesz, akkor van némi tartása. Úgy kell fektetni, hogy szorosan illeszkedjenek egymáshoz, kicsit egymáshoz kell feszíteni őket.
- a Padlap önálló, azonnal járható, teherbíró felületet ad, nem kell hozzá semmi kiegészítő. Viszont elképzelhető, hogy néhány elemét majd le kell rögzíteni, hogy járkálás közben ne tudjon elmozdulni. Ez megint függ a szálas szigetelőanyag tömörségétől, tartásától. Nagyon nem érdemes az 5 cm-es betonba furkálni, mert még felsérti az alátétfóliát, ezért ezt nem javaslom. A Padlap ha önmagában rakják le a teljes födém felületén, akkor stabilan megáll a helyén, hiszen a dilatációs hézagot leszámítva faltól-falig tart. A dilatációs hézagba rugalmas polifoam vagy üveggyapot csík kerül, aminek a rugalmasságán felül tartása is van, nincs mászkálás, mozgolódás. De a lágy hőszigetelő gyapot ezt nem tudja teljesíteni, ezért meg kell próbálni EPS habragasztóval rögzíteni a betonhoz.

Tisztelt Plaszlo!
Köszönöm gyors válaszát igy már erthetőbb.
Még egy kérdés:a függőleges falra táblásított uveggyapotot gondoltam alà zàró fólia. Hogyan fogatom a falra/ falhoz?. Vagy oda inkább xps lapot mi alá nem kell fólia mert az tudtommal nem veszi fel a vizetés ugy megcsinalni mint a homlomzat szigetelést?köszönöm T.

[Plaszlo]

Üdv!
Nehéz kérdés az esetében a párazáró fólia alkalmazása. A szigetelést készítő szakemberek többsége hallani sem akar párazáró fóliáról, eddig sem kellett, most sem kell alapon. A szigetelések fent vannak a falakon évek óta, eddig nem volt gond vele látszólag, ergo nem szükséges a párazárás. De nem lehet tudni 20-30 év múlva mi lesz a helyzet? Többek szerint időzített bomba az utólagosan felrakott homlokzati szigetelések többsége.
Elvileg belülről kellene alkalmazni a párazárást téglafalon is, de akkor elvész a tégla páraszabályozó szerepe, ami kellemes légkört biztosít a beltérben. Nehéz helyzet, a fizika mást mond, mint a "józan ész".
A helyzetében a vékony téglafal okozza a gondot.
(visszaolvastam első írását és nem találtam erre utaló adatot. Most én gondolom, hogy itt vékonyabb a téglafal, vagy tényleg csak 15 cm-es?)
Bár a pára nagy része általában nem a falakon keresztül távozik, de ennek szerepe lehet a vastag téglafal ellenállásának, fékező hatásának. Az általánosnál vékonyabb fal esetén ez a fékező hatás is gyengébb, így elvileg több pára juthat a szigetelőanyagba.

Ami a fólia elhagyása mellett szólhat, hogy a szigetelőanyag felrakásakor, a dübelezésnél átlyukasztják a fóliát, a fúró akár fel is tépheti, így tulajdonképpen hatástalan lesz, sőt rosszabb, mert pontokban lesz intenzívebb páravándorlás. A másik ok, lassan nem lesznek komoly telek, a páravándorlás sem lesz annyira intenzív. Fóliára nem lehet ragasztani, több dűbellel kell rögzíteni, több helyen sérül a fólia, gyakorlatilag használhatatlan lesz. Ott tartunk, már nem a belső hő kijutását kell megakadályoznunk, hanem a külső bejutását nyáron.
A padlástér kicsit más mint a szabadtér, a tetőszerkezet védelmet ad az időjárástól, ha már egy kicsit kisüt a nap télen, a tető alatt már kellemesebb idő lesz, mint a szabadtérben, megint kisebb lesz a páravándorlás, mert kisebb lesz a hőmérséklet-különbség.

Írta, eddig nem volt sehol penészesedés ami jó jel, de most beleavatkozik ebbe az egyensúlyba a szigeteléssel, ezért kell körültekintően eljárni, mert rossz hőszigeteléssel megoldható, hogy legyen penész. Sokan jártak így, akkor jött elő a penészesedés, amikor korszerűsítettek, hőszigeteltek egyszerre.
Így átgondolva úgy tűnik az oldalfalak párazárását csak belülről lehetne korrekten megoldani, vagy segédszerkezetes megoldással ami nem biztos, hogy kivitelezhető a szűk térben.

Jutott eszembe, falra párazáró fólia, rá 5x5 cm-es lécváz, ami leszorítja a fóliát és megtartja a falon. A lécek vonalában a fóliát ragasszák le hozzá való ragasztószalagjával, mert ez megakadályozza a lécváz rögzítéséhez fúrt lyukaknál a fólia hasadását, feltépését. Lécek közé táblás szigetelőanyag, majd a lécváz tetejére még legalább 5 cm szintén táblás szigetelés. Amennyiben ez megoldható, akkor bármelyik szigetelőanyaggal hőszigetelhető a padlásszobák oldalfala. Ha nem, akkor szerintem hagyjuk el a párazárást, mert nem fog megfelelően működni.

Milyen szigetelőanyagot használjon? Ez is nehéz kérdés, én a kőzetgyapotot ajánlanám padlástérben tűzgátló és hangcsillapító tulajdonságai miatt. Én úgy vagyok ezzel, éghető térben ha csak annyi előnyt biztosít a kőzetgyapot, hogy még biztonsággal el lehet hagyni a padlásszobát tűz esetén, akkor már megérte az árkülönbséget.
Nagyon fontos, a hőszigetelés és párazárás után biztosítani kell a felesleges pára távozását, különben adtunk egy pacsit a sz@rnak. Tehát az ablakokra páraszabályozású szellőzőket kell beépíttetni. Ezek csak akkor nyitnak, ha a beltér páratartalma meghaladja a beállított értéket, tehát feleslegesen nem szellőztet, de ha kell akkor elengedi a felesleget. Ennek hiánya is okozhat penészesedést a hőszigetelés ellenére.

Szigetelőanyag rögzítése. EPS-t kis magasságokig elég csak ragasztani, padlástérben nincsenek erős szelek, ezek sem indokolják a dübelezést.
Kőzet, vagy üveggyapotnál már javasolt a ragasztó mellett dübelezés, mert az anyag rugalmasabb, nehezebb. Kapható hőszigetelt. tárcsás dübel hozzá, ezekkel biztonságosan és tartósan rögzíthetők

Tisztelt Plaszló!
Lakásunkat 7 éve építettük 44 es Porotherm téglából, vasbeton födémmel, betoncserép fedéssel (alatta Bramac fóliával).
A padlástér középső mezőjében, a széklábak közötti 2 m magasságig függőleges majd 0,5 m ferde tetősíkban, illetve a fogópárokat elérve vízszintes menyezettel padlásszoba beépítését tervezzük 15 cm gipszkarton fallal, közte üveggyapot szigeteléssel.
Dilemmám a következő:1. Jelenleg a vb.födémen 2x10 cm vtg. üveggyapot szigetelés van leterítve (fóliára). Ezt föltekerve újra tudom hasznosítani legalább a vízszintes felületeken (kiegészítve a falakba építendő táblásított új szigetelőanyaggal)?
2. A jelenlegi 20 cm vtg. szigetelés hatásfoka nem romlik azáltal, hogy a falakban csak 15 cm vtg. kerül?
3. Megfelelő megoldás az, ha + 10 cm üveggyapotot a szarufák közé is teszek a cserép (pontosabban fólia) alatt? Vagyis ér annyit a 15 cm gipszfal + légtér a padlástér megmaradó oldalsó háromszögeiben + 10 cm szigetelés a szarufák között, mind a jelenlegi állapot?
4. A korábbi kérdezőnek (Ptamás84) adott válaszában jelezte hogy kényes pontja a padlástéri szoba felső éleinek a nem megfelelő szigetelése ahol találkozik a szarufákkal, ezen az 50 cm-en én is csak 15 cm (sőt a székgerenda élénél csak 12 cm vtg. szigetelőanyagot tudok bepréselni)! Kombinálhatom (kiválthatom) ezt a sávot jobb hatásfokú pl. grafitos szigetelőanyag használatával, vagy többet ártok vele, ha megszakítom a folytonosságot?
5.A vízszintesen leterített szigetelőanyagra ebben az összeállításban is indokolt porfogó geotextília terítése (hiszen a teljes határoló felület körbe lesz zárva, szigetelve)?
Üdvözlettel: Ferenc

[Plaszlo]

Üdv!

Nem lehet úgy módosítani a terveket, méreteket, hogy a kényes pontokban is megfelelő vastagságot tudjanak elérni?
Egy meglévő szerkezet utólagos hőszigetelésénél lehetnek kényszermegoldások, de egy újonnan építendő szerkezetnél el lehet kerülni a kritikus részeket.

A szigetelőanyagokat lehet vegyesen használni, de lehetnek problémák az illesztésnél. Személy szerint egy tűzveszélyes helynek számító padlástérben maradnék az éghetetlen szigetelőanyagoknál.

Üdvözlet Mindenkinek!

Szeretném nagyrabecsülésemet kifejezni a topciban résztvevőknek, mert nagyon hasznos tanácsokat és javaslatokat találtam meg benne.

Vásároltunk egy ingatlant, melynek a padlása betongerendás és a gerendák között teljesen, azaz a gerenda felső részéig salakkal van kitöltve, ez azt jelenti, hogy kb 15-20 cm vastagságban. A fal kívülről szigetelt 5 cm vastag EPS van rajta. A helységek belmagassága 2,8 m.
A probléma: A téli időszakban a belső falak és a plafon találkozásánál penészfoltok penész csíkok jelentek meg.

A feltételezésem szerint a probléma gyökér oka, hogy a padlás és a betonkoszorú nincs leszigetelve.

A probléma megoldásánál figyelembe kell venni, hogy a tetőtér beépíthető és előre láthatóan 10 év múlva be is építjük (már ha a 3 gyerek közül nálunk akar lakni valamelyik  )
A probléma megoldásánál alapvetően el kell dönteni, hogy a tetőt vagy a padlást szigetelem le. Sajnos nem tudom, hogy melyik asz egyszerűbb és a hatásosabb ebben kérnék segítséget!!!
Szóval padlást vagy tetőt szigeteljek?

A padlás szigetelése esetén az az elképzelésem, hogy a salakra és a betonkoszorúra a következő rétegeket rakom:
1. Párazáró fólia túllógatva, hogy fel tudjam hajtani majd.
2. 10 cm EPS 100 hosszába
3. 10 cm EPS 100 keresztbe
4. Párazáró fólia túllógatva itt az alsó párazáró fóliával összefűzöm, hogy ne tudjon bele menni a pára vagy bármilyen folyadék.
5. 5 cm beton (betonráccsal) (Mivel később be akarom építeni)
Jó ez így?

Előre is köszönöm!
Zoltán

[Plaszlo]

Üdv!

Csak falak és a plafon találkozásánál, körben keletkeznek penészcsíkok?
A homlokzatszigetelést meddig vitték fel, a koszorúig, vagy a koszorú tetejéig?
A födém betongerendáinak vége betonkoszorúba vannak beleöntve?
A talpszelemenek mennyire vannak a koszorú szélétől?