Szerző:
Plaszlo » kedd feb. 25, 2014 1:47 pm
Üdv!
Mostanában a gázárak miatt reneszánszát éli a vegyestüzelés és sokan rettentő modern módon akarják megvalósítani, vagy agyonautomatizálják, vagy lehetőleg nagyon olcsón. Tehát megy a kókányolás, a fölényeskedés, a mindenkinél okosabb vagyok mentalitás. Mindig van egy jobb megoldás és mindent meg lehet kritizálni. Ezzel nincs is gond, csak a leszólókat utálom, akiknek semmi nem jó, de jobb ötletük nincs. Amiről tárgyalunk az alap kapcsolásnak mondható, benne van minden fontos és biztonsági berendezés, de semmi több. Ezt is lehetne bonyolítani, fejleszteni, még jobbá tenni, de egy kazángyártó által ajánlott bekötésnek működnie kell (hisz felelősséget vállal a termékéért), lehet adoptálni a saját rendszerre.
1., Igen.
2., Megkerüli a szivattyút és a termoszelepet, ezzel biztosítja a gravitációs áramlást a szivattyú leállása esetén, hogy ne forrjon meg a kazán, vagy a parázs hője is bekerüljön a pufferbe, ha a füstgáztermosztát már leállította a szivattyút. Ha működik a szivattyú, akkor a nyomó oldalán nagyobb a nyomás, mint a szívón, ha nem lenne visszacsapó szelep (ami csak egy irányba engedi az áramlást), akkor a megkerülő söntölné a szivattyút.
3., A kazánkőrnél a szaggatott, a fűtéskörnél a folytonos vonalrajz a jobb. A kazánból a puffer tetejébe menjen a forróvíz, a rétegződés úgy jobb, nem keveredik annyira a víz a pufferben.
4., A fűtési csőrendrendszernek, szerelvényeknek is van ellenállása, a vízáramlási veszteségekből adódóan. Ezt a szivattyúnak le kell győznie úgy, hogy még biztosítsa a szükséges áramlást a vezetékekben.
5., Lehetőleg minél közelebb a kazánhoz az ésszerűség keretein belül. Minél rövidebb a csőrendszer a kazán és a puffer között, annál kisebb az ellenállása, gyorsabb az áramlás, a hőszállítás. A gravitációs cirkuláció kialakulásához, kis hidraulikus ellenállású csővezeték kell, nagy átmérőjű, lehetőleg minél rövidebb és minél kevesebb töréssel (kanyarral). Bár a kazán maximális hőteljesítményének elszállításához szivattyút használunk, de már többször említett okok miatt szükséges, hogy ki tudjon alakulni a gravitációs áramlás is.
6., A puffer és a kazán közötti csőszakaszban, lehetőleg a szivattyú előtt, a szívóoldalon. A kialakításához segítség:
http://gaznelkul.hu/nyilt%20tagulasi.pdfA tágulási tartályhoz vezető csöveken és a kifolyón nem lehet elzáró szelep!! Ez egy négycsöves rendszer: 2 a vízkörben, egy túlfolyó és egy töltő. A vízrendszerben lévő kettőből az egyik a kazán nyomóoldali (kimenő) csövére. Megforrás esetén a gőz ezen keresztül jut a kiegyenlítő tartályba, ahol nagy része kondenzálódik (általában itt a leghidegebb a víz), a maradék gőz meg a túlfolyón keresztül távozik. A megforrás eshetőségére mindig készülni kell.
7., A csövezéshez az osztó-gyűjtő csatlakozóihoz illeszkedő csövet használnék, a radiátorokhoz elég a 16-os cső. A kazánhoz jó a 2"-os cső.
8., Ez kazántól is függ, az utánégetős (faelgázosító) kazánnak magasabb a füstgázhőmérséklete. Füstgáztermosztátból van 300 és 500 C°-os, a magasabb értékűvel nem lehet gond. Az elhelyezéséhez segítség:
http://www.puffertartaly.hu/pdf/futcso-termosztat.pdf9., Jobb lenne egyben, túl nagy a különbség a kettő között. A kicsit már rég túltölti a kazán, amikor a nagy még az elején tart.