Szerző:
jmedvegy » hétf. máj. 02, 2011 1:20 pm
Üdv!
Talán még nem késő.
Néhány adalék, mert ezt elsajátítani legalább olyan, mintha könyvből tanulnánk karatézni. Könnyebb csinálni, mint elmondani.
Centírozás és a küllőzés azért nem egy nagy ördöngősség. Az abroncsot a küllők tartják meg, és feszességükből fakadóan állítják be a futási profilját. Döntően az első kerék esetén a küllők egyforma hosszúak, hátsó keréknél eltérőek a jobb ill. bal oldalon. A küllőhossz számításra vannak oldalak, gyakorlatilag a régi birtokában egyszerűen ilyen hosszt kell vásárolni, és kész. Ha sport, vagy nagyobb igénybavételre készítik fel a gépet, alkalmaznak kettős kerszteződést, de ez hosszabb és erősebb küllőt igényel.
Házi használatú centírozásra teljesen megfelel egy elsőkerék villa, ahol a villát némileg érdemes szétfeszíteni, a hátsó kerék is kényelmesen beleférhessen. Segítségként a sárhányó felfogatására szolgáló csavarhelyekre egy-egy vastagabb pálcát rögzíteni, mert az oldal eltérés megkönnyíti a beállítást. A villát egy nagyobb vastagabb fémlapra - pl. kazánlemez, tárcsa - hegesztve már meg is van a tartó rész. Zárójelben jegyzem, lehet alkalmas fa-lap is.
Az abroncson jól látható, hogy a szomszédos lyukak a középvonaltól jobbra-balra kissé kilógnak, értelemszerűen a jobb oldaliakba a jobb oldal lévő - szakkifejezésekben nem vagyok járatos, lévén nem területem - küllőkhöz fog csatlakozni és fordítva.
A küllők felszerelését egy kellően nagy, sík asztalon érdemes elkezdeni. Én általában a kívülről befelé tartókkal szoktam kezdeni, az elsőt a neki megfelelő valamely lyukba illesztjük, és a küllőcsavart egy darabig becsavarjuk. Fontos, hogy minden csavart egyforma hosszban csavarjuk a küllőre, így az abroncs centrikussága vagy kiigazítása nem lesz nagy probléma.
Célszerű megjelölni az abroncson és a tengelyen is egy-egy azonos oldali lyukat, ahonnan elkezdjük a kerék felépítését.Folytatásban a elsőtől számított második lyukba kerül a tengelyen a küllő, ami az abroncson az elsőtől a negyedik pont. Ezt rendre elvégezzük, amíg körbe nem érünk. A következő lépés a belülről kifelé tartó, de azonos oldali sor felrakása. Ez az abroncson az elsőtől számított második lyukba kerül, úgy, hogy közben a keresztező küllőkön is át kell fűzni. Talán érdemes egy kész kereket megvizsgálni e tekintetben, talán úgy jobban érthető a dolog.
Végighaladva, az egyik oldallal kész is vagyunk. Megfordítva a kereket, és figyelve a jelölölésekre, a kezdő lyuk után következő abroncsba a másik oldalon újra kívülről befelé haladó küllőt tegyünk, a tengelyen lévő lyukkal azonos magasságban. Ezt a gyakorlatban könnyebb elvégezni, mint itt leírni, remélem érthető.
Az előző munkameneteket kell elvégeznünk, ügyelve a csavarok azonos feltekerésére. Ha a kész kerék lötyög a küllőkön, akkor minden csavaron azonosat tekerve, egy aránylag szoros állapotot érjünk el, hogy a kerék stabilnak mondható legyen, forgatáskor ne kelljen önálló életre.
A centírozó gépünkön először a kerék centrikusságát kell beállítani. Megkeresve a függőleges legnagyobb ütés helyét, annak ellentétes irányában kell a küllőcsavarokat be illetve kitekerni. A legalsón tekerjünk legtöbbet, attól jobbra ill. balra távolodva fokozatosan kevesebbet, de az oldaltól függetlenül, mindegyiken tegyük meg. Érdemes több lépésben, többször ellenőrizve a futást ezt elvégezni.
Ha ez rendben van, akkor az oldal eltérésre kell áttérni. Meg kell határozni az a pályát, ahol az abroncsnak futnia illene, ez első keréknél középen van. ez lehet a beállító pálcák segítségével meghatározni. Ennek hiányában esetleg valamely oldalra tesszük ki majd a kereket, ami ugyan nagy gondot nem okoz, csak a kerékpár fog két nyomon futni.Az elv itt is azonos, pusztán a oldaleltérésnél az eltérés irányába eső csavarokon lazítani, az ellentétes oldaliakon pedig ugyanannyit feszíteni kell, a helytől távolodva fokozatosan csökkentve az elfordítás nagyságát. Mindig kis lépésekben dolgozzunk, ne egy lépésben akarjuk "kivenni" a hibát. Az oldaleltérénél általában 8-10 szomszédos abroncsfeszítésen oldjunk és feszítsünk, többet állítva csak bonyolítjuk a problémánkat.
Ha készen vagyunk, ellenőrizni szükséges, kb azonosan vannak-e megfeszítve küllőink. Ha van mozgó, vagy laza, akkor ezt mindenképp meg kell feszíteni, ellenkező esetben a szomszédos tartók fejei le fognak törni, a laza nem teherviselőként viselkedik a kerékben. Gyakorta újbóli ellenőrzést jelent, de így hosszú távon nem lesz gondunk a kerékkel, leszámítva egy padkával történő ütközést.
Remélem sikerült némi támpontot adni, de hangsúlyozom, ez a gyakorlatban sokkal egyszerűbb, mint itt leírni.
További szép napot!
A másik pedig az lenne,hogy lehet-e venni,létezik-e olyan külső és/vagy belső ami meg van valami módon erősítve és ezáltal jobban bírja az ilyenfajta terhelést?
